Laptop mjúzik

Címkék: notebook

2010.07.01. 00:47

    Mi alapján válasszunk notebookot zenélésre?


   

    Statisztikailag valószínűleg kimutatható lenne, hogy mostanában az a leggyakoribb kérdés, amivel megkeresnek, hogy milyen laptopot ajánlanék zenéléshez?
    A kérdésre nagyon egyszerű a válasz, hasonlóan ahhoz, mint ha a jó házasság titkáról faggatna valaki. Mindkettőre azonnal rá tudom vágni, hogy fogalmam sincs. Ha az illető megkér, hogy kicsit alaposabban is fejtsem ki, akkor a továbbiakban azt tudom mondani, hogy vegye el az illető hölgyet, aztán majd pár év múlva kiderül, hogy mennyire frankó a házasság. Vagy átfordítva a mi konkrét ügyünkre, vegye meg a laptopot (notebookot, ki hogy hívja), aztán majd megtudja, hogy mennyire jól használható a cucc.

    Na jó, nem akarok ennyire destruktív lenni, nézzünk azért egy-két szempontot, hogy amikor választásra kerül a sor, akkor mikre érdemes odafigyelnünk! Előrebocsátom, hogy Windows alapú gépekről fogok beszélni. OSX-es Mac cuccokkal kevés a tapasztalatom, a Linux pedig csak kevés zenei célra alkalmas.

    Kezdetnek mindjárt azt nézzük meg, miért is választanak az emberek laptopot asztali gép helyett zenélésre, zeneszerkesztésre!
    A képlet látszólag egyszerű. Ezek kicsi, könnyű, kompakt gépek, nincs az embernek dolga a PC-monitor-egér-billentyűzet csimbókkal. Általában nem surrognak az idegesítő ventilátorok. Ha színpadra kell vinni, akkor csak egy mozdulat, és elegánsabb is, mint a fenti Laokon-csoport. A laptopok ára az elmúlt pár évben jelentősen csökkent, így már azonos pénzért majdnem az asztali gépekével azonos teljesítményt kapunk. Sokszor  azonban ez a "majdnem" a zenei alkalmazásaink szempontjából még mindig buktatókat rejt.  
     Próbáljuk a kérdést az alkalmazások oldaláról megközelíteni!

  1. Playback. Sokan semmi mást nem várnak el a géptől, mint hogy egy előre felvett zenei alapot le tudjanak vele játszani. Amennyiben csak sima sztereó hangról (MP3 vagy WAV, hasonlók) megszólaltatásáról van szó, akkor elmondhatjuk, hogy erre a legfapadosabb laptop is képes. Két dolgot azonban itt is figyelembe kell vennünk. Az egyik, hogy a laptopokba épített hangchipek kimenetei 99%-ban rettenetesen ócska minőséget produkálnak, amivel színpadra gáz kiállni. Bikicsunájozni persze még így is jók lehetnek. A másik probléma a zúgást-búgást produkáló tápegységek, amikről már esett szó. Ugyanebben a bejegyzésben említettem, hogy még egy viszonylag olcsó USB-s külső hangkártya is jobban szól, mint a notebook saját kimenete. Tisztelet persze a kivételnek. Ha a zenekari playbacket úgy szeretnénk megoldani, hogy 4-5-6 egyedi hangszer vagy vokálsávot külön szeretnénk a notebookról a keverőre juttatni, egy edi némítási és keverési lehetőséggel, akkor is elég egy viszonylag szerény teljesítményű notebook a megfelelő szoftverrel, de kell egy normális 4 - 8 kimenetű USB-s vagy FireWire hangkártya. Ha a sávjainkat a gépen effektezni is szeretnénk, akkor már izmosabb gép kell.
  2. Liveact, Laptop DJ. Aki ilyesmire szánja rá magát, annak már bizony erőteljesebb gép kell. Elterjedt program liveactezéshez az Ableton Live. Ennek nincsen extrém nagy gépigénye, de vegyük figyelembe, hogy normálisan csak ASIO felületen és viszonylag alacsony latencyvel tudunk dolgozni, különben szívunk. Az erőforrás igényt (elsősorban CPU teljesítmény és RAM) itt már a pluginek határozzák meg alapvetően.
  3. Iskolai alkalmazások. Egyre több zeneiskolában használják a gépeket szolfézs gyakorlásra, vagy kottázásra, néhol komoly zeneelméleti, illetve elektroakusztikai oktatásra is. Ha nem használunk nagy CPU igényű plugineket, akkor általában közepes teljesítményű gépek megfelelnek. Különösen, ha a valósidejű hangkeltést nem a laptopra bízzuk, hanem midi billentyű helyett szintetizátort használunk az anyagok megszólaláshoz. Az egy másik kérdés, hogy a tapasztalataink szerint sok helyen gyorsan előkerülnek mindenféle szoftver szintetizátorok, standalone és plugin hangszerek, tehát olyan gépek ajánlottak, amelyek nem adják meg magukat ilyen jellegű igénybevétel mellett sem.
  4. Soksávos élő felvétel. Adott például egy koncert, ahol a keverőről sok sávon szeretnénk felvenni a produkciót. 16 biten, 44,1 vagy 48 kHz-en, kb. 8 csatornáig nem nagy kunszt, egy átlagos mai gép megfelelő interfésszel erre simán képes. Azonban ha a fenti paraméterek közül bármelyiket megnöveljük, akkor már vakarózhatunk egy kicsit. Ha pusztán a rögzítés a cél, akkor persze dolgozhatunk elég nagy latencyvel is, de szembesülhetünk azzal, hogy az 5400-at pörgő vinyó lassúnak bizonyul, vagy más szűk keresztmetszetbe botlunk.
  5. Zeneszerkesztés szoftver szintikkel, effekt pluginekkel, keverve akusztikus forrású sávokkal. Magyarán stúdiómunka midivel, soksávos audióval, bőséges pluginekkel. Ezek egy része CPU zabáló, más részük a sampling anyagok miatt a memóriában tesped el durván. Ilyen célra mi minden esetben asztali gépet javasolunk, mégpedig jó erőset. Vannak persze, akik hely hiány vagy más szempontok miatt ragaszkodnak a notebookhoz. Nos, ez esetben az első pillantást a zsebek mélyére kell vetni. Vannak a piacon brutálisan erős laptopok, amikre nyugodt szívvel fel lehet tenni a leghúzósabb zenei alkalmazásokat is, ennek azonban komoly ára van. Hasonlóan izmos gép kell azok számára is, akik a notebookot azért viszik a színpadra, hogy szoftver szintetizátorokat futtassanak rajta. A legtöbb komoly szoftszinti rendesen felzabálja a gép erőforrásait. Vannak persze nagyon kis gépigényű szoftver hangszerek is, ezek nagy része azonban nem igazán színpad- illetve stúdióképes. Így aztán marad a nagy teljesítményű gép. 

