Avagy a zenei PC konfigurálás aktuális kérdései

 

Tavaly ismét egyre többen kerestek meg bennünket stúdió PC konfigurálási igényeikkel, holott pár éve azt gondoltuk, hogy ez a vonulat lecsengőben van. Úgy hittük, mindenki áttért Macre, vagy tán átköltöztette a komplett stúdiórendszerét a telefonjára. Félretéve a viccet, tényleg volt egy időszak, amikor csökkent a Windows alapú zenei gépek iránt mutatkozó igény nálunk. Az okot nem a fenti okfejtésben láttuk, hanem azt gondoltuk, hogy olyan egyszerűvé és áttekinthetővé vált a windowsos zenei gépek világa, hogy nincs már szükség spéci konfigurációra, mindenki meg tudja fejteni otthon is a szükséges konfigurációs fejtörőt.

A témával a Bitzenede blogban eddig már számtalanszor foglalkoztunk, a kigyűjtött címkék alapján 53 bejegyzésben érintettük közvetve vagy közvetlenül a témát.
Tekintsük át a legfontosabb aktuális kérdéseket! Látni fogjuk, hogy a kérdések évek óta nagyjából ugyanazok, a válaszok azonban sok esetben megváltoznak.

1. PC vagy Mac?

Apple_windows.jpgTovábbra is hitkérdés. Nem foglalkozunk az ideológiai résszel. Mi PC alapú gépeket  konfigurálunk és  hozzájuk illesztjük a többi rendszerelemet. Azok számára tudunk tehát megfizethető megoldást kínálni, akik bármilyen okból ezt a környezetet részesítik előnyben az OSX-szel szemben. Az ok nagyon egyszerű: a windowsos környezetben vagyunk otthon, ennek az evolúcióját követjük megszületése óta, és erre dolgozzuk ki mindig az aktuális zenei megoldásokat.

 

 

2. Laptop vagy asztali gép?

Ez már nem egyértelműen hitkérdés, bár sokan annak tartják. Tény, hogy a korábbi évekhez képest egy laptop ára már nem többszöröse a hasonló teljesítményű asztali gépének, de az is tény, hogy még ma is többet kell fizetni érte. A kis méret, a hordozhatóság és az alacsony ventilátorzaj miatt sokan választanak laptopot. A választás szempontjairól írott korábbi bejegyzésünkhöz képest nincs sok változás. Komoly stúdiózásra még mindig elsősorban asztali gépet ajánlunk, ennek okaira később még visszatérünk. Ettől függetlenül sok kisebb házi zeneszerkesztő projektet vagy rögzítést, utómunkát kiválóan meg lehet valósítani egy alkalmas laptopon is. Ilyenkor szokott jönni a kérdés, hogy:

3. Jó, de milyen laptopot ajánlatok?

A kérdésre választ adni csak az adott gép alapos ismeretében lehet adni. Ezért nem foglalkozunk az olyan jellegű megkeresésekkel, hogy "Figyu, találtam egy notebookot egy webshopban nagyon jó áron, jó lesz ez nekem?". Ahhoz, hogy a kérdésre tisztességgel válaszolhassunk, a gépet (BIOS menükig, driverekig, chipekig) ismernünk kell. Aki kapásból rávág egy ilyen kérdésre egy határozott választ, az vagy dolgozott már az adott géppel, és ismeri a szükséges részleteket, vagy hazudik. Mármost, ha valaki megfinanszírozza azt, hogy mélyedjünk el az adott gép megismerésében, annak utánajárunk, de hobbi szinten sajnos már nincs időnk ilyesmivel szórakozni. Néhány alapvető szempontot persze el tudunk mondani a potenciális notebook vásárlónak, de felelősséget nem tudunk vállalni az ügy kimenetelét illetőleg. Amúgy nem az a baj, hogy X vagy Y DAW szoftver elmegy-e a gépen (ez inkább operációs rendszer kérdése), hanem az, hogy ki lehet-e hozni a gépből az elvárható teljesítményt és stabilitást. Ha megfigyelitek a legismertebb stúdió szoftverek gyártóinak weboldalain az installációval összefüggő tanácsokat, azt láthatjátok, hogy ők se zárnak ki eleve bizonyos gyártókat, chipseteket, processzor típusokat, hiszen minden Windows platformon futnak a rendszereik. Aztán hogy ez mennyire lesz a felhasználó gusztusa szerint, az már egy másik kérdés. Nagyon nagy választékot találhatunk különféle gyártók AMD vagy Intel procis, kisebb-nagyobb képernyős, olcsóbb-drágább gépeiből, mindenféle chipsetekkel, adattárolókkal, perifériaillesztőkkel szerelve. Ebben a tekintetben az Apple userek egyszerűbb helyzetben vannak. Nincs ez a hatalmas választék, nincs tehát a mellényúlásra sem akkora esély. De hát a PC világot pontosan ez a funkcionális változatosság és skálázhatóság élteti immáron sok évtizede. 

