A zenéről és egyebekről

Címkék: gitár szabó sándor

2012.01.20. 13:53

Koncert részlet és beszélgetés Szabó Sándorral


     Miközben zajlanak a zeneipar harcai a gigabájtok és gigahertzek mezején, a világ a 2012-es NAMM show világrengető újdonságaira figyel, üdítő lesz ez a kis videó azoknak, akik szeretik a zenét. 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr373594107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

djuice 2012.01.21. 00:03:55

Világzene vagy nem, nekem Sanyi új zenei "arca" Abi Rabou Khalil arab művészetét sugallja. Meghatározó hogy milyen hangszerek, milyen hangskálák, hangolások mely etnikumhoz kapcsolhatóak és hogy Sanyiból ilyen arab motívumok törnek fel mostanság ahogy ő is fogalmaz az a művész saját dolga, de kétségtelen hogy rá is hatottak azon zenei irányzatok ami alapján ő ezt játssza, ezt érzi magáénak. Hogy ezt ki milyen szinten nevezheti világzenének nehéz behatárolni. 10 éve Sanyi is kőkemyén elektronikus volt, effektekkel, stb körülvéve magát, nem véletlen volt TC Electronic endorser sem. Oké hogy már jó ideje unpluged művész, de szerintem van némi felsőbbrendűségi érzése mikor azt mondja, hogy egyesek (kiváló diplomás, akadémiát végzett művészekként is) csak a zene felszinét kapargatják. Talán inkább az van mögötte, hogy az ő korára jobban megérik egy művész, tudja mit akar jobban mint előtte, viszont ez nem ok arra hogy mást hangipari segédmunkásnak tekintsen ahogy egyszer megfogalmazta egy kurzusán is.
A zene picit hasonlatos egy autóhoz szerintem. Van a trabant (pl. a zörgő-csörgő techno-disco stb zenék), amiben kevés az akkord, a harmónia, van a zsiguli (a Lagzi Lajkó féle mulatósok stb) és egész el lehet jutni a Rolls-Royce-ig, egy Bachig, egy Keith Jarrettig, ami valóban feljebb levő művészet és érték a többihez képest. Kinek melyik ing tetszik azt veszi fel, s így lehet zeneileg arab csodorba is bújni, vagy indiai leplekbe mindenki szíve joga.
Az hogy a világ kitágult és ötvözi a kultúrákat, valamiként be kellett kategorizálni, lásd world music és szerintem egyáltalán nem gond ha pl. egy Sebestyén Márta a Deep Forest szinti-sávjaira énekel, miért lenne az nem odavaló? Vagy említhetem Palya Beát és a jazz + magyar népzene ötvözését. Miért gond ez? Kinek tetszik, kinek nem. Metált se fognak Mozart kedvelők hallgatni és viszont, de a zene még egy kislányban is benne él attól ha csak egyszerű dallamokat dúdolászik és az mennyire felszines? Tiltsuk meg neki ezek szerint? :)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.01.21. 10:35:07

@djuice:
Szerintem Sanyi sem erre gondol. Inkább azt érzem a szavai mögött, hogy az ő fogalmi rendszerében a zene többet jelent, mint akusztikai élménypark.
Visszatérve a te hasonlatodra, a Trabival is el lehet jutni "A" pontból "B" pontba, nincs is azzal baj, hogy az egyszerűbb megoldások is élnek, és betöltik szórakoztató funkciójukat. Az igazán mélyről jövő, magával ragadó művészi produkciókból van viszonylag kevés. Vagyis inkább átfogalmazom. Ma, az Internet meg a Youtube világában ezeket a művészeket is meg lehet találni. Csak tudni kell, kit keressen az ember :)

djuice 2012.01.21. 13:28:53

@MidiTom: Igen, Sanyi pár éve nagyon átfordult a spiritualitás felé. Viszont a zene nem minden esetben kell magas művészi szinten legyen hogy megérintsen. Kedvenc pélám erre egy magányosan a pusztaságban nyáját őrző juhász bácsika tilinkózása. Vagy ott a múltkor a kis rokon gyerkőc nézete Levente Péter - Gryllus Vilmos zenés mese a tvben. Ugye kis bugyuta vers szerű dalos gyerekségek ezek és mégis van művészi értéke, különben miért fejlődne tőle az 5 éves? Szerintem vannak igenis jócskán mélyről jövő művészetek, csak Sanyinak szerintem az a baja hogy van sok dáridó lajcsival is mellette, csak van annyira inteligens hogy ezt burkoltan fogalmazza meg.
Aztán a zene még arról is szólhat hogy magasröptű vűvészi érték nélkül valaki mulasson, táncoljon, szórakozzon rajta. (sramli, lagzizene, népzene) Nem kell ennyire komolyan venni szerintem, bár kétségtelen, hogy ma a média hatalma sok tehetségtelent is színpadra segít, akiknek 20 éve nem hogy működési engedélyt, de útcáralépési engedélyt sem adtak volna. Ez ma a "demokrácia"...