     A továbbiakban nézzünk pár konkrét szempontot notebook választás előtt!

     CPU. A processzor akkor lényeges, ha a felsorolt 5 pont közül az utolsó 4 valamelyikében spekulálunk. A mai processzor választék nagyon nagy, és ráadásul a mobil processzorok világa némileg eltér a desktop modellekétől, nagyon fontos tehát, hogy mi ketyeg a gépünkben. Az első kérdés az AMD - kontra Intel ügy. Nekem AMD-s zenei gépekkel számtalan rossz tapasztalatom volt korábban, akár asztali, akár notebook gépekről volt szó. Ezért van egy bizonyos előítélet bennem ezekkel szemben. A probléma sohasem önmagában a processzorral volt, hanem a köré épített alaplapok chipsetjeivel. Gyakran ütköztünk feloldhatatlan inkompatibilitásokba. Sikerült persze Intel procikhoz is rémséges alaplapokat gyártani, de az Intel chipsetesekkel ritkán voltak gondok. Legalábbis asztali gép verzióban. Notebookok között Intel chipesekből is kifogtunk néhány fura jószágot. A felmerült problémák részletezése túllőne a blog keretein, de ha valakit érdekel, elmesélek pár érdekes históriát.
     Jelenleg az Intel Core2Duo procikkal vannak megfizethető árú, jó teljesítményű gépek. Mostanában kerültek forgalomba a mobil verziójú i3, i5 és i7 procis gépek. Különösen a két utóbbi processzortól számíthatunk jó teljesítményre. Figyelnünk kell azonban a lapkakészletekre is. A különféle chipsetek teljesítményéről érdemes jó sok benchmarkot átnézni. Nem véletlen, hogy azonos procival szerelt két különböző modell ára között adott esetben nagyon nagy különbség lehet. Ha nem a flinc-flancok és extrák miatt drágább a gép, akkor a chipset okozza az eltérést, és többnyire a teljesítményben meg is mutatkozik ez.
     Intel Atom procival nem nagyon érdemes kísérletezni. Ráérős embereknek jó kis energiatakarékos dolgok ezek, de nem a feszített zenei gépekbe valók. A Celeronokat is hagyjuk meg a chatelőknek.
 

    Memória. Mint tudjuk, minél nagyobb és minél gyorsabb, annál boldogabbak leszünk. Komolyabb igényekre csak Dual Channel megoldású notit válasszunk, lehetőleg jó gyors RAM-mal. Vagy legalább legyen meg a bővíthetőség és a DC lehetősége.

