Atom

Címkék: japán csernobil szerviz

2011.04.30. 12:00

  1986 elején úgy döntöttem, hogy otthagyom a munkahelyemet és a virágzó számítástechnikai géemkázást, hátat fordítok a zenei elektronikai maszekolásnak is, és inkább katonának állok. (Ebben a formában ez így nem igaz. Próbáljuk meg átfogalmazni kicsit.)
    Miután elvégeztem egy számítógép vezérlésű gázkromatográfiás szakmérnöki kurzust, lehetőséget kaptam egy egyéves kaliforniai munkára az UCLA-n. Azonban mivel a katonai pálya jobban érdekelt, én inkább a Magyar Néphadsereg Lenti alakulatát választottam. (Ez sem igaz.)
    Az igazi történet úgy szól, hogy baromira nem kérdeztek meg akkoriban senkit, jött a behívó, és menni kellett. Nekem még hátra volt az egyetem utáni 6 hónap. Az akkori munkáltatóm megpróbált mindent latba vetni, a minisztériumban kérelmezte a halasztást. Azonban annyira pótolhatatlan voltam a MN számára, hogy nem tudtak eltekinteni a behívásomtól. Gondolták, az amerikaiak meg oldják meg a maguk problémáját, ahogy akarják. Akkoriban óriási lehetőség volt egy ilyen meghívás, sokkal nagyobb dolog, mint manapság. Gondolhatjátok, hogy nem a legrózsásabb kedvemben vonultam be. Aki Lentiben (Zajdán) volt katona, az tudja, hogy ez a laktanya a néphadsereg amolyan "sufnija" volt, ahova elpasszolták a nehezen kezelhető elemeket. Volt itt egy csomó börtönviselt figura, papnövendékek, meg ugye a "gyanús" frissdiplomás fiatalok, akiket jó volt szem előtt tartani, meg szívatni, ahogy csak lehet.
     A kényelemről az egykor szovjet csapatoknak épített létesítmény viszonylag szerény szinten gondoskodott. Nem volt mindig víz, de ha igen, akkor úgy zuhanyozhattunk  a fűtetlen vizesblokkban, hogy közben beesett a kitört ablakokon keresztül a hó. Természetesen hideg vízben. A 30 személyes lakosztályban egy ócska vaskályha volt, aminek a melege reggelre már semmivé lett, ellenben nappal lopkodhattunk hozzá némi tűzrevalót, ha nem akartunk megfagyni. A körletbe viszont bevarázsoltunk egy tévét, amihez (teljesen illegálisan) készítettem olyan antennát, amin bejött az osztrák meg a jugó tévé. 
     25 éve annak, hogy a tévéből értesültünk a csernobili atombalesetről. A magyar híradó visszafogott tudósításaival ellentétben az osztrákok nagyon nagy katasztrófáról és európai szintű szennyeződésről beszéltek. Időnként egy-egy tiszt is besomfordált hozzánk, hogy a tiltott forrásokból tájékozódjon az éjszakai zugtévézéseink alkalmával. Senki sem tudta igazából megítélni akkoriban, hogy mekkora a valós veszély, mit érdemes csinálni a védekezés érdekében, és mit felesleges. Ma már sokkal többet tudunk, de még korántsem tiszta a helyzet. Most a japán erőművi baleset ismét felszínre hozta a negyed századdal ezelőtt történt katasztrófa híreit, az azóta levont következtetéseket és tapasztalatokat. 
     Miért került bele ez a téma egy zenei blogba? Nos, egy csomó zenész már nagyon várta a leszerelésemet, mert mire a nyár végén kiszabadultam, rengeteg hangszer bedöglött. Tömegesen kellet cserélni bennük az NMOS és CMOS IC-ket. Mondhatnánk, hogy biztosan olyan gyatra volt akkoriban a megbízhatóság, esetleg hogy egy adott gyártó selejtjei kerültek a hangszerekbe. Azonban a meghibásodások hangszergyáraktól és az IC gyártójától függetlenül következtek be. A mérgelődő zenészeknek viccesen azt mondtam, hogy biztosan megkapták szegény IC-k a dózist, attól krepáltak be. Ezt persze sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudtam, de tény az, hogy sem előtte, sem utána nem történtek ilyen tömegben hasonló meghibásodások. 
    Felmerült már a közelmúltbeli japán események kapcsán is pár emberben, hogy szabad-e japánból érkező terméket vásárolni, mert azok biztosan sugárszennyezettek? Nos, mostanra elmondhatjuk, hogy a sugárzó szennyezést a szelek körbehurcolták már a Föld körül, valamennyire tehát mindenhol megnőtt a háttérsugárzás. Feltéve tehát, hogy a japánból származó hangszerünket nem a szétment reaktor aktív zónájából importáltuk, ott sincs sokkal nagyobb háttér, mint itt. Másrészt számos gyártó az összeszerelést, vagy bizonyos gyártási mozzanatokat Kínában, illetve más távol-keleti országban végezteti már, tehát azt is nehéz kideríteni, hogy mely komponensek készültek Japánban. 
     Felesleges tehát a sugárzó japán importáruktól parázni, a mindenütt megnövekedett (bár még veszélytelen) háttérsugárzás ellen pedig úgy sem tudunk sokat tenni. Az egy másik kérdés, hogy bizonyos alkatrészellátási és logisztikai nehézségek adódnak időnként, de szurkolunk a japánoknak, hogy minél előbb úrrá tudjanak lenni ezeken.
      Az egy másik kérdés, hogy a megnövekedett háttérsugárzás okoz-e majd észrevehető emelkedést a félvezetős készülékek meghibásodásának terén? Mindegy, hogy számítógépről, szintetizátorról, vagy mobiltelefonról beszélünk. A Csernobil óta eltelt 25 év alatt a félvezetős eszközök száma sok nagyságrenddel megnőtt, a lapkákon alkalmazott technológia pedig annyira kifinomult és összezsugorodott, hogy mindössze párszáz atom képez egy tranzisztort. A nagy energiájú sugárzásnak tehát elvileg erőteljes hatást kellene egy ilyen környezetben kifejteni. Tudjuk, hogy az űrkutatásban ezzel keményen számolnak is. Szerencsére egyelőre nem észlelünk semmiféle IC kihalási dömpinget, és bízzunk abban, hogy ez így is marad.