4. Asztali gépben mi az optimális választás?

Nálunk az a gyakorlat, hogy akár laptop, akár asztali gép vásárlását tervezi valaki, leülünk, és alaposan megtárgyaljuk vele, milyen feladatokra szeretné a gépét befogni. Gyakran ilyenkor derül ki a megrendelő számára is, hogy egymással ellentmondó elvárásokat támaszt a leendő géppel szemben, illetve, hogy a tervezett költségvetésbe minden már nem fér bele. Asztali gépek konfigurálásának is úgy fogunk neki, hogy a tervezett összeállítás minden eleméről feltételezzük, hogy a céloknak mindenben megfelelnek, de ez nem mindig jön be a konfiguráció életrekeltése során. Nos, ez ilyenkor a mi bajunk, nekünk kell a gépet a tervnek megfelelő állapotba hozni. Emiatt nem adunk telefonon, emailben, skypeon, facebookon, netes fórumokon meg más csatornákon sem konfigurációs tanácsokat, mert azokért nem vállalunk felelősséget. A PC világ rettentő gyorsan változik. Vegyük csak például az alaplapi BIOS-okat! A laptopok esetében sokszor az audió alkalmazásokra történő optimalizálás gátját pontosan az ostoba, lebutított BIOS képezi. Asztali gépeknél is gyakran láthatjuk, hogy egy bizonyos chipszettel egy gyártó 7-8 féle alaplapot is gyárt. Az ember azt gondolná, hogy ha az egyik már bevált, akkor a másik ugyanolyan jó lesz ebből a szériából. Aztán meglepetve látjuk, hogy a BIOS nem tartalmaz számunkra fontos beállítási lehetőségeket. Ettől persze nem omlik össze a világ, de a gépünkből nem fogjuk tudni kihozni az elvárt teljesítményt. De a BIOS csak egy szempont a sok közül. Nagyon fontos a chipset, az onboard eszközök, a perifériaillesztők, és az egész összhangja. Számunkra igen lényeges az alaplap technológiai megvalósítása is. Legyen a nyomtatott áramkör tökéletes, jó minőségű NYÁK lemezen, precíz forrasztásokkal, jó mechanikai szilárdsággal. Meghatározó a minőség szempontjából a lokális tápegységek kivitelezésének minősége, ezek elhelyezése és szűrése. A stúdiógépeket az ipari pécékhez hasonló elvárások szerint készítjük, hiszen munkára fogják használni őket. Sokan igen élvezetes tevékenységnek tartják a zeneszerkesztést és a stúdiózást, és ez így is van jól, azonban a stúdiómunka mégis csak munka, aminek alapfeltétele a tökéletes gép. Visszatérve az alaplapra, a chipek és a processzor hűtése továbbra is sarkalatos pontja a problematikánknak. Az új processzorok és a köréjük épített chipsetek ugyan kismillió energiatakarékos megoldást tesznek lehetővé, hiszen a modern gépek a nagy teljesítményük ellenére energiatakarékosok, azonban mi ebből nagyon keveset hasznosíthatunk, pont a zenei alkalmazásaink miatt. Innentől kezdve aztán természetes, hogy a tápegységnek és a háznak is ennek a fokozott termikus disszipációnak kell megfelelni. Ráadásul, ha valaki még csendes gépet is szeretne, mert például mellette történik a mikrofonos felvétel, akkor újabb megfontolásokat kell tenni azért, hogy az árral ne szálljunk el borzasztóan.