    BIOS. Némelyik notebookban gyalázatosan primitív BIOS van. Pedig sokszor kellene variálnunk benne. A legnagyobb gáz mondjuk az volt, amikor az originál dobozból kivett gépben a BIOS nem jól látta és kezelte a gyárilag belerakott procit. Eltelt pár hónap, mire kijött a frissítés, ami már hibátlanul érzékelte a CPU-t. Az energiatakarékos BIOS beállítások is nagyon fontosak tudnak lenni, mert a zenei gépünk energiasémáját meg kell erőszakolni. Ugyanakkor, ha valaki akksiról is akar dolgozni, akkor annak célszerű Windows szinten két különálló energiasémát alkalmazni.

    HDD. Mint már korábban szó volt róla, komolyabb sávszámok, bitmélység és mintavételi freki esetén az 5400-zal forgó vincseszter kevés lehet. A gépek egy részében gond nélkül ki lehet cserélni a vinyót 7200-asra, mindössze az áramfelvétel fog megnőni, az aksi élettartam pedig csökkenni. Néhány gép esetében a gyártó nem ajánlja a cserét, mert pl. a vincseszter fészke nem tudja elvezetni a keletkező nagyobb hőt. Ilyenkor mindenki természetesen a saját felelősségére barkácsol. Ma már minden notebookban SATA2 interfész van, és ezeket is célszerű AHCI módban járatni. Ha nem preinstall Windowst kapunk a géppel, hanem a sajátunkat kell feltenni, akkor ugye ezzel egy kicsit meg kell küzdeni. 

    Portok. A notebook kiválasztása során jól el kell döntenünk előre, hogy hány darab és milyen portot akarunk használni. Elsősorban az USB portokkal kell tisztában lennünk. Többnyire 3 vagy 4 USB csatlakozó szokott lenni a gépeken, de ezek többnyire csak 2 különálló portot reprezentálnak. Tehát például, ha van egy USB-s külső hangkártyánk, egy egerünk és egy USB-s termékkulcsunk (pl. eLicenser), akkor a 3 eszköznek nem lesz elég magától értetődően a 4 lyuk. Külső hubok alkalmazásával ne számoljunk, az esetek többségében nem működnek a külső audio eszközök ezeken keresztül. Ne felejtsük el, hogy ha például midi keyboardon kívül külön kontrollert, vagy midi intefészt is be akarunk fogni, akkor mindennek kell szabad port. Notebookok mellé jól jönnek az integrált midi keyboard - audió interfész kombinációk, amik csak egy lyukat foglalnak. Korábban egyértelműen nagyobb I/O számú audió interfészekhez FireWire-t javasoltunk. Mostanra a gyártók már kitalálták, hogy az USB 2.0-n miként lehet normális latency mellett soksávos hang anyagokat továbbítani, tehát nem kell félni az USB-től. Legalábbis a nevesebb gyártók termékeinél. Ugyanakkor a FireWire meglehetősen sérülékeny felületnek bizonyult, vagyis sok meghibásodás történt a csatlakozáskor fellépő sztatikus kisülések miatt. Az USB-vel is vigyáznunk kell, de talán jobb a statisztika. A zenei alkalmazásoktól függetlenül hasznos lehet az eSATA port az archiváláskor. Sokan használnak a zenei programokhoz két monitort. Ma már csak az egyszerűbb gépeken van második monitor kimenetnek 15 pólusú DSUB csatlakozó a hagyományos analóg monitorokhoz. Inkább a DVI és HDMI válik általánossá. A DVI átalakítható analóggá, a HDMI-t viszont csak HDMI bementű monitoron vagy TV-n tudjuk nézni. A HDMI-n a hang is átmegy, azonban ez nem mindig előny, mert időnként összekutyulódnak a hang profiljaink. 

    Operációs rendszer. Ma egyértelműen Windows 7 - et javasolok. Már semmi értelme sincs XP-t felerőltetni az új gépekre. Bizonyos modellek egyik-másik komponenséhez már nem találunk sehol megfelelő XP drivert. A Windows 7 - en belül alapvetően a 64 bit - 32 bit kérdést kell eldönteni. Elvben a 64 bites operációs rendszerrel a szó szoros értelmében szépen tudunk muzsikálni, nagyobb memóriát képes megcímezni, és bizonyos esetekben határozottan gyorsabb, mint a 32 bites. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy időnként 64 bites környezetben akkor is furcsa események történnek a gépünkön (pláne a notebookon), ha teljes rendet tartunk, és papírforma szerint minden driverünk rendben van. Azt gondolom, hogy ezek a Win7 esetében gyerekbetegségek. Jönnek a Service Pack-ok, és megoldják őket. Meg csinálnak újakat, szokás szerint :) Szerintem egy 4M RAM-mal ellátott notebookra nyugodtan fel lehet rakni a Win 7-ből a 32 bites változatot. ELég a Home Premium, a Professional csak kevés olyan dolgot tud, ami zenei céljaink szempontjából érdekes. Itt van egy összehasonlító táblázat az egyes verziókról.  
    Nem esett szó a Vistáról. Felejtős.

