KORG PA3X Professional Arranger Workstation


 

     Ahhh! Kardcsörtetést hallok és tankok lánctalpainak dübörgését! Analóg szintetizátorok bűvölői és heavy metál gitárosok félretéve klasszikus ellentéteiket egyként kérdik: hé, ember, hogy jönnek most ide a vendéglátós küttyögők?
     Nos, úgy, hogy eddig méltatlanul a háttérbe szorultak a Bitzenedében. Az okát magam sem tudom igazán, talán az lehet a megfejtés, hogy mióta a blogot beindítottam, nem volt a piacon olyan áttörő újdonság, ami miatt szóba hoztam volna ezeket a hangszereket. Pedig az elmúlt évtizedekben hatalmas átalakuláson és fejlődésen mentek át a kísérőautomata  szintetizátorok. Ennek ellenére a magyar zenei nyelvhasználatban nem teljesen egységes még a megnevezésük sem, kicsit én is bajban vagyok. A "keyborad" szó egyrészt nem igazán magyaros, másrészt fogalmam sincs, hogy az angol szóhasználatban is miért terjedt el, hiszen ezzel egyben valamennyi billentyűs hangszert és mostanában a midi kontrollereket is így illetjük. Az "arranger keyboard" már pontosan fedi a funkciót, de ez se túl magyaros. A kísérőautomata, kísérőautomatikás, kísérős, automata kíséretes billentyű mind előfordul a szakmában és a beszélt nyelvben is. A magukat magasabb zenei szinten elképzelő muzsikusok időnként simán a "vendéglátós xxar" kategóriába sorolják ezeket a hangszereket.
     Pedig szükségesnek tartok néhány dolgot tisztázni. Először is, ennek a hangszer kategóriának a csúcsmodelljei gyártóktól függetlenül nagyon fejlett technológiára épülnek. Többnyire az adott gyár legerősebb szintetizátor munkaállomásaiból veszik a hangkeltést, az effektezést és a szekvencer megoldást. Ezekre épül rá egy rafinált kísérőautomata rendszer. Az automata kíséret miatt persze általában a profi workstationokben alkalmazott layer és split rendszert egyszerűbb váltja fel, de sok esetben ettől még simán be lehet fogni ezeket a hangszereket is zenekari játékba, ha a helyzet úgy hozza. Azonban az összes funkciót úgy alakították ki, hogy az egyedül vagy egy-két zenésztárssal muzsikáló billentyűs a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tudja alakítani a megszólalást. A vendéglátós zenész az ilyen szintin a bal kezével a harmónia kíséretet nyomja, a jobb kezével szólót játszik, közben pedig gombokat nyomkod, menüket pörget és énekel. Ez összességében bizony nagyon komoly koncentrációt igényel, és aki ezt profin csinálja, az előtt le a kalappal! Itt és most nem akarok belemenni a részben vagy egészben playbackről muzsikáló szakemberek értékelésébe, az egy másik téma. A klasszikus "onemanband" előadásokat, amikor egy rátermett zenész egy kiváló hangszeren muzsikál, magam is szívesen hallgatom.
     A KORG sokáig nem nagy jelentőséget tulajdonított a kísérőautomata hangszereknek. Az analóg cuccokkal, majd pedig az M1-gyel megkezdett szuper sikeres PCM szintik mellett néhány apró mozdulatot tett csupán ebbe az irányba. Aztán egyszer csak megjelent az "i" szériával, és elég jól állva hagyta a konkurenseket. A filozófiájuk az volt, hogy a piacon akkoriban található "nagyapó kompatibilis" hangszerekkel ellentétben nagyon sok, a workstation fejlesztésekben kihozott tudást hagytak az automatákban is. Igaz, így egy kicsit komplikáltabbá váltak ezek a pár színes gombot tartalmazó vetélytársakhoz képest, ám nagyságrendekkel többet tudtak. Ugyanakkor a bonyolult menürendszerekbe játék közben nem kellett matatni, mert a lényeges funkciókat kirakták nyomógombra. Újszerű volt az is, hogy a szintetizátor igazi szintetizátor maradt, vagyis a hangkeltés paramétereibe bele lehet nyúlni, lehetett új hangszíneket kreálni, letárolni. A zenészeket meglepték a finom részletességgel kidolgozott kíséretek is, és a hangszerelés rugalmas változtatásának a lehetősége is. A kísérőautomaták monotonitását igen hatékonyan sikerült így ellensúlyozni. Hamar létrejött hát világszerte a KORG kísérőautomatás szintik kedvelőinek köre, és ez csak fokozódott, amikor megjelent a PA80, egy új filozófia első megtestesítője. Ennek létrejöttében igen határozott szerepet játszott az olasz fejlesztő stáb, zenészeket és mérnököket is beleértve a csapatba.  Aztán jött a PA60 és az 50, illetve a "nagyok", a PA1X és a PA2X. Most pedig itt a PA3X. 
    Érdemes lenne a KORG kísérőautomatáinak az evolúcióját alaposan végigkövetni, jó kis tanulmányt lehetne erről írni. A PA3X-ben az a pláne, hogy ebben valóban látható, hogyan kristályosodik ki a több évtizedes fejlesztés. A hangszínek minőségét garantálja, hogy van a Korgnak miből meríteni. Ugyanez mondható el az effektekről is. A stílusvilág pedig az elődöktől megszokott nagyon alapos kidolgozottságú, és számszerűségében is imponáló. 
     Remélhetőleg hamarosan megjön hozzánk is az első darab, akkor majd a gyakorlati kipróbálás tapasztalatait is megosztjuk veletek. Most egy kis Steve McNally videót mutatok előzetesként. Volt alkalmam korábban Stevet Frankfurtban hallgatni, hatalmas jó billentyűs és igen ügyes demonstrátor. Élőben nem ilyen kimért és tudományos, dehát ugye ez egy hivatalos anyag. Ha tudjátok, nézzétek és hallgassátok HD-ben!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr282963156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

