A fenti kérdést nagyon sűrűn felteszik nekem. A poén persze az, hogy nem stúdiósok, zeneszerzők, reklámszerkesztők, akik stúdiójuk továbbfejlesztésén törik a fejüket, hanem többnyire olyanok, akik épp sikeresen letorrentezték mindkettő program tört verzióját, aztán most gondolkoznak, hogy melyik legyen a fő csapásirány? Eleinte arrogáns módon azt szoktam mondani, hogy torrentezzék le a kérdésre a választ is, de aztán rájöttem, hogy ez nem igazán jó módszer, mert amint már egy korábbi bejegyzésben említettem, a neten nagyon sok dezinformáció kering, jó eséllyel találunk meg nem alapozott dolgokat és tudatos félrevezetéseket ebben a témában is. Ha pedig valaki valóban csak a kipróbálás kedvéért szedett le egy tört verziót, a fals információk birtokában lehet, hogy nem jól, nem megfelelő célra veti be az adott programot, csalódik benne, így aztán jó eséllyel soha nem is fogja megvenni.

 

    Itt és most egyáltalán nem kívánok belemenni a szokásos "warez - nem warez" flémekbe, azt viszont feltétlenül meg kell említeni, hogy az az indok, miszerint például a Cubase-t nem lehet kipróbálni, már nem állja meg a helyét. A Steinbergtől - akár rajtunk keresztül is - lehet kérni "tryout" verziót, mindössze egy termékkulcsot kell beruházni annak, aki még nem rendelkezik ilyennel. Igaz, hogy ez egy 30 napos verzió, azonban mentes a tört Cubasekre jellemző fájdalmaktól. Sokan korábban azért utasították el a Cubase használatát, mert rengeteg hibát véltek benne felfedezni. Holott mindössze arról volt szó, hogy tökéletlenül sikerült a törés. Aki tehát komolyan fontolgatja a Cubase beszerzését, annak mindenképpen ezt a lehetőséget ajánlom.

    Ideje azonban rátérnünk a címben felvetett kérdésre. Cubase, vagy Nuendo?
    Gyorsan meg is válaszolom: kinek a pap, kinek a papné! Vagyis a Steinberg eltérő funkcionalitással, felszereltséggel forgalmazza ezeket a szoftvereket, és eltérő célokra is ajánlja őket. Korábban én rákérdeztem, hogy miért nincs a hivatalos oldalon Cubase - Nuendo összehasonlító táblázat, mint ahogyan a különféle Cubase verziókról kiváló összehasonlítást tesznek közzé? A válasz az volt, hogy alapvetően két különböző termékről van szó, eltérő felhasználói kört céloznak meg velük, ezért nem igazán szerencsés táblázatszerűen összevetni őket.

    A Cubase klasszikus szekvencer programból nőtte ki magát. Számtalan átalakuláson ment át, az elsők között integrálták bele a hangsávok felvételét és keverését, megalkották az ASIO szabványt az alacsony audio latency elérésének érdekében, nagyon sokféle effekt és szoftver szinti plugin nőtt ki ezen a termőtalajon. Alapjában véve azonban a Cubase kezelése és filozófiája a komponáló, zeneszerkesztő embert igyekszik kiszolgálni. A folyamat tehát nagyjából a következő: a zenei ötletet vázlatosan midiben megalkotjuk, aztán vagy részben, vagy egészben a PC-n belüli hangkeltő rendszereket felhasználva elkészítjük a tökéletes hangszerelést, majd a hangsávok (vagy szoftszinti sávok) keverését, effektezését precízen beállítva elkészítjük a végleges verziót, akár a mastert is. A folyamat hatékonyságát és gyorsaságát sok (talán túl sok) lehetőség is segíti. A lényeg az, hogy a számtalan lehetőség birtokában mindenki ki tudja alakítani a saját optimális munkafolyamatát (workflow). Természetesen a Cubase segítségével külső midieszközök (szintetizátorok, samplerek, külső effektek) sora is meghajtható, illetve a Cubase funkcióit, a pluginek működését külső kontrollerekkel is vezérelhetjük. Előfordulhat, hogy a midi funkciókat nem, vagy csak alig használjuk, mert például egy rock zenekart rögzítünk, és maximum egy alap takt jelre van csak szükség. A Cubase ilyenkor is nagyon hatékony, hiszen az audió sávok szerkesztésében, a dinamika processzálásban, az EQ-zásban, a keverésben minden eszköz rendelkezésünkre áll. Aki azt mondja, hogy a Cubase kizárólag a midis és a szoftszintis munkákra behatárolt program, az nagyon nagyot téved. Egy másik népszerű dezinformáció, hogy a Cubase "nem jól szól". Tudni kell, hogy ma szinte minden professzionális audio szerkesztő program 32 bites lebegő pontos számolású jelösszegzést használ. Kivételt a ProTools képez. Az objektív tesztek is azt igazolják, hogy ezek a programok ugyanazokkal a forrásanyagokkal ugyanazt is teszik, tehát a végfájl ugyanaz, nem csoda, ha hangzásban semmiféle különbség nem mutatkozhat. Különbség lehet persze sok mindenben: az EQ és effekt algoritmusokban, a pluginekben és kezelésükben, a csoportképzésben, routolásban, stb. 
    Az igazság az, hogy a végtermék minősége elsősorban a hangmérnök fejében és fülében dől el. Nem szabad elhanyagolni persze a hangkártya és a külső eszközök minőségét sem, hiszen a gyenge minőségben rögzített anyag hibái munka közben még jobban felnagyítódnak. További vesszőparipám a monitorhangfalak kérdése. Ha nem halljuk atom precízen a munkánk tárgyát, akkor sok hibát követhetünk el a keverés során, és a rossz végtermékért a legegyszerűbb a Cubase-t, vagy bármely más programot okolni.