    Tápegység, akkumulátor. Sajnos, mint már megemlítettem, a notebook tápegységek 90-95%-a földhurkot generál, amivel jól felidegesíti a zenészeket. A belinkelt cikkben erre megadtam a megfejtést. Felmerül persze, hogy rövidebb idejű használatra akkumulátorral is járathatjuk a gépet, és akkor nincs földhurka. Egy satnya akkumulátortól azonban ne várjuk el, hogy egy éjszakán át kitart a notiban. Némelyik korszerű modell viszont jó izmos aksikkal van ellátva, tehát szóba jöhet ez is. Azt viszont szintén szem előtt kell tartanunk, hogy amikor megcsináljuk a notebookunkon a zenei alkalmazásunknak a spéci energiaprofilt, akkor kinyírjuk a takarékos megoldásokat, és a gép zabálni fogja az akkumulátort. 

    Display. Nem esett eddig szó a kijelzőről, pedig nem másodlagos, különösen, ha zeneszerkesztésre fogjuk be a masinát. Legyen lehetőleg jó minőségű, viszonylag széles látószögű a notebook display. Mivel rendszerint sok mindent ki kell rakni a képernyőre, szerencsés egy 17"-os gép, bár ezzel ismét megnő a teljesítményfelvétel. A "valamit valamiért" elve mindig érvényesül.

    Mechanikai stabilitás. Az olcsó gépek többnyire nyüzüge, vékony műanyag házban laknak, a komolyabbakat pedig erősített, stabil burkolat védi. Aki például fellépni viszi a notebookot, az mindenképpen egy masszív, robusztus készüléket válasszon. Otthon üldögélni megfelel a szimpla "vékonyhéjú" modell is, ha nincs környéken macska, kutya, kisgyerek, egyéb. A komolyabb gépeken a billentyűzet és touchpad is mindig többet bír, és kellemesebb is rajtuk a munka, mint a fapados modelleken.

    Extrák. Minél kevesebb extra felszereltség legyen a zenére szánt gépünkön! Ujjlenyomat szkennelő, svájci bicska, 7.1-es beépített hangszórók, szükségtelen COM és LPT portok, giroszkóp, GPS, meg ki tudja még, milyen bigyók - csak az árat növelik, meg installációkor gondolnunk kell rájuk, növelik a driverek, adott esetben a kikapcsolandó rezidens alkalmazások és szolgáltatások számát.

    Felsoroltam tehát egy csomó szempontot, meganyni aggályos dolgot, ami zenei notebook vásárlása előtt felmerül. Aki idáig ért az olvasásban, az csalódott lehet, mert nem írtam le a frankót, hogy X gyár Y modelljét vegye meg, és akkor minden tökéletes lesz. Persze, mert nem akarok megvezetni senkit sem. Hatalmas választékban vannak most forgalomban hordozható gépek. Mindenki választhat modellt attól a gyártótól, amelyikben megbízik. Apropó, bizalom. Vásárlás előtt célszerű tájékozódni a garanciális és garancián túli szerviz módjáról, az alapgaranciáról és az esetleges hosszabbítási lehetőségekről. Nem árt a választott gyártóval vagy modellel kapcsolatos szerviz tapasztalatokat lecsekkolni a neten. Néha siralmas dolgokat produkálnak a legismertebb gyártók is. Oké, hogy előbb-utóbb megoldódik a probléma, de nem mindegy, hogy 2 nap alatt megvan a javítás, vagy csere, vagy háromszor 2 hétre kell elküldeni Dél-Malukkuba a gépet szervizre.

    Az én javaslatom változatlanul az, hogy komolyabb feladatokra, amennyiben a könnyű hordozhatóság nem kiemelt szempont, válasszunk jó erős asztali gépet. Rugalmasan tudjuk konfigurálni, testreszabni, átalakítani, könnyen szervizelhető és tisztán tartható, és nem utolsó szempontként - olcsó.   