5. XP? W7? W8? W8.1?

Windows_fejlodes.jpgXP-ben már ne gondolkozzunk. Sok zenész siratta meg a jó öreg Windows XP-t, amikor pár hete kivonták a forgalomból, vagyis befejezte a Microsoft ennek a terméknek a támogatását. Sokat szidtuk, de végül is a zenészek számára elfogadható munkakörnyezetet nyújtott, vagy másként fogalmazva a zenei szoftverek és hangkártyák, kontrollerek gyártói tisztességes megoldásokat tudtak írni XP-re. Zenei PC konfigurálásakor pedig kezünkben voltak a szükséges tweak eszközök, hogy azt csinálja a gép, amit akarunk. Még ma is sok ismerősünk dolgozik XP alapú géppel, de hosszabb távon már nem szabad ezekben gondolkozni. Jelenleg a Windows 7 tűnik a zenei gépekhez a legjobb alternatívának. Kellőképpen kiforrotta már magát, és minden valamire való szoftveres és hardveres cég megírta a W7 környezetre a programjait, pluginjeit és drivereit. Sokszor még viszonylag régebbi eszközöket is sikerrel befoghatunk ebben a környezetben. A Windows 8 megjelenésekor némi fenntartásokkal fogadtuk az új rendszert, de aztán kiderült, hogy nincs semmi baj, a W8-at ugyanúgy be lehet állítani zenélésre, mint a 7-es verzió esetében tettük. Kezdetben ugyan szűkítette a lehetőségeket, hogy a DAW gyártók és a periféria fejlesztők elég lassan tették át az új platformra a termékeiket, de aztán ez is megtörtént a leglényegesebb esetekben. Azonban mindenképpen át kell gondolnunk, hogy ha egy korábbi rendszer megszokott elemeit szeretnénk W8 környezetben használni, hogy mit tudunk átmenteni, és mit nem, mert azért számos gyártó nem vette a fáradtságot, hogy korábbi termékét alkalmassá tegye erre. A Microsoft is jól bekavart a rendszerbe, ugyanis nemrég bejelentette a Windows 8.1-et, ami látszólag nem nagy eltérés a "sima" 8-hoz képest, azonban némelyik zenei elektronikai cég nagyon kiakadt a lépésen, ugyanis a 8.1-en sok olyan szoftver, illetve eszköz nem akar menni, melyek 8-ason deklaráltan tökéletesen működtek. Előbb-utóbb biztosan ezen is túljutunk, de most még megy emiatt egy kicsit a szenvedés. Sajnos, "sima" W8-at már nem lehet kapni, csak a 8.1-et tudjuk akár dobozos, akár OEM formában telepíteni. Ezért ha valaki olyan rendszert szeretne használni, melynek nem minden eleme  működik 8.1-en, annak mindenképpen a W7-et javasoljuk.    

6. AMD vagy Intel?

Intel_AMD_ellen.jpgErre a kérdésre 6-7 évvel ezelőtt határozottan az "Intel" választ adtuk. Ennek több oka is volt. Hozzáteszem, hogy műszaki okokról beszélünk, tehát nem valamiféle Intel fanklub tagjai vagyunk, és a civil gyakorlatban (nem zenére) magunk is használunk AMD-s gépeket. Tény, hogy az AMD sokmagos processzorai már jóval erősebbek és a lebegőpontos számolási feladatokban is jobban teljesítenek, mint régen. Azonban mi továbbra is Intel alapú rendszerekkel foglalkozunk, meglehetősen önző okokból. Az Intel processzoros környezetből is elég nehéz kiválasztani azokat a komponenseket, amelyek a célunknak optimálisan megfelelnek, és a kiválogatott eszközök beállításait, azok mindennapos evolúcióját is elég nehéz követni ahhoz, hogy naprakészek legyünk a témában. Amúgy korábban sem elsősorban a magával az AMD processzorral voltak bajaink, inkább a köréjük rittyentett alaplapokkal. Ebben a tekintetben sajnos az Intel köré fejlesztő gyártók is sokat lazultak, megjelentek mindenféle lájtos alaplapok, melyek a mi számunkra sajnos semmiféle zenei célra nem alkalmasak. Szerencsére azonban mindig léteznek olyan modellek is, melyekre szépen fel lehet építeni egy gépet. 