djuice 2011.06.08. 02:51:46

Én csak azt nem értem, az M50, M3 és a korábbi top cuccosokhoz képest ezeknek a sokak által ledegradált "lagzis" kategóriáknak alapvetően miért más és jobb a mintakészlete???
(részemről csak az a spekuláció merül fel, azért mennek rá single módon is jól szóló presetekre, mert egy túlzott combination arzenálba tuti belefulladna a 8 sávos automata polifóniailag vagy ez hólyeség?)

djuice 2011.06.08. 02:54:47

korr: akarom mondani hülyeség...

Tomi, ez a cikk viszont nem sok újat mond el a PA3x-ről, talán érdemes lett volna egy teszt után cikkezni róla, már bocs hogy ezt mondom, de nekem is pár ismerősöm elolvasta és ezt mondatják velem. :)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.06.08. 14:33:18

@djuice:
- első komment: a gyárak azonos engine-re gyakran készítenek különféle célú gyakorlati megvalósításokat. Az arrangeres billentyűkhöz úgy igazítják hozzá az adott hangkeltő "motort", hogy az oda legyen optimális. Lehet, hogy a PCM mintákhoz hozzá se nyúlnak. Olyant is láttunk már, hogy csak papíron volt azonos a hangkeltés, a gyakorlatban kicsit különbözött a panel. Sok esetben az effektezési séma eltérése okoz jelentős hangzásbeli különbségeket. A KORG esetében a jelenlegi polifónia menedzselés elv nem lehet felelős az automata szinti másféle megszólalásáért, mert az eléggé rugalmas.
- második kommenthez: Igazából a Steve McNally videó kapcsán arról akarnék majd kicsit elmélkedni, hogy ma, 2011-ben hová is pozicionálják magukat a nagy hangszergyárak arrangeres billenytűi, illetve ezek a nagy zászlóshajók? Ennek a gondolkodásnak az első része lenne a cikk, a PA3X gyakorlati tapasztalataira természetesen vissza fogok térni.

djuice 2011.06.08. 17:08:44

@MidiTom:
Fordított sorrendben:
Való igaz ezek már nem kifejezetten azok az olcsó haknis hangszerek, kiváltképp a Yamaha Tyros 4 1M feletti árával, szóval engem is érdekel ez a gyártói pozícionálás.