djuice 2012.01.21. 13:39:30

Még annyi, hogy érdekes evolúciója van a zenei közizlés formálódásának is. Pl a 30-as évek jazz, swing műfajai, a szórakozás, a tánc igényét elégítették ki és tudjuk hogy a jazz műfaja igényli a zeneileg legkifinomultabb érzékeket és legmagasabb tudást a komolyzene mellett. Abban az időben ez volt a nép igénye, mára rétegzene lett. Ehhez képest egy techno dübörgés tényleg silány valami, de mégis sokan jól érzik "tőle" magukat. (én nem ezt hallgatom bevallom, bár hallottam már nagyon igényes techno zenét)
Ha megnézzük, a mai zenék 100 évét, leaglább hasonló mértékű átalakulás ment végbe a műfajok közt, mint az elektronikai ipar fejlődése. Jó kérdés lehet hogy mit hoz a zenében újabb 100 év majd! :)

Kampokez 2012.01.23. 23:56:24

djuice: a legelső kommenteddel egyetértek.
Megértem még azt is, hogy egy mély zenésznek a midikockák bepötyögése nem zene. De egy ilyen mély zenész nem is lesz a világ középpontjában. A másik meg, hogy nincs is igényük az emberek 80%-nak az ilyen mélységű zenékre. Aki értékeli, és érti is, az hallgasson sokat, nincs tiltva, de nincs is "előttünk".
Szerintem minden stílusnak megvan a saját mestere, és nem biztos, hogy nem midikockákat pötyögtetett a legújabb Cubase-ébe.
Ilyenkor eszembe jut jóbarátom beszólása:
- Amit te csinálsz, az NEM munka.. és mindig elmosolyodom rajta.

djuice 2012.01.24. 21:10:59

@Kampokez: Igen, nehéz is ezt megfogalmazni rendesen, mert érzelmek, szubjektivitás, és még számtalan ismeretlen paraméter (előélet - akár zenei is, felfogás, intelligencia, érzékelés, HALLÁS! is konkrétan stb.) alkotta terület ez. Kinek mennyire rózsaszín a rózsaszín, miközben sok élőlényről tudjuk nem is úgy lát mint mi, azaz az agy bizonyos értelemben vett "szüleménye" az érzékelés és akkor ott vagyunk már a keleti vallásoknál.
Sokszor gondolkodtam, miért volt természetes nagyapáinknak az akkori kor zenéje és miért irtóztak a discotól, holott azt szerintem itt is mindenki meghallgatja? Miért volt jó régen főben járó bűn ha egy nő nem szoknyát viselt, vagy épp illetlen módon öltözködött?
Megválaszolhatatlan dolgok, mégis valami ismeretlen és kimondhatatlan princípiumok útján képesek vagyunk megítélni a művészetek közti rangsori különbséget. Egyszer azt mondták, az agy tanul. Hallani is!!!
Gondolom 20 év után egy technón nevelkedett érzelmi sivárságban senyvedő ember már egy dúrhármast is mélységesen ronda dolognak fog meghallani, ha képes lesz még hallani egyáltalán! Azért még a régi időkben módosabb polgári családnál divat volt a zongora a nappaliban stb. volt remény. Olyan ez, mint ha valaki csak 8 osztályt végez, értelmezhetetlen lesz neki egy felsőbb matematika, vagy egy mérnöki tudomány, fel kell hozzá nőni. Szabó Sanyi szerintem ezt látja, csak sajnos ő is kicsit a maga oldaláról túldimenzionálva amit csinál. Én közelebbről is ismerem kissé, és volt hogy olyan világhírű magas művészetű jazz gitárosokat (akikre korábban ő is felnézett) rakott később félre, csak mert ő ebben az egzotikus zenében amit most csinál és a spiritualizmusban ismerte fel az értékeket, (ill. előbbiek kevésbé értékes mivoltát utólag), hogy szerintem ez már épp olyan alapigazságokkal ellenkező szemlélet, amit az egyéni szubjektivitás kezd torzítani.
Persze igaz, hogy mindenki saját életének főszereplője... ;)

Janca Ákos 2012.01.30. 12:25:31

Köszönöm, Tamás, ezt a videót, tényleg üdítő. Sok gondolat van benne és nagyon tetszenek, egyetértek velük. Pl. a zenei, zenészi hozzáállásról, a közönség reakcióiról, vagy arról, hogy a valódi muzsikáláshoz "be kell avatódni" - hangszertől, műfajtól függetlenül.
És mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy hallgassa meg egyszer Szabó Sándort koncerten!