A következőknek semmi kapcsolódása nincs zenei témákhoz, egyszerű, mindennapi drámák. Az alap szituáció: nálunk a cégnél nincs titkárnő, nincs telefonközpont, hanem a rengeteg telefont mindig az kapja fel, aki éri.
1. Az alap verzió
- Jó napot kívánok! Plutty Manióka vagyok és a Trixubli Flusnex KFT megbízásából telefonálok. Zavarhatom egy percre?
- Miről lenne szó?
- Szeretném önnek röviden bemutatni a cégünket, és ismertetni rendkívüli kedvezményes ajánlatunkat.
- Ne haragudjon, tele vagyunk ügyfelekkel, nem igazán alkalmas az időpont!
- Ó, sajnálom, akkor mikor kereshetem? Esetleg egy negyed óra múlva?
- Ja, neeeem, itt egész nap ügyfelek vannak, ez egy hangszerbolt. De gondolom, ezt úgy is tudja, ha már felhívott bennünket az ajánlatával.
- Kérem, én ezt nem tudhatom, a LISTÁN csak a cég neve szerepel!
- Ejnye, hát Önök csak úgy vaktában telefonálgatnak? Azt gondoltam, hogy tudják, kit érdemes, kit szabad felhívniuk...
- Kérem, nekem csak egy lista van itt telefonszámokkal, nem tudhatom, ki mivel fogalalkozik. Mikor hívhatnám esetleg egy nyugodtabb időszakban? - Kicsit elkeseredett a hangja.
- Este tíz után már eléggé csend van. Akkor megpróbálhatja.
- Na, én akkor már nem dolgozom!
- Sajnos, én még igen!
Mondanám még neki, hogy pont azért, mert naponta egy halom ilyen béna hívást próbálok kivédeni. De nem tehetem, mert letette. Biiip-biiip-biiip. Vissza a munkához!
2. Ugyanaz másnap, miután még páran bepróbálkoztak a hívogatással
- Jó napot kívánok, Kerbenci Luncseon vagyok a Trixubli Flusnex KFT-től! Az ügyvezető igazgatóval szeretnék beszélni!
- Jó napot, miben segíthetek?
- Röviden szeretném bemutatnia cé...
- Ne haragudjon, tegnap már egy kollégájával letisztáztuk, hogy a mi cégünk számára nem érdekes az ajánlatuk. Azt hittem, hogy ezek után levettek a LISTÁRÓL.
- Öööööö... Megkérdezhetem, hogy miért nem találta érdekesnek az ajánlatunkat?
- Tudja, ez itt egy hangszerbolt, és viszonylag kevéssé izgat bennünket az alaszkai rozmárnyál részvények árfolyamának alakulása, azonkívül van itt néhány türelmetlen ügyfél, akik már várják, hogy szóbaállhassak velük.
- Akkor foglalkozzon velük, ha annyira jól megy az üzlet, mi igen kiváló befektetéseket kínálunk. De ha nem érdekli, akkor viszonthallásra!
3. Új startégia
- Jó napot kívánok! Bungyuli Lizellina vagyok a Turbróker ZRT-től! Azért hívtam önt (nagyon csábosan mondja ám mindezt), mert rendkívül kedvező ajánlatunk lenne alaszkai rozmárnyál részvényekkel kapcsolatban. Ha gondolja, szívesen átküldök önnek egy tájékoztatót e-meilben, csak kérnék szépen egy címet!
- Köszönömhogymegkeresettnemkéremazajánlatotviszonthallásra!
Gondolnánk, hogy ezzel a sztorinak vége, de nem, mert pár perc múlva jön a mail a rozmárnyállal. Hogy miért kellett neki az e-mail cím, amikor ott volt előtte a LISTÁN, az rejtély.
4. Folytatás
- Üdvözlöm, Tas Huba vagyok a Turbróker ZRT-től, mi képviseljük a Trixubli Flusnex Kft-t is. A kolléganőm átküldött önnek pár napja egy 198 oldalas összefoglalót a rozmárnyál részvények kereskedésével kapcsolatban. Szeretném megkérdezni, hogy volt-e alkalma áttanulmányozni az anyagot?
- Sajnos nem, mivel az ilyen jellegű anyagokat azonnal törlöm a levelezésből.
- Megkérdezhetem, hogy miért?
- Mert olyan mérhetetlen mennyiségben jönnek, hogy a törlés is rengeteg energiát elvesz a munkidőből, olvasgatni pedig pláne nincs időm. Apropó, törlés! Megtenné azt a szívességet, hogy a cégünket leveszi a LISTÁRÓL?
(Zavart recsegés-ropogás)
- Természetesen. Köszönöm a türelmét! Viszonthallásra!
5. Nem csüggednek
- Jónapot kívánok, Plutty Manióka vagyok a Trixubli Flusnex Kft megbízásából...
- Ejnye! Akkor mégsem töröltek bennünket a LISTÁRÓL az ígérettel ellentétben? Panaszt fogok tenni!
- De uram! Azt állítja, hogy hívták már önt ajánlatunkkal kapcsolatban?
