KORG EPS-1

Címkék: szintetizátor korg piano string electric

2011.02.27. 21:32

     Réges régen, amikor Szintisztán fehér alföldjein hóförgeteget kavart a fekete hegyek között turbulenssé váló szél, az emberek bemenekültek házikóikba a zord idő elől. A kis szobában csak a kandalló tüze lobogott, meg egy kis elemes Casio szintetizátor ledjei pislogtak, merthogy áram sem volt a nagy vihar miatt. A gyerekek öregapjuk köré gyűltek, és kérték:
- Nagypapa, mesélj nekünk a MIDI előtti időkről! Tudod, mikor azokat a nagy fatokos izéket cipeltétek!
- Na jól van gyerekek, akkor ma este a Piano Stringről mesélek nektek!
- Mi az a Piano String, nagypapa? Zongorahúr? Az nem érdekes...
- No, nem úgy van az kisunokám, nézzük például ezt a KORG EPS-1 - et!   

    Aztán nagyapó elkezdi történetét Ádámtól-Évától, de leginkább a '80-as évek elejétől, amikor sorra jelentek meg a különféle gyártók elektronikus billentyűs hangszerei, melyek zongora és vonós hangzásokkal kecsegtettek. Bizony, addig elsősorban az orgonák futottak, és az analóg, főleg monofonikus szintetizátorok. Az elektromos (általában félvezetős) orgonák többnyire full polifonikusak voltak, vagyis minden billentyűkontakt rákapcsolta a megszólaló hangot a kimenetre, helyesebben egy összegző sínre. Némi formálás és szűrőzés árán viszonylag egyszerű volt ebből vonós hangzást faragni. Klasszikus darab volt például a Solina String.Többen bepróbálkoztak aztán olyan hangszerekkel is, melyek a zongora hangzást is megkísérelték így előállítani, például a Hohner String Performer. Nos, ennek a zongora hangjai enyhén szólva elég sok kívánnivalót hagytak maguk után. A KORG EPS-1 Electronic Piano & String a '80-as évek elején született. A mi darabunk EPROM címkéje 1982-es feltöltésről tanúskodik. Apropó, ha van EPROM, akkor természetesen van CPU is. A KORG kedvelte a NEC D780C1 prociját, ebben a hangszerben is ezt találjuk. A kód bonyolultságához elég azt tudni, hogy az EPROM 2, azaz kettő KByte méretű! Akkoriban ennyibe illett egy teljes hangszer működtetését jól beleprogramozni. A CPU-n és az epromon kívül mindössze  öt nagyobb IC-t találunk még a hangszer belsejében. Ezek között van egy 1 kByte-os RAM, egy 8255-ös perifériaillesztő és 3 db 8253-as időzítő. Akkoriban sok hangszerben volt hasonló alapfelállás. Az EPS-ben ezeken kívül csupán egy halom 74LS sorozatú TTL IC-t és 40-es sorozatú CMOS IC-ket találunk. Meg persze a szokásos műveleti erősítő hegyeket, valamint a chorushoz való 3004-es chipeket, meg TO92 tokba zárt tranyókat. A képen egyébként a sárga vezeték köteg csatlakozója felett látható az alaposzcillátor, ami tulajdonképpen egy nagyon egyszerű LC oszcillátor, két tarnzisztorral. Az előlapon található transzpozíciós kapcsoló már a digitális osztásba avatkozik bele. Amúgy ezekben a hangszerekben nagyon ötletes módon használták ki a digitális alap chipekkel megvalósítható lehetőségeket is, élvezetes tanulmányozni a felépítést. A panelek szépen, áttekinthetően épültek fel. Ha az ember felnyitja az EPS-1 tetejét, akkor is azonnal látja, hogy egy '80-as évek elejéről származó KORG hangszerrel van dolga, ha meg sem nézte a feliratokat kívül.  
   Van aztán egy nagyon speciális dolog az EPS-ben. A képen a billentyűzet dinamikus kontaktboardja és a kontaktgumi látható. Ez a csillagszerű elrendezés nagyon ritka, manapság már senki sem használja. Érdekes, hogy a mi hangszerünkben ezek mennyire jó állapotban őrződtek meg. Tudnivaló, hogy az elkoszolódott kontaktokat a zongoristák gyorsan szét szokták verni, utána már csak csere szokott segíteni. Amúgy a dinamika használatára visszatérek még, mert kicsit az is eltér a szokásostól.
Most, hogy nagyjából kitárgyaltuk a doboz belsejét, vessünk egy pillantást a hangszerre kívülről is, és nézzük meg, hogy mit is tud! Az EPS-1 76 dinamikus billentyűvel rendelkezik, a polifóniája pedig 8. A mai hatalmas polifóniafokok ismeretében ez rémisztően kevésnek tűnhet, azonban játék közben egyáltalán nem tűnik vészesnek.