Minták:
Konkrétan a PA1X és PA2x modellekkel jöttek olyan nagy részletességű, multi velo switch minták, amik a workstationökben nincsenek (ac. gitár, dob stb.) A Yamaha is érdekes ilyen szempontból, mert pl a Motif sorozatának csak későbbi modeljeibe pakolgatott un. MegaVoice hangszíneket, melyek az előbb írtak megfelelői ennél a gyártónál (ha azt nem is nézzük hogy a Yamaha évekkel ezelőtt megvette a Korgot), de mégis, a "lakodalmas" modellekben jobban kidolgozottak ezek a minták. Szóval ezt nem értem én, hogy mire föl! (az áraikat nézve picit érthetőbb mondjuk)

djuice 2011.11.01. 13:10:59

A kis olasz csákó jól keni-feni a PA3-at, miközben ízlésesen be is mutatja, nem csak alpok-aljai sramlit lehet rajta játszani. :)
www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=bQJr0hklTjw

Láttam egy másik videót is múltkor, ahol cimbalom mintát mutogattak, csak a hangi minőség elég gyér volt a videónál.
Mindegy, továbbra is óriási kérdőjel, ezekbe a hangszerekbe miért tesznek radikálisan jobban hangzó mintákat? Ezt jó volna ha a hansan, vagy Janca tipusú, Korg berkeiben jártas szakértők egyszer megkérdeznék a gyártótól, hizs mi halandók odáig nem érhetünk el...

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.05.30. 12:42:04

Itt a kiváló lehetőség, hogy elmondjátok a KORG arrangerekről a véleményeteket a gyárnak!
www.korgpa.com/survey-intro.html

djuice 2013.06.01. 00:57:43

@MidiTom: Remek ajánlat! Van is ismerősöm akinek pa3 van, neki lennének jobbító ötletei majd össze is írja, csak angolul nem tud és a nethez facebookhoz sem ért... Esetleg másként lehetne a dolgot eljüldeni? Ezt kérdezné!

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.06.01. 13:00:57

@djuice:
Erre én nem tudok válaszolni. A Survey Monkey segítségével igen kis energiával tudnak reprezentatív felmérést végezni, nem kell hozzá nagy apparátus, nyilván azért választották ezt a formát.

djuice 2013.06.06. 20:54:34

Egy kérdés: PA600-ba hogyan lehet hangmintát importálni? Értem ez alatt, hogy a PCG kiterjesztésű fájlokat amit PC-n Awave editor remekül megcsinál, konvertál mint Triton kompatibilis formátum, azt itt hogyan fogadja el a PA600 vagy a PA3X. Egy ismerősömnek kéne benne segíteni, de korábban még más valakinek próbáltam AKAI mintákat így a PA1-esébe tolni, az nagyon nem úgy ment mint pl. a Tritonoknál! Lehetne ezekben bővebbet megtudni akár egy specifikus célszemélytől aki ebben jártas? A PA600 gépkönyve ír némi dolgot erről, meg hogy PA kompatibilitás stb. de felteszem még itt sem olyan egyszerű egy betöltés mint a Tritonoknál volt a KSC fájlokkal egy csapásra. (?) Vagy ha pl. egyéni samplekből akarok a hangszeren multisample PCG-t gyártani ide is KSF-be kéne wav helyett előgyártani vagy hogyan?
Köszi!

djuice 2013.06.28. 14:31:09

Megjelent a PA900 is! Van miből választani. (várjuk Tom a részleteket, teszteket ha majd megkapjátok...)

www.korg.com/Pa900