- Persze! Többek között ön is!
(Papírzörgés, kis csend, majd alig hallható sóhaj)
- Akkor további szép napot!
Aztán még sokszor, nagyon sokszor hívnak.
6. Telekommunikáció
- Üdvözlom, Iksz Ipszilon vagyok a Magyar Telenyom megbízásából, és a jelenlegi percdíjnál sokkal kedvezőbbet szeretnék ajánlani önöknek.
- Igen? Ez azt jelenti, hogy a most megkötött egyedi szerződésünkhöz képest kedvezőbbet tud kínálni?
- Maguknak egyedi szerződésük van? És most kötötték?
- Igen. De ezt ön sokkal jobban tudhatja, hiszen gondolom, ennek ismeretében teszi meg ajánlatát.
- Neeem, nekem csak egy LISTÁM van itt azokról, akiket fel kell sorban hívnom.
- De miért nem tájékozódnak előtte, hogy csak azokat az ügyfeleket hívják, akik számára valóban kedvező ajánlatot tudnak adni? A maguk számára is hatékonyabb lenne a munka, meg minket sem zaklatnának folyton hiába.
- Uram, nekem csak ez a LISTÁM van! Bíííp-bíííp-bíííp
Rendületlenül cseng a telefon, mondják a ragyogónál ragyogóbb ajánlatokat, özönlik a sok spam az Inboxba, közben pedig az ügyfeleink várakoznak, határidős dolgaink csúsznak. Ha az ember egyszerűen lenyomja a telefont, akkor képesek visszahívni és lebunkózni, hogy micsoda eljárás ez! Ha emberi hangon válaszolok, akkor úgy érzik, nyomon vannak, bekaptam a csalit. Szóval ez az egész egy csapdahelyzet, és mint minden csapda, utálatos.
Viszont az a megfigyelésem, hogy valószínűleg a legtöbb bértelefonálónak percdíj alapú lehet a számlázása, mert ha érzik, hogy határozott ellenféllel állnak szemben, akkor 57-59 másodperc körül befejezik az akciót. Ennyi is képes persze az embert kizökkenteni, ha például egy fontos megbeszélést szakított félbe a hívás miatt. Gyuri kollégámat is szoktam sajnálni, amikor egy ezerlábú IC-n hajt végre nagyító alatt agyműtétet, és egy ilyen baromság miatt kell lecsatolnia a földelő csuklópántot, félretenni a szerszámokat.
Nekem még mindig furának tűnnek azok a cégek, ahol nem adnak meg nyilvános telefonszámot és csak netes kapcsolattal dolgoznak, de néha már kezdem irigyelni őket.
Ja, és még egy megfigyelés. A válság alatt az egy vásárlóra, vagy érdeklődőre eső telefonmarketinges hívások száma jelentősen megnőtt. Gondolták a "megbízók", úgy sincs ügyfél a cégeknél, több idejük van a cégvezetőknek ilyen szórakozási formákra. Adják-veszik a LISTÁKAT, aztán ebből gazdagodnak durván.
Kívánom, hogy a válság enyhülésével azoknak a szerencsétleneknek is legyen ismét rendes munkahelyük, akik most a telefonon tolják az igét, a "megbízók" pedig inkább fogjanak termelő tevékenységbe, aztán mindenki jól jár. Pláne mi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anyaaa · http://galeria.hu 2010.07.30. 01:05:27
És ez így, amit leírtál, bizony alátámasztom, hogy mind-mind szórul szóra igaz, mert szinte teljesen pontosan ugyanezek a párbeszédek zajlanak le nap mint nap nálunk is, csak a hívott fél oldali válaszok (azaz az enyémek) mások egy kicsit - ennek ellenére az ellenoldali valahogy mégis ugyanez. :D
És akkor a kedvenceimet még kihagytad, hogy csak párat idézzek, a drága volt C.Partnerst (lásd: korábbi bejegyzésemben), meg azt az öregasszonyt, aki minden alkalommal letagadja még a csillagos eget is, de azt legalábbis mindenképp, hogy ő, meg egyáltalán a cégüktől bárki is hívott volna valaha is (kár, mert a számuk már rég ott van elmentve a telómban, meg azt a ritka bunkó sablonszöveget amit előad nekem erre minden áldott alkalommal, nehéz lenne reprodukálni). Szóval igen. Most erre biztos azt gondolják páran, hogy de ráérünk, ha erről még postolni meg kommentelni is van időnk, de bárcsak havi (néha heti, napi...) szinten ne kellene ennél több időt rájuk fordítani!
Aztán válaszként majd én is írok egy csokrétát a fő-fő-fő visszajáró kedvenc zaklatóimból. ;) (Mert a LISTÁ-ról valahogy mi sem kerülünk le soha...)
2010.07.31. 13:08:50
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2010.07.31. 13:32:20
Néhányszor bepróbálkoztam már ezzel is. Többségében ezt úgy értelmezik, hogy oké, innentől kezdve övék a pálya, csak jogszabályba ütközőt ne mondjanak. De a félórás monológ tuti.
Utolsó kommentek