    Eddig a Cubase-ről beszéltem. A Nuendo-t 2000-ben dobta piacra a Steinberg. Sokan keverik a két programot, ami nem is csoda, mert az alapkoncepció, a dizájn, a kezelőfelület nagyon hasonló, és sok átjárás van a két rendszer között. A Nuendo azonban elsősorban videó post produkciós szoftver. Mégpedig a professzionális piacra szánták, ezért egy csomó olyan feature volt / van benne ami tipikusan itt hasznosítható. Azért írtam így, hogy volt / van, mert a jellemzők listája igen gyorsan változik. A Cubase és a Nuendo párhuzamosan fejlődnek. Igen gyakran megtörténik, hogy valamit a Nuendo-ban kifejlesztenek, aztán átemelik egy későbbi Cubase verzióba. De ugyanez fordítva is működik. A Nuendo korábban midi szempontból egyáltalán nem volt annyi harceszközzel felszerelve, mint a Cubase. Most már szinte minden fontos midi szerkesztési és paraméterezési tudományt átemeltek a Nuendoba is. A Nuendo install DVD mellé kapunk még egy másikat is, ami a Cubase felszereltségét teszi elérhetővé a Nuendo tulajdonosok számára. Nyilván sokan készítenek olyan anyagokat, hogy az első lépésekben nagyon jól jön a teljes körű midi szerkesztés és a kottázás lehetősége, és csak később válnak érdekessé a filmes utómunkákra való eszközök. Most már nem kell emiatt külön megvenniük a Cubase-t, egy szerkesztő környezetben megoldhatnak mindent.
    A Nuendo tehát azok számára kiváló munkaeszköz, akik videó, filmes munkákhoz csinálják a professzionális hangsávokat, természetesen akár 5.1-ben is. A Cubase ilyen irányban is fejlődött ugyan, de korántsem annyira profi, mint a Nuendo. Videoklipek, filmek, riportok, reklámanyagok, trailerek, demonstrációk készítéséhez kiváló a Nuendo rendszer, és akik használják, mind azt mondják, hogy nagyon hatékony, vagyis gyorsan és célirányosan lehet haladni a munkával. Van pár olyan sajátság is a Nuendoban, ami a soksávos élő anyagok rögzítését (pl. koncert) leegyszerűsíti, de Cubase segítségével is professzionális koncertanyagot rögzíthettek, ha a keverő meg a hangkártya ezt lehetővé teszi.

    Általános komponálási, zeneszerkesztési és stúdió célokra pedig olcsóbb és tökéletes megoldást kínál a Cubase. A különféle verziókat tartalmazó fent már egyszer belinkelt táblázatot azért érdemes áttekinteni, mert kiderül belőle, hogy adott célra melyik lesz számunkra a legjobb. Egyrészt felesleges ágyúval verébre lőni, másrészt ha olyan Cubase változatot használunk, amelyik nem tud valami számunkra fontos dolgot, az megint szívás. Azonban elég jól be lehet határolni, hogy kinek mi a jó. Ha valaki komolyan veszi a stúdiózást, sok anyagot készít, sok féle stílusban komoly hardver felszerelésekkel, akkor ne habozzon megvenni a "rendes" Cubase-t! Tudásban alig szerényebb, árban viszont jóval kedvezőbb a Cubase Studio. Ezt az igényes otthoni stúdiók számára találták ki. Kompromisszum nélkül meg lehet alkotni rajta igen profi anyagokat. Fontos tudni, hogy az egyes verziók nem hangminőségben különböznek, hanem felszereltségben és és bizonyos korlátokban. A legkisebb a választékban a Cubase Essential. Ha viszonylag egyszerűbb otthoni anyagok, demók elkészítésérre szeretnénk bevetni egy hatékony programot, arra ez is bőven jó. Ne felejtsük el, hogy ebbe is bele tudjuk huzigálni a rendelkezésre álló több tízezer plugint, és a 64-ben lekorlátozott audio sávszám, valamint a 32 fizikai kimenet - bemenet aligha jelenthet egy otthoni projektnél korlátot. Az elv tehát itt is az, hogy a megfelelő feladathoz válasszuk a megfelelő eszközt, és akkor jól járunk! A választásnál alapelv, hogy ezek valóban munkaeszközök, amikkel jó esetben pénzt lehet keresni. A kedvtelésből zeneszerkesztő fiatalok számára pedig az a jó hír, hogy tanulóknak, illetve oktatási intézményeknek, tanároknak igen nagy kedvezmény él a Steinberg említett programjaira. A kedvezmény igénybevételi módjáról a Syncopa oldalon adtunk ismertetést korábban.

    A napokban kaptam meg az új Nuendo 5-öt. A Steinberg Nuendo oldalán részletesen ismertetik az új verzió specialitásait. Ajánlom minden érdeklődőnek az oldalon található videók megnézését, mert a gyakorlatban mutatják meg, hogy hogyan lehet használni a frissen berakott tudományokat.

    A Nuendohoz kapunk egy kedves kis mintaprojektet is. Gondoltam, kiexportálom és feltöltöm, de valaki már - egy kis zenével megfűszerezve - megtette. Ime: 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr762127972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.