7. Hány mag szükséges?

A bejegyzés címét is ihlető kérdésre a tömör válasz: minél több, annál jobb. Az Intelnél maradva azt mondhatjuk, hogy az új, negyedik generációs i7-esek tényleg nagyon jól pörögnek, és kisebb feladatokra i5-tel is meglepően jó gépeket készíthetünk. Az i3 esetében már hamarabb falakba ütközünk, de ha valaki nem használ monumentális CPU igényű plugineket, és csak otthoni, 8-10 sávos projekteket szeretne jó minőségben összehozni, az esetek többségében ez is megfelel. Ne felejtsük el azonban, hogy az erős CPU csak szükséges, de nem elégséges feltétele a jó DAW-nak. Van, aki a stabilitási problémákat processzor pörgetéssel meg overclockkal szeretné megoldani - mi nem ezt az utat követjük. A modern alaplapok a sokmagos processzorok esetében általában nagyon rafinált energiatakarékossági és erőforrás menedzselési sémákat tartalmaznak, és rendszerint módot adnak sokféle túlpörgetésre is. Hogy a rengeteg séma közül az ASIO stabilitást, a számolási teljesítményt, a hardver élettartamát, a termikus tényezőket miként súlyozzuk egy adott konfiguráció esetében, nos, ebben rejlik a művészet. Az interneten számtalan "megmondom a tutit!" jellegű oldal ad tanácsot a BIOS és  Windows audio célú tweakelésére, de pontosan azért, mert csak egy sémát tartalmaznak, biztosan nem általános érvényűek. Nagyon figyelmesen el kell olvasni a DAW gyártójának (Steinberg, AVID, Presonus, Cakewalk, Propellerheads, stb.) ajánlásait, érdemes áttanulmányozni a kérdéssel foglalkozó számtalan szakmai fórumot is, és az információkat értelemszerűen kell alkalmazni a komponensek megválasztása és az egész rendszer beparaméterezése során. Ha csak egy szimpla rendszert alkalmazunk (pl. Cubase), akkor az említett, neten található sémákkal se nagyon lehet általában mellényúlni, legfeljebb nem lesz annyira erős a rendszer, mint lehetne. Az emberek többsége azonban a DAW mellett mindenféle plugineket és egyéb programokat is futtat a gépén. Sokan pont azért vesznek PC-t, hogy a szükséges programokat (nem feltétlenül mind zenei szoftver) azon tudják futtatni lehetőleg mindenféle varázslás nélkül. A procimagokra visszatérve azonban problémás lehet, hogy bizonyos régebbi pluginek, driverek maghasználatát nem képes a Windows a legújabb processzorok sok magjára megfelelően szétosztani. Ezeket a problémákat magunk is felfedhetjük, egyszerű "Alt+Ctrl+Del" kombinációval beugorva a Windows Feladatkezelőjébe, a "Teljesítmény" fül alatt láthatjuk, ha a teljesítményeloszlás nagyon egyenlőtlen. Ezért érdemes az új hardvereken új operációs rendszereket és a programok legfrissebb változatait futtatni, mert így remélhetjük azt, hogy ki minden eszköz ki tudja használni a sok mag adta lehetőséget. A kérdésnek persze számtalan ága-boga van, de a cél teljesen egyértelmű: alacsony latency mellett minél nagyobb teljesítményt hozzunk ki a gépből, és úgy, hogy az a stabilitást ne veszélyeztesse.