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr722122172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kampokez 2010.07.11. 13:31:59

üdv MidiTom.
Ez a cikk különösen hasznosnak bizonyult. A minap egy zenetanár elénk állt egy AMD-s laptoppal, melyen Windows 7 64bites oprendszer volt, hogy valamiért nem sikerül felismerni a Tascam hangkártyáját ennek a vadcsiúj szupermasinának :), míg a régi gépén ment. Próbáltuk mi is feltelepíteni, hadd ne mondjam mennyi időt fecséreltünk rá, teljesen sikertelenül. Folyamatosan lefagyott szerencsétlen gép a driver telepítése során, hiába szedtük le az xy drivert a netről, nem sikerült. Biztosan tudod milyen az, amikor egy átlagos embernek kell elmagyarázni mi miért nem sikerül, és még jobb esetben nem néz hülyének, vagy szakbarbárnak.. Mindegy eléraktam ezt a cikkedet, és visszaküldtem az xy céghez, hogy még belefér a 3 napba, tehát cserélje ki valami hasonló konfigurációs gépre, de lehetőleg Intel procisra. Említettem neki, hogy ha zenélésre szánja a laptopot, akkor hagyja ezeket az olcsóbb kategóriás gépeket, keressen fel titeket, mert nem szabad ezektől a gépektől csodát várni. De hát persze, mint minden embernek a legnagyobb gondja a pénzhiány, és a magyarázata, hogy csak otthoni bohóckodásra jó az olcsóbb is. Ezzel a kommenttel nem segítséget kérek, csak egy AMD-s tapasztalatomat írtam le.
Örülök, hogy valaki foglalkozik nyíltan ilyen témával is.

TaRsY 2010.07.16. 17:26:15

Megkérdezhetném hogy a Vista miért felejtős? SP2 óta szerintem semmilyen hátrányban nincs.

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2010.07.16. 20:12:57

@DjTaRsY:
Ez egy érdekes kérdés. A dolognak több szintje is van, megpróbálok röviden válaszolni.
A professzionális zenei alkalmazásokat mindig rosszul érintette a Windows fejlődése. Egy új platformnál az az alapvető kérdés, hogy az időzíthetőséget meg tudják-e rendesen oldani, vagy nem? Másként fogalmazva, a hangkártyák és egyéb eszközök gyártói képesek-e elfogadhatóan működő drivereket írni az eszközeikhez az új platfromra? Zenei szempontból eddig két jól működő platform volt: a W98 és az XP. A két mélypont a Win2000 és a Vista.
A Vistával anno nagyon sokat kísérleteztem és próbálkoztam stabil stúdió gépeket konfigurálni, de rengeteget szívtunk vele. Az való igaz, hogy mostanára kisimult kicsit a dolog, működnek már rendesen a legtöbb gyártó Vista driverei, de hát a Vista már egy letűnt dolog. Aki ma gépet vesz, az nyilván W7-es oprendszert tesz rá. Míg a Vista görcsölések korszakában az XP platformon nagyon stabilan elmentek a DAW-ok, most úgy néz ki, hogy a W7 esetében a hivatalos bejelentés idejére már a legfőbb problémákat sikerült kigyomlálni, illetve a készülékgyártók már képesek jó drivereket írni. Az oké, hogy mostanra az SP2-vel már a Vista is kisimult (DAW szempontból), de ki a franc bírta volna ezt kivárni?
Gondolatban végigfutottam a stúdiókon, amiket ismerek. Senki sem kínlódott a Vistával. Vagy még mindig XP-t használnak, vagy mostanában váltanak W7-re.

rightrap 2010.09.14. 15:57:54

Szia! Te vágod legjobban a témát, és már sokszor hallgattam rád. Most én is laptop vásárláshoz érkeztem.Producerkedem, és live act-el kezdek foglalkozni. (FL-Studioban) Van: korg padkontrol, emu xboard, edirol ua-25 és behringer bcf 2000. Viszont félek a win 7-től mert nem biztos hogy találok a cuccaimhoz drivert. Szóval igazából ezekhez kell leptop, ami erős is monjuk az FL-hez, meg vst-k hez. A 4 usb port az minimum tényleg, meg 17"-os kijelző. Mit tanácsolsz? Lehet gondom a win 7 el? Segítséged előre is köszönöm!

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2010.09.14. 21:31:24

Jó lenne, ha küldenél egy mailt a témában. Jobban ki tudnám fejteni a dolgot, mint itt.

djuice 2011.05.30. 23:50:55

"Magyarán stúdiómunka midivel, soksávos audióval, bőséges pluginekkel. Ilyen célra mi minden esetben asztali gépet javasolunk, mégpedig jó erőset."

A kérdés az, hogy jó hogy a legerősebbet, de mihez viszonyítva? Én 2007-ben vettem utóljára asztali gépet magamnak minden célra, kivéve a játékot, mert abból már kinőttem és idő sincs rá, meg feleslegesen nem fájdítok szemet és derekat már a monitor előtt gubbasztva ha nem muszály... Szóval anno akkor egy erős középkategóriás gépre futotta és zeneileg (Cubaset leszámítva) is meg voltam vele, mondjuk az 1001 éjszaka hasonló számú realtime audio felvétele nem fenyegetett vele sosem, de nyilván egy ma kapható gép kb. 1,5-2x annyit tud már teljesítményben. Szóval ha ezt összevetjük, akkor egyértelműen az mondható csak, hogy ma több plugin képes futni, húzósabb effektek stb. vagy azért be lehet lőni egy szintet amin túl már csak az őrült "gémereknek" van értelme nézelődni, aki zenél annak meg elég az irodákba szánt gépek feletti szegmensben keresgélni?
Árkatgória meg sem volt a cikkben jelölve! Pl. nem hinném hogy 110-ért ilyesmi már alkalmas lehet, még 200-300 körül már inkább, holott évekkel ezelőtt ez főleg az 5-600 ezres árintelvallumra volt jellemző... ???
(Sony Vaiot meg Macbookot szándékosan mellőzve mint státuszszimbólum...)