 A hangszer bal oldala alapvetően zongora, a jobb oldala pedig a string rész. Nyolc fajta zongora(szerű) hangszín közül tudunk választani a nyomógombsoron. A hangzáson egy háromsávos EQ segítségével tudunk egyengetni. Van itt még egy "Presence" szabályzó, ami egészen fura helyre van beiktatva a hangkeltő elektronikába. A lényege, hogy ha kihúzzuk a poti gombját, akkor a dinamikától és a poti állásától függő mértékben megnövelhetjük a felharmonikusok arányát. Tehát egyfajta exciternek fogható fel, bár nem az. A zongorákhoz tartozik még egy Chorus és Tremolo effekt is, mert azok ugye kellenek. A zongora szekció szabályzószervei után két olyan poti következik, amelyek a hangkeltés egészére befolyással vannak. Az egyikkel a billentyűzet dinamikaválaszát tudjuk szabályozni, a másik pedig a már említett transzponáló tolókapcsoló. Jön aztán a "String" szekció.  Nem misztifikálták túl: egy kétsávos EQ és egy Attack, valamint egy Release poti az egész. Mondjuk az Attack potméter azért ravasz, mert ha kihúzzuk, akkor az attackunk dinamikaérzékeny lesz. Természetesen a zongora- és a vonós szekciót is külön-külön kikapcsolhatjuk, illetve szabályozhatjuk a hangerőiket.
   A hangszer hátulján külön is kijön a vonós rész hangja, de van sztereó kimenetünk is, meg fejhallgató is csatlakoztatható. Damper pedált is köthetünk az EPS-re, és még a hátfalon kapott helyet a finomhangoló trimmer poti is, amivel az alaposzcillátor frekvenciáját állíthatjuk be szükség esetén.
   Nem lényegtelen, hogy a hangszerhez gyárilag tartozik egy igazi gurulós flightcase is, ami úgy van kialakítva, hogy elég a felső részét levenni, és máris szabaddá válik a billentyűzet. Ez a tok a képeken nem látszik.
   Megkértem Bokor Gyuri kollégámat, hogy tapogassa a billentyűket a hangszeren, én pedig nyomkodtam a gombokat és beledumáltam abba, amit csinált. Mindezt még hevenyészett videóra is felvettük, hogy láthassátok, miről van szó. A hangfalak kicsit távolabb voltak, így a fényképezőgép eléggé kihangsúlyozta a kapcsolási zajokat, billentyűzet kopogást, de a lényeg azért szerintem átjön.

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr992696054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Janca Ákos 2011.02.28. 10:35:31

A cikk nem is említi, hogy 4:42-nél van egy kis érdekesség. Messzire jutott a Korg az EPS-1-től.

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.02.28. 11:18:05

@Janca Ákos:
Igen, ez a bejegyzés csak a Jurassic Park újabb lakójáról szólt :)
Az SV-1 külön sztori lesz.

Prophecy · http://www.grapeski.com/ 2011.02.28. 12:08:44

Nagyon szep hangja van, igy a fenykepezogep mikrofonjan is. Teljesen barati...