Régi cuccaim közt keresgélve bukkantam rá egy özönvíz előtti koncertjegyre.
Bizony, a több, mint tizenöt éves kártya azt bizonyítja, hogy némi hátszéllel sikerült bejutnom Frankfurtban a KORG demó koncertjére, amit Rick Wakeman és a fia, Adam celebráltak. Rick Wakeman akkoriban már kikerült a reflektorfényből. Azonban ez a zártkörű koncert is azt mutatta, hogy nagyon ott van a szeren. Olyan bulit levágtak, hogy borzasztó. Amikor visszatekintek az elmúlt 18, hangszer szakmában eltöltött évre, akkor azt mondhatom, hogy az ilyen ritka alkalmak azok, amik miatt érdemes csinálni. 
    A középiskolás bandánkban erőteljes YES és Wakeman kultusz volt. A rissz-rossz kazetták másolgatását követően hatalmas előrelépést jelentett, amikor a '70-es évek végén megindult a rendszeres buszjárat Zalaegerszeg és Muraszombat (Murska Sobota) között. A társaság tagjai rendszeresen portyáztak, és hozogattuk a kurrens "jugó" lemezeket. Akadtak köztük olcsók és drágák, kiválóan szólók és csapnivalók, de a lényeg az volt, hogy a zsebpénzünket beáldozva meg tudtuk szerezni a szükséges hanganyagokat.
    Kíváncsi voltam, vajon a Youtube-on találok-e King Arthur-os anyagot Wakemantől? Ezt a rettenetesen rossz minőségű videót leltem csak meg. Van rajta minden. Szintik, orgonák, háromnyakú gitár, szimfonikus zenekar és kórus. Néhány bántóan fals énekhang is belekerült. Adjatok rá nagyobb hangerőt, mert baromi halk, és úgy nézzétek, hogy... igen, ez az 1975-ös Wembley koncerten készült!
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr432158824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.