Adott ez a jó régi, szakállas vicc:

- Bácsi, magának milyen a hallása?
- Római katolikus, fiacskám!

    Szóval zsonglőrködünk itt a zenékkel, hangokkal, hangrendszereket és stúdióeszközöket minősítünk, közben pedig gyakorta megfeledkezünk arról, hogy mindezeket a fülünk közbeiktatásával tesszük, ami bizony elég sérülékeny érzékszerv. Az idő előrehaladtával, betegségek miatt folyamatosan romlik a hallásunk. Azok az emberek, akik tartósan és hosszan nagy hangerőnek vannak kitéve (lásd: zenészek, hangtechnikusok, DJ-k) biztosak lehetnek abban, hogy a hallásuk egyre jobban romlik. De mit is jelent ez? Gyerekkorunkban többnyire nagyon széles frekvencia határok között halljuk a hangokat. Az emberi hallás jellemzésére a Fletcher-Munson vagy a Robnison-Dadson görbéket szokták használni. Amint látható, ez egy görbesereg, aminek az értelmezése eléggé egyszerű. A 0 dB a hallásküszöb, tehát az a hangnyomásszint, ahol épp meghalljuk az 1 kHz-es tesztjelet. Látható, hogy ennél mélyebb frekvenciákat csak nagyobb hangnyomás szintek esetén hallunk meg. Növelve a frekvenciát, egy darabig a fülünk érzékenyebbé válik, majd 5-6 kHz-től felfelé ismét jelentősen növelni kell a hangnyomásszintet ahhoz, hogy meghalljuk. A többi görbe pedig 10 dB-es lépésekben azt ábrázolja, hogy mekkora jelszinteknél érezzük azonosnak a frekvencia függvényében a hangosságot. A 20-25 Hz alatti tartományt egyáltalán nem halljuk, bár a testünk érzékelheti, a 20 kHz feletti részt pedig csak a fiatalok szokták meghallani, maximum 22-25 kHz-ig.  A legfelső görbe már a fájdalomküszöböt jelzi. Ebben a tartományban a nagy hangnyomás már fizikai fájdalmat okoz. A görbesereg minden embernél természetesen más és más, változik az életkor előrehaladtával, és ráadásul a két fül között is lehetnek különbségek. Az meg még további adalék, amit magamon figyeltem meg, hogy a hallásom erősen függ attól, hogy mennyire vagyok pihent vagy fáradt.
    Akit érdekelnek a dolog részletei, továbbá a hallás fiziológiai folyamataival kapcsolatos ismeretek, annak nagyon jó szívvel ajánlom az egyik bejegyzésben már korábban emlegetett könyvet, Tarnóczy Tamás Zenei akusztika című alapvető művét.
    A mostani bejegyzés apropóját egyébként az adta, hogy a neten megint kutakodtam, és a keresés "melléktermékeként" bukkantam a Siemens oldalán egy online hallástesztre. Ne várjátok persze, hogy ez fel fogja venni számotokra a precíz hallásgörbéket! A valódi méréshez speciális fejhallgatók és generátorok, komoly kalibrált mérő és kiértékelő rendszer kellene. Ez inkább csak egy játék. De azért ki lehet próbálni, és a "varázsló" segítségével végigmenni a tesztfolyamat lépésein.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.