Ha hiszitek, ha nem, a KORG beszállt egy elektroncső fejlesztési projektbe. Az elmúlt napokban mindenki a NAMM Show hangszer és hangtechnikai újdonságait vizslatta és elemezte, így valamiért háttérbe szorult a KORG bejelentése, mely pedig roppant érdekes lehet a zenei elektronikával bármilyen módon érintkező zenészek és szakemberek számára. Az egész NAMM Show úgyis a régi analóg technológiák visszatérésétől volt hangos, a csöves projekt beleillik ebbe a trendbe is.
Röviden arról van szó, hogy a Noritake Itron céggel közösen kifejlesztettek egy kisméretű, alacsony energiafelhasználású és hosszú élettartamú elektroncsövet. A Noritake Itron az 1904 óta működő japán Noritake része, melynek termékei között a konyhai porcelánedényektől mindenféle ipari berendezéseken át a fluoreszcens csövek is megtalálhatók. A Noritake a '60-as években úttörő volt ezek fejlesztésében, a Noritake Itron pedig ma is gyárt a legfejlettebb technológiájú oled és egyéb kijelzői mellett fluoreszcens displayt. Ez persze már nem nagyon hasonlít a retro számológépek és pénztárgépek zöldes színben vibráló megjelenítőire, de a gyökerek és az alapelv mégis azonosak. A miniatűr és lapos kivitelű elektroncső fejlesztőit tehát a kijelzők technológiája ihlette. Tudni kell persze, hogy kis méretű elektroncsöveket régebben is gyártottak, különösen az alacsony anódfeszültségű készülékekhez, valamint hordozható és katonai berendezésekhez. Míg azonban a hifi ipar és a gitárerősítő gyártók a szokásos "E" szériájú csöveket és ezek amerikai megfelelőt életben tartották, a kis méretű csövek egyszerűen kihaltak. Funkcionálisan teljesen felváltották őket a félvezető eszközök, és senkinek nem is hiányoztak. Eddig.
A KORG mérnökeinek gondolatait teljesen megértjük, ha egy pillantást vetünk a zenei elektronikai gyártók hibrid eszközeire, melyekben együtt használnak félvezetőket és csöveket. Arról most nem szeretnék írni, hogy a szuper fejlett mikroelektronika korában miért jut eszébe bárkinek csövet használni, mert a hifisták és a gitárosok úgy is tudják, a többieket pedig nem érdekli. Ha valaki mégis szeretne utánaolvasni, akkor bőségesen talál cikkeket a neten, például itt. 
A félvezetős és a csöves technológia együttélése azonban nem mindig problémamentes. A csöveket viszonylag nagy anódfeszültséggel kell ellátni, gondoskodni kell a fűtőfeszültségről, meg kell oldani a félvezetős áramkörökhöz történő jelillesztést, ami ugyan látszólag nem nagy ügy, de a gyakorlatban mégsem mindig egyszerű. Gondot okoz a nagy méretű csövek elhelyezése is. Gyakran az egész elektronika egy bankkártya méretű panelen van, ehhez képest egy ikertrióda foglalata is hatalmas helyet elfoglal, nem beszélve arról, hogy a lapos, SMD alkatrészekkel teletűzdelt panelról magasan kiáll a cső teteje, emiatt sok esetben elég bizarr formatervek születtek. Örök gond a melegedés. Még a csökkentett anódfeszültséggel, kis áramokkal dolgozó szokásos ECC83 vagy 12AX7 csövek is elég jól melegednek, hiszen a fűtésen nem lehet spórolni. A szokásos IC technológiával dolgozó tervezőknek újra kell gondolniuk a nyomtatott áramköri lapok tervezését, nekik ugye manapság nem sűrűn kell szembesülniük komoly termikus hatásokkal olyan helyeken, ahol nincs sem teljesítményerősítő, sem disszipatív tápegység a közelben.