És mi a szitu a rack PC-kkel vagy az olyan témákkal mint a Muse Receptor és társaik? (Neko, stb...)

djuice 2011.05.31. 00:03:20

Egyébként így csak utólag, azt a 2007-es dátumot azért méltóztattam leírni, mert anno 2000 környékén meg tényleg w98+Protools LE vagy PT Session 8-akkal zenélgetett a világ, még régebben meg Atarival (lásd. Depeche Mode) és akkor még legszebb álmaiban sem élt senkinek hogy 20 év múlva lévő csúcstechnikáknak micsoda gondjaik lesznek latencyvel, miegymással...

(egyszer egy tanár mesélte mikor a 486DX-es email server leégett a sulijában és csináltak helyette egy PIV-es gépből mail servert, hogy az eget rengető teljesítménykülönbség ellenére semmit nem lehetett észrevenni a működésben, akkor meg mirefel az egész - mondta, kicsit sarkos a példa, de a lényeg benne van!)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.05.31. 01:04:04

@djuice:
A gamer gép megjelenítésben, 3D-ben nagyon erős. A jó zenei gép meg lebegőpontos műveletekben, RAM sebességben, HDD táplálásban, és képes kiidőzíteni magát a Windows. Tehát a sokféle benchmarkból mi nem sokat nézünk, emiatt lehet viszonylag olcsón nagy teljesítményű zenei pécét összekalapálni. Laptopnál pedig leginkább próba-szerencse alapon szokott eldőlni, hogy ha egy szépen szerepel ASIO-ban, akkor a család többi tagja is (talán)jó lesz.
Árakat nem érdemes írni, naponta változnak a piacok és az árfolyamok (pl. newyorki szállodai szatírok hatására). A laptopos cikk megírása óta föl és le hatalmasat mozogtak az árak.

A rack pécékről annyit, hogy aki olyant kér, az olyant kap. Ipari ház, meg nagyon drága. De benne lehet egy rack dobozban, és lehet vinni a repülőn meg a kamionban a többi rack között. Stúdiógépként én jó hűtésű álló házat szoktam javasolni inkább.

A Receptor megint más téma. Tulajdonképpen VST host. Aki nem bír színpadra lépni kedvenc pluginjei nélkül, annak jók az ilyen cuccok. Cserébe másfajta problémákat vesz a nyakába, mint amiket eddig ismert. A Neko ismét más, mert az rendes pécé, beépítve egy hangszer dobozába és felszerelve kontrollerekkel, egyéb kütyükkel. Workstation. Ebből a körből pedig az Oasys volt eddig a legjobb.

A régi op.rendszerek mérete, bonyolultsága meg sem közelítette a maiakét. Így sokkal könnyebb volt (elvileg) az időzítést és a latencyt kézbentartani. Ma a nagy káoszt atomerős géppel kompenzáljuk, de hogy ez az erő meg is mutatkozzon az időzítésben és a latencyben, kicsit mérsékelnünk kell a káoszt előbb :)

A mailserver példa azért nem jó, mert ha nem vettek észre különbséget, az amiatt lehetett, hogy nem használták ki a nagy gép adta lehetőségeket. Másrészt egy mailserver funkció teljesen más gépigényt követel, mint a zenei optimalizálás.

djuice 2011.05.31. 11:38:02

@MidiTom:
A mailserver tudom semmi kapcsolatban nincs az audio gépekkel, csak azért írtam, amit te is montál itt az előbb, hogy a feleslegesen túlbonyolított opr. ennyit jelent, meg a sok felesleges csecsa, GUI induló millió belső szál stb. generálta káosz lefogja a teljesítményt és nem venni észre az idő alatt megtízszereződött kapacitásokat a vasnál. Ellenben egy programozó srác mesélte, akik a Siemensnek csinálnak nagy projekteket, hogy ilyen berkekben specifikálva lehet kérni a windowst a microdofttól, minden hülyeség nélkül, akár GUI nélkül is, vagy csak a kernelt stb, hogy ők szabhassák abszolút testre a feladathoz. Azért ott nem mindegy hogy amiatt ütközik 2 metró a földalatt, vagy áll le egy gyógyszerfejlesztő automata, mertgécéknek a live messenger frissítéae a legfontosabb...
De nem hinném hogy 20 év oktatási, programozói és rendszergazdai háttérrel egy tanár is ne tudna vmit jól beállítani egy mailserveren, bár biztos vannak kivételek. :)

"a sokféle benchmarkból mi nem sokat nézünk"
Mint ha valahol meg azt írnád, hogy ezek alapján szűritek ki mit érdemes venni ami hól is teljesít várhatóan. (vagy sikerült elnéznem valamit?)