8. PCIe? FireWire? USB2? USB3 Thunderbolt?

A kérdés a hangkártyák (helyesebben most már audiointerfészek), MIDI interfészek, kontrollerek és egyéb jószágok illesztőfelületére vonatkozik. Korábban ugye a helyzet tök egyszerű volt, mert adott volt az ISA, később a PCI slot, és a hangkártya abba ment, aztán kész. Jó is volt, mert így lehetett elérni a legjobb illeszkedést, a leggyorsabb adatátvitelt, a legkisebb késést, és nem úgy nézett ki a gép, mint egy sündisznó, a rengeteg USB kábel miatt. Rossz is volt, mert a kényes audio áramköröket a PC-n belül kellett megvalósítani, ami ugye nem ideális környezet egy valamire való hangeszköz számára. A profibb eszközök gyártói ekkor is már igyekeztek kihelyezni a hanggal kapcsolatos áramköri részeket egy külső dobozba. Innen aztán felhasználó szemmel nem is tűnt nagy különbségnek, hogy hamarosan már USB kocsányon lógott a külső box, nem egy összekötegelt csatlakozókábelen. PCI Express platformon még születtek profinak nevezhető hangkártyák (pl. az E-MU 1212m PCIe), de aztán szinte minden gyártó rátért az USB vagy FireWire rendszerre. A FireWire kezdetben jóval nagyobb sávszélességet és barátságosabb időzíthetőséget adott, ezért a profi eszközök erre tendáltak. Aztán jött az USB 2.0, ami már majdnem olyan gyors volt, de a gyártók csak évek alatt voltak képesek olyan drivereket írni, melyek valóban kihasználták ezt a lehetőséget. Mára már az USB2 alapú hangkártyák általában elég alacsony latencyvel járathatók, de sajnos az összes soros buszos megoldás, így az USB is behozott egy járulékos késést a rendszerbe. A latency mibenlétéről és összetevőiről egy alapos összefoglalást olvashattok a Menemszol oldalon. Igaz, hogy a cikk alapvetően OSX környezetre és Logicra vonatkozik, de az alapvető okok ugyanazok PC esetében is. Amikor néhány éve megjelent az USB3, akkor sokan hittük azt, hogy eljött az olcsó, egyszerűen kivitelezhető nagy sebességű soros kommunikációval a sok csatornás, kis késésű USB hangkártyák kora. Aztán nem ez történt. Minden nagy szakmai vásár előtt ment a sutyorgás, hogy egyik vagy másik gyártó ki fog állítani USB3 audio interfészt, aztán csak nem lett belőle semmi. Valószínűleg az volt az ok, hogy a háttérben már erősen alakult a Thunderbolt, mely arra készül, hogy felváltsa az eddig felsorolt interfészeket, és minden korábbinál gyorsabb soros adatátvitelt produkáljon, legalábbis háztartási szinten. Nos, a Thunderbolt mára élő rendszerré vált, és az Universal Audio Apollo rendszerében már használják is, csak sajnos PC vonalon még nem tudunk vele mit kezdeni,  mert nincs hozzá Windows driver. A gyár tájékoztatása szerint a jelenlegi alaplapi Windows driverek még nem elég kiforrottak, ezért nem adták még ki a ráépülő eszközmeghajtójukat. A helyzet tehát hasonló, mint korábban az USB 2 esetében volt, de a fejlődés irányát mindenképpen a Thunderbolt mutatja. Illetve van még egy, mondhatnánk nagyon ismert platform: a GigaLan. Stúdió és professzionális alkalmazási körben már elég régóta futnak különféle protokollok sima RJ45 csatlakozóval, fizikai kapcsolatrendszerükben teljesen a LAN sémára hajazó rendszerek. A házi környezetben való használatuk még  elég sok kérdést felvet, de ez a vonal is fejlődik.      

9. SSD?

Igen, ma már ez nem kérdés. A különféle SSD + HDD kombinációk, illetve hibrid meghajtók használatán és a Windows virtuális memória kezelésén érdemes egyedileg elgondolkozni, de egy  gyors SSD mindenképpen nagyon jó szolgálatot tesz a DAW rendszerünk használatához.

10. Érdemes ma PC alapú zenei gépet használni?

Apollo_Powercore.jpgFeltétlenül. Nagyon nagy teljesítményű és tárkapacitású gépeket tudunk ésszerű áron ajánlani. A "hozzávalók" köre óriási, akár a szoftvereket, akár a kontrollereket, interfészeket tekintjük. A Steinberg rendszerein kívül mi most elsősorban az AVID Pro Tools és Pro Tools Express alapú stúdióira álltunk rá. Természetesen ha valakinek más Windows alapú rendszerre van igénye, azt is megoldjuk. Mindenki számára ki tudunk tehát dolgozni egy ideális munkakörnyezetet a speciális egyedi igényeket is figyelembe véve. Még ma is sokan tartanak attól, hogy az audióra beállított Windows használata nyűgös, nagy odafigyelést igényel. Minden géphez egyedileg adunk egy kis útmutatót, ami tartalmazza a lényeges kezelési információkat. Az átlagos szintű Windows használók számára innentől kezdve semmiféle izgalom nem lesz a használat során. A komoly alkotómunkának tehát innentől kezdve nem lehet akadálya.