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr282866464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

djuice 2011.04.30. 20:41:35

Érdekes gondolatok és tuti hogy az űrhajósokra többszörös háttérsugárveszély vonatkozik, mint amennyit mi benyeltünk Csernobol vagy épp most japánból.
Azért ez hogy a szél körbehordta a Földön a radioaktív dolgokat nem teljesen állja meg a helyét, annál bonyolultabb a system, bár kétségtelen hogy a diszpergált szemcsék hasonlóan keverednek a teljes gáztérfogatban súlyuknak függően mint a folyadékok egymásban, de azért ezek ülepednek is (pl. a tengerbe a 2/3:1/3 víz-szárazföld arány miatt stb), de a légköri rétegek és a gázsűrűségváltozás meg kismillió ok miatt ez nem ilyen egyszerű tehát. Illetve azt is érdemes belekalkulálni, hogy a folytonos háttérsugárzásnak csak egy részét szűri az ózon, mely halmozottan örökké fennál, hogy a napkitörésekről ne is beszéljünk, és az sem %-osan ismert hogy a japánból kiszabadult radioaktív anyagok ezen réteg alá vagy felé sodródnak és hazánkat vagy annak adott részét milyen módon érintik. Nyílván a mérőállomásokon ez szóráson belüli értékváltozást okoznak, de azt is hozzátehetjük hogy a hangszerek nagy részét azért már nem japánban szerelik, ill az elektronikus alkatrészek is bárhonnan jöhetnek, tehát újfenn összetett a dolog és valószínűtlenebb hogy valaki egy új Kronostól akár végzetes sugárdózist kapjon!
Ja, és nem szabad elfeledni a suttyomban a hadászat által végzett atomkísérleteket (pl. Bikini Atoll) amiről senki nem tájékoztatott annak idején hogy H-bombákat robbantgatnak ott, és ennek vajon mi hatása lehet akár napjainkban is...

Egy sokkoló erejű fénykép Nagasaki-ból anno: pix.avaxnews.com/avaxnews/e5/01/000001e5_medium.jpeg

A photograph of the atomic bomb dropped in Nagasaki shows how it exploded 50m above ground on August 8, 2005 in Nagsaki, Japan. Nagasaki marks the 60th anniversary of the atomic bombing on August 9. The US B-29 superfortress Bockscar dropped an atomic bomb on northern part of Nagasaki City on August 9, 1945. (Photo by Hiromiti Matuda/Handout from Nagasaki Atomic Bomb Museum/Getty Images)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.04.30. 20:57:03

@djuice:
Persze, egyáltalán nem volt célom itt teljes képet adni, hiszen a felsorolt időjárási és egyéb tényezőkön kívül beszélni kéne még az izotópeloszlásról, a felezési időkről, egyáltalán a fajták szerinti megoszlásról (alfa, beta, gamma) és millió más dologról.
Sajnos, valóban a kozmikus sugárzáson kívül a korábbi robbogatások maradéka meg a csernobili maradványok is még itt munkálkodnak.
Ezért írtam, hogy nem hiszem, hogy a mostanság onnan érkező cuccok ehhez képest komolyabb kontaminációt tartalmaznának.