+ még 1 ide a végére:
Sosem értettem mi ez a lebegőpontos számítási bűvészmutatvány értelem szinten az audio alkalmazásoknál. egyszer valaki mondta hogy mikor a hitspaceben megkérdezte miért preferálják az Apple gépeket, valaki azzal szúrta ki a szemét hogy ott "huzalozva vannak a lebegőpontos számítások". Nesze feri ezzel aztán minden világos, csak bírd megérteni! :)

Szóval tudom mi az a lebegőpontos művelet, csak hol jön az elő az audio alkalmazásoknál? Gondolom nem a 4/4 kiszámításához kell! :)

djuice 2011.05.31. 12:00:37

Bocsánat! Helyesen az volt a szakszöveg, "ott a CPUk lebegőpontosan vannak huzalozva" - eszembe jutott, de ezt nem is lehet elfelejteni! :)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.05.31. 13:54:08

A benchmarkokat illetően arra gondolok, hogy millió fajta gamer benchmark van, melyek minket nem túlzottan érdekelnek. A maradék, számunkra fontos tesztek száma sem csekély persze, tehát ezek hasonlítgatása és feldolgozása is pont elég. Leginkább a saját tesztjeinkre támaszkodunk.

A lebegőpontos számolási teljesítmény azért lényeges az audio gépeknél, mert a sávösszegzés (magyarul keverés) és a műveletek (EQ, effekt, szofveres hanggenerálás)ezzel történnek. Nyilvánvaló dolog, hogy ha gyorsan számol a gép, akkor nem fogja szétfeszíteni értelmes sávszám esetén a rendelkezésre álló időciklusokat, magyarán, nem borul az időzítés.

Nem tudom, hogy pontosan mit értettek a hivatkozott Absolute fórum idézetben a "drótozott" lebegőpontosságon. Talán még a Motorola korszakban volt valami, amiről én nem tudok. Most már az Apple is ugyanazokat az Intel CPU-kat használja, mint a mezei pécék.

djuice 2011.05.31. 17:41:51

@MidiTom:
Igen a Motorola és powerPC korszakból származik, de látszott róluk hogy csak valahol elcsípett értelmetlenséget szajkóznak, arra sem vették a fáradságot, hogy felmérve valaki mennyire láma a témában (Apple-ben talán most is sokan azok, max az ipodot ismerik), próbálják neki érthetően elmagyarázni. De ez tipikus magyar virtus több területen az életben, mondjunk egy jó bonyolult szakmai kifejezést, még ha azt sem tudjuk eszik vagy isszák és az átlag nép bólogatva már nyitja is a pénztárcáját. (vagy épp elmegy a kedve is tőle)
Szóval a "lebegőpontosan vannak huzalozva" kb. annyit tesz így technológiailag értelmezve, mint hogy a nagy rózsaszín elefánt fel van mászva a cseresznyefára. Amúgy meg szerintem azt akarná jelenteni, hogy akkor az Intel CPU-k bár tudtak float point műveleteket, alapvetően nem ebben az üzemmódban működtek. Hogy a RISC-CISC technológia rejtené a különbséget, már annyira nem ástam bele magam, csak az ilyen idézett baromságok poénnak megmaradnak. :)

djuice 2011.06.29. 16:35:04

Gondolom egy ilyenen már fütyülne a "dáridó" is zenei szempontból?! :)

goo.gl/ilfh9

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.06.29. 16:55:10

@djuice:
Ez tényleg játékgép, erőteljes 3D megjelenítéssel. Felesleges pénzkidobás zenei gépként. Az erős proci meg a sok RAM persze jó, de 30-50%-kal olcsóbban már lenne stúdió feladatokra alkalmatos noti.

djuice 2011.06.29. 21:42:37

@MidiTom:
Persze elég húzós, de asszem a GPU-k már vállalhatnak át CPU-tól is feladatokat, pont lebegőpontos számításokat. Akkor asszem egy MacBookot is földbedöngölne... :)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.06.29. 22:08:24