A csövek kicsinyítésén kívül a kevésbé meleg megoldások keresése sem új dolog, de eddig az audiofil vagy hifis körök fanyalogva fogadták az efelé vivő innovációkat, röviden elintézve a dolgot a "nem szól jól!" mondattal.
A KORG azt állítja, hogy az új technológiájú Nutube 6P1 tökéletesen ki fogja váltani a szokásos csöveket a hangszer erősítőkben és más audio készülékekben. A képek alapján az eszköz egy ikertriódának néz ki, és ha jól értem, a 12AX7 jellegét szeretnék megvalósítani benne, miközben:
- A fogyasztása mindössze 2%-a egy hagyományos elektroncsőnek, így elemről működő készülékekben is jól alkalmazható lenne.
- Kicsi mérete és kompakt kivitele miatt egyszerűen beépíthető a ma szokásos nagy sűrűségű nyomtatott áramköri lapokra.
- A szokásos csövekhez képest igen hosszú, 30000 órás élettartamot ígér a gyártó, ami azt jelenti, hogy nem kell foglalatot használni, egyszerűen beforrasztható az eszköz a NYÁK-ba.
A beharangozó sajtóközleményeket olvasva természetesen az emberben felmerül még egy csomó kérdés, de ezekre úgyis majd a gyakorlati használat során kapunk majd választ. A szabadalmaztatást követően még 2015-ben várható a cső megjelenése. Kíváncsian várjuk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tehtube 2015.01.31. 11:09:18
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2015.01.31. 11:45:19
Úgy tűnik, a KORG nem akart kifutott orosz katonai csövekre támaszkodni :)
Akiket érdekelnek ezek a csövek, itt talál róla adatlapot:
www.elektronikinfo.de/strom/russischedatenblaetter.htm
Engem pedig az érdekelne, hogy hol lehet ezeket itthon beszerezni?
djuice 2015.01.31. 13:32:45
Kérdés hogy ha ez is csak modellezni akarja a bizonyos csőtípust, mennyivel lesz rosszabb vagy lesz-e neki egy saját "hangja". Persze a most feltámadó analóg őrületben nagyon is várományos lehet a létjogosultságra.
Azért egyébként azok a MIG csövek elég vödör méretűek ahogy láttam. :)
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2015.02.01. 12:59:50
Elég sokat szórakoztam annak idején a Triton Extreme csöves inzertjével. Azt tudom mondani, hogy orgona és gitár soundokon igen jól lehetett vele bánni. Természetesen megvannak a maga korlátai, de aki tudatosan használja, nagyon finom hangokat tud kihozni belőle. Az SV-1 esetében ezt még fokozottabban éreztem, tehát nem tartom marhaságnak a KORG koncepcióját, meg egyáltalán az elvet.
A problémát inkább ott érzem, hogy az alapvetően digitális hangkeltésű rendszerekbe inzertként berakott csöves fokozathoz ugye kell egy járulékos D/A + A/D a jelútba, igen gondos szintezésekkel. Erre a gyártónak nagy gondot kell fordítania, meg a felhasználónak is figyelni kell a szintezésre, mert ha nem küldjük meg eléggé, akkor zajt hozhat be, ha túlságosan megküldjük, akkor pedig akkor is torzítást okozhat, ha nem arra akartuk használni.
A MIG csövek persze nem akkorák, mint egy tranzisztor, elvükből kifolyólag nem is lehetnek akkorák, de nem is nagyok.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9b/RussischeSubminiaturr%C3%B6hre.jpg
Viszont kibírnak 7G gyorsulást, ami például gitárosok számára biztosan vonzóvá teszi őket :)
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2015.02.05. 16:54:53
www.synthtopia.com/content/2015/02/05/your-questions-answered-about-the-korg-noritake-nutube-vacuum-tube-on-a-chip
djuice 2015.02.12. 14:53:30
Semmiképp, így van! Viszont aki a "hammond" hangszínéhez eddig is boostot akart, ha nem volt egy KBR3D-je, beszerzett egy MesaBoogie V-Twint legalább.
Utolsó kommentek