A bejegyzés trackback címe:

http://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr46102629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

djuice 2014.05.10. 15:14:47

"...aztán kiderült, hogy nincs semmi baj, a W8-at ugyanúgy be lehet állítani zenélésre, mint a 7-es verzió esetében tettük."

Valahol azt beszélik hogy a w8 nem nyújt már midi támogatást ugyanis egyszerűen kihagyták belőle. Most akkor itt mi az igazság?

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2014.05.10. 16:21:25

@djuice:
Igazából nem történt semmi. Amelyik eszközre megcsinálja a gyártó a W8 drivert, az működik, amelyikre nem, az pedig nem. Hogy rakhattak-e volna bele egy generikus USB MIDI drivert? Valószínűleg úgy gondolkodtak, hogy ebből már eddig is csak a baj volt. Valamire való gyártó írja meg az eszközéhez a drivert, aztán nem lesz rejtvényfejtés, hogy mi miért működik furcsán.

djuice 2014.05.10. 19:52:05

@MidiTom:
Én ezt úgy értelmeztem hogy most már egy mezei alaplapi hang-chippel sem lehet rajta midi fájlt lejátszani illetve hagyományos csatlakoztatású midis eszközök, szintik, keyboardok is bajosan illetve sehogy nem mennének w8-al.

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2014.05.11. 13:43:09

@djuice:
A szépemlékű Windows XP-ben volt utoljára az a bizonyos MS-GS szintetizátor, amivel egy SMF-et kapásból meg lehetett szólaltatni. De ilyen szempontból az alaplapi hangchipnek ehhez nincs köze, szoftver csinálta az egészet. "Hagyományos csatlakozású" midi eszköz alatt gondolom a game portos midit érted. Az is utoljára az XP-ben jött fel "eszköz" szinten. Az USB esetében pedig azt gondolom, megegyezés kérdése lett volna, hogy a gyártók egy egységes driver sémában megállapodjanak, és akkor nem lett volna nagy kunszt bedobni a Windows install anyagába. Így ahány eszköz, annyi driver, de hát aki megvesz egy interfészt vagy egy billentyűzetet, kapja vele a drivert is, vagy letölti a netről.

djuice 2014.05.11. 15:44:33

Úgy tudtam, már az általánosan elterjedt AC97 chipsetben is az integrált 4 megás Roland GS hangkészlet volt licenszelve és ezen keresztül szóltak a gépi midik lejátszáskor, ha nem volt külön usb hangkártya vagy más szoftver hangszer. Szerintem ez még hardveresnek tekinthető. Vagy Te másra gondolsz Tom?

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2014.05.11. 20:23:00

@djuice:
Ezt sajnos alapvetően rosszul tudtad. Az AC97-ben nincs semmiféle szinti. Itt a dokumentációja:
www.xilinx.com/products/boards/ml505/datasheets/87560554AD1981B_c.pdf
A Windows DirectX-nek viszont részét képezte:
"The Microsoft GS Wavetable SW Synth included in versions of DirectX as an integral part of DirectMusic is a version of the Roland Virtual Sound Canvas with GS sound set licensed by Microsoft from Roland Corporation in 1996.[1] The wavetable file about 3 MiB in size is named "GM.DLS" which tells us that the wavetable is in DLS format."
(Wikipedia)

djuice 2014.05.12. 21:21:35

Köszönöm a kiigazítást! Végsősoron ma ennek használata zenei platformon már úgy is feledésbe merült, de azért jó tudni pontosabban is róla. Mondjuk vannak ismerősök akik mai napig VanBascoznak odahaza, de asszem ott eleve mindenki vmi jobb sf2 GM kollekciót használ már. Én anno csak arra használtam ezt a Roland alap midi készletet hogy leellenôrizzem telepítés után megy-e rendesen a midi a pcn. USB óta meg ugye a game portos hacacárék is eltűntek. Ahol még van oda meg úgy se raknak már W8-at...

djuice 2015.10.26. 01:20:41

Win 10 zenére hangolva!
(megérdemelne egy külön hírblokkot mondjuk...)

http://azemberahangmogott.tumblr.com/post/131490988393/windows-10-és-a-zene

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2015.10.27. 17:49:06

@djuice:
Egészen korrekt összeállítás.