@djuice:
Vállalhatnának, ha valaki írna ilyen programot. Elég érdekes lenne, ha mondjuk úgy írnák át a Cubase-t, hogy csak adott GPU használata esetén működne a gyorsítás, természetesen a képi megjelenítés terhére. Továbbá a nagy teljesítményű videokártyákat (chipeket) úgy tervezik, hogy a műveletek eredménye célszerű módon a kimeneti jelben mutatkozzon meg. Biztosan vissza lehet olvasni az eredményeket mondjuk PCIe-n is, de hogy erre én egy processzálást mondjuk PC szinten értelmesen el tudnék képzelni audio jelfeldolgozásban, nos, ez túl nő a képzelőerőmön :)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.06.29. 22:14:22

@djuice:
Ja MacBook...
Milyen proci is van benne ? :)

djuice 2011.06.30. 11:24:10

@MidiTom:
Nézd, nekem sosem volt még dolgom ilyen GPU&CPU hibrid dologgal ezt elismerem, de a neten elég meggyőző érveket hoznak fel mikor írnak róla és nyilván nem a képi feldolgozás ügyén, mert azt alapból a GPU végzi. Többek közt normál asztali PC-k teljesítményét asszem pont tudományos számítások, modellezések jobb eléréséhez tudják így kihasználni. Szerintem, bár ismételten: nem vagyok szakértő, egy zenei platform se sokban más, hisz adatokkal kell gyorsan számolni és az tök mindegy hogy most épp egy dobsáv bitjei masíroznak, vagy egy Seti program lokátor adat analízise.
(bár a zenénél nyilván jelentősége van a real timenak is, de pont ezért gyorsít a GPU rajta, meg az is igaz hogy a Seti egy lezáruló projekt lassan, csak úgy mondtam valami példát...) :)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.06.30. 13:11:13

@djuice:
A kérdés pontosan az időzítés körül forog.
- Kiadagolom a GPU-nak szánt műveleteket
- Bejutattom a GPU-ba
- GPU számol
- GPU számolja a saját, megjelenítéssel összefüggő dolgait
- Visszaveszem az eredményt, beillesztem a projekt megfelelő adatállományába

Vagy: CPU számol (miközben a windows macerálja)

Az tehát a kérdés, hogy tudom-e a GPU-t értelmes sebességgel etetni anélkül, hogy a latencyt emiatt növelnem kéne, és a megjelenítés is működjön azért? Mondhatjátok, hogy ott vannak a TC meg a UAD kártyák, milyen pompásan mennek. Csakhogy azok DSP-s kártyák, és feltételezhető, hogy a tervezők olyan DSP-ket választottak, amik a leghatékonyabban foghatók be a audio jelprocesszálásra. Az is egy jelzés, hogy TC például leállt a Powercore-ral, amit nagyon sajnálok.

djuice 2012.03.26. 01:39:55

E-netbookos muzsika! Vagy a technika fejlődik, vagy a szoftverek optimalizálása jó. :)

http://www.youtube.com/watch?v=LnjaU1tX0MA&feature=player_embedded#!

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.03.27. 13:10:07

@djuice:
A GSI key Performerről ebben a bejegyzésben írtam:
bitzenede.blog.hu/2010/03/18/gsi_key_performer

Ez egy ilyen lájtos dolog, nem kell tőle sokat várni, de jó hogy van.

djuice 2012.03.27. 14:11:09

@MidiTom: Jé, észre sem vettem! Persze lájtos, de ha jó hangmintákkal lehetne bővíteni, sokaknak elég volna vele zenélni akiknek nem telik Kronos szintű mega workstationökre. Persze egy stand alone sampler softvare ami kis erőforrásigényű vagy egy soundfont player is kiválthatja ezt. A lényeg szerintem, hogy a teljesítmény napról napra nő az ilyen mini kütyükben is, a feladat meg adott változatlanul, de nem is kell a legminibb netbookot választani.
Aztán meg az idei Musikmesse is példa mennyire tör előre a zeneiparban az iPad használata és a rá fejlesztett appok áradata! Ezt a nagy nevek is kezdik kihasználni, és egyre komolyabban venni, mint Korg, Yamaha, Roland, aki például USB-s wireless midi interfész mütyűrt mutatott most be Frankfurtban az Apple cuccokhoz és alkalmazásaikhoz való illesztés jegyében. Tascam, Mackie, Behringer, Alesis stb. is jönnek kifelé már az iPad dokkolós multi-track recorderekkel így nem adok 5 évet és a szinti piacon is hasonló változás következhet be, főleg hogy az évente frissülő tabletjeik is növekvő teljesítménnyel és funkciókkal kecsegtetnek. Sajnos az Android ilyen téren lemaradásban van jócskán ami meg is pecsételheti zenei pályafutásait a hasonló érintős kütyüknek, pl. latencyben olykor 20x lassabbak az Apple dolgainál ahogy olvastam. Mindenesetre nekünk vásárlóknak csak szélesedik a perspektíva! :)