Behringer UMC1820 gyorsteszt

   

behringer_umc1820_elolap.jpg   Számos sztereotípia terjeng a hangtechnikusok és zenészek körében. Ezek egyike a "Behringer = gagyi" elv, melyet a söntéspultok mellett és a hangszerboltokban is gyakran hallani. Ha az ember rákérdez, hogy miért állítod ezt, az illető általában tud is mondani gyorsan valami színpadi katasztrófát, ami megerősítette benne ezt a vélekedést. Aztán hogy az adott szituációban valóban a készülék volt a hibás, vagy a sátor sarkánál töfögő aggregátor, vagy egyszerűen túl sok volt a boros kóla kívül-belül, azt az idő múltával már nagyon nehéz kideríteni. Tény, hogy Behringer készülékekből az elmúlt negyed században rengeteget eladtak. Azért fogyott belőlük nagyon sok, mert olcsók voltak, és az olcsóság nyilvánvaló módon az egyszerűbb elektronikai konstrukciók  és kevésbé időtálló, alulméretezett alkatrészek felhasználása miatt volt lehetséges. Az is tény, hogy a mi több, mint három évtizedes szerviz gyakorlatunkban is nagyon sok meghibásodott Behringer termék jelent meg, és sokáig nem szerettük őket, mert a legtöbbet nagyon nehéz volt javítani, a gyártás során nem nagyon gondolkodtak azon, hogy hagyományos szerviz módszerekkel méricskélhető és javítható terméket produkáljanak. Ez is az "olcsósítás" egyik velejárója volt. Előfordultak aztán bosszantó tervezési vagy kivitelezési problémák is, amiken a szakma jókat acsargott. 
     Azonban jó lesz, ha a fent említett előítéleteket gondosan elfelejtjük, és átértékeljük a Behringerről, mint márkáról alkotott véleményünket. A gyár irgalmatlan mennyiségű terméket értékesített világszerte, és a befolyt pénzből egyre csak fejlesztettek és fejlesztettek. A készülékek így szépen sorra felzárkóztak a nagy nevű gyártók produktumai mellé, és ma már inkább a tájékozatlanságáról ad tanúbizonyságot az a szaki, aki a Behringert ab ovo legagyizza. A cég keverői és egyéb hangtechnikai berendezései egyre jobb minőségűek és egyre megbízhatóbbak lettek, aztán az X32-es digitális keverő szinte berobbant a piacra, és csak pislogtunk, mert nagyon jól eltalált, nagyon jó minőségű eszközt alkottak. Újabb csodát jelentett a kis wifis X-Air keverők forgalomba kerülése. Alacsony árfekvésben kínálnak profi megoldást, méghozzá sok okos extrával.
     Ezért aztán nagy várakozással tekintett a piac az UMC "U-phoria" audio interfészekre is. A korábbi tesztek során említettük, hogy az X32 és az X-Air készülékekre is rengeteget kellett várni a bejelentést követően. Sajnos ezt a rossz szokásukat most is megtartották a fiúk a Behringernél, mert az UMC hangkártyák is nagyon sokára jelentek csak meg a piacon, és akkor is természetesen először az USA-ban, aztán kezdett csurranni-csöppenni Európába, és végre mi is el tudtunk csípni egyet, mert mostantól már kapható, áruljuk. 
     A tesztünk tárgya konkrétan az UMC1820-as modell. A többi, kisebb hangkártya sem érdektelen, de ugye arra voltunk kíváncsiak, hogy tényleg működik egy 18 bemenetet és 20 kimenetet lekezelni képes hangkártya nagyjából fele annyi áron, mint a konkurens típusok? Elég kritikusan álltunk tehát a kérdéshez.
   behringer_umc1820elol.jpg 

     Ha az ember kézbe veszi a készüléket, akkor első benyomása az, hogy súlyos. Masszív fém dobozban helyezték el, ami egyrészt arra utal, hogy nem törik ripityára egy esetleges stúdióban kitört balhé vagy enyhébb szállítási probléma (pl. karambol) során. Másrészt feltételezhető, hogy a ház jó elektromágneses árnyékolást ad, és minimalizálja a kívülről érkező zavarokat. A készülék valóban nagyon csendes, tehát sem saját zaj, sem külső eredetű zavar nem érzékelhető.
    Az elektromos konstrukcióról röviden annyit mondhatunk, hogy stúdióbarát. A 8 kombinált XLR-jack bemenetből 2 az előlapon helyezkedik el, a többi hátul. XLR dugóval nem csak mikrofont fogadhatunk, a "Pad" gomb benyomásával szimmetrikus vonal szint is jöhet. A középen levő jack aljzatok is TRS rendszerűek, tehát oda is ráléphetünk szimmetrikus jellel. Hasznos lehet ez profi szintetizátorok, pl. Kronos fogadásánál. A pontos bemeneti jelszintet a "Gain" potikkal tudjuk beállítani. Csatornánként viszont mindössze egy "Signal" és egy "Peak" LED jelzi, hogy hogy állunk a szintekkel, de hát ugyebár nem egy tízszeres árfekvésű Apollo cuccal állunk szemben. Azt viszont némileg felesleges luxusnak tartom, hogy valamennyi analóg bemeneti csatornán elhelyeztek "Line/Inst" váltó gombokat. Persze, kell ez a lehetőség, de a többi gyártó általában max. 2 csatornát szokott ezzel megtisztelni. Az "Inst" állást akkor használjuk, amikor a vonal szintnél kisebb jelszintű, ugyanakkor nagyobb bemenő impedanciát igénylő hangszert rögzítünk. Elsősorban a gitárok és basszusgitárok fogadása kényes feladat. Az UMC 1820 igen jól teljesít, mert a hangszer állásban 1 MΩ bementi impedancián várja ezeket a hangszereket, ami tényleg a profi eszközökre jellemző. Az XLR csatlakozókra két csoportban adhatunk 48V-os fantomot, ez is kellemes megoldás.

behringer_umc1820_hetul.jpg
     A 8 db hangfrekvenciás vonalkimenetet a hátfalon találjuk, ezek is szimmetrikusak. Van egy "MAIN OUT" csatlakozó párunk is, elég érdekesen megoldva, ugyanis az előlapon elhelyezett direkt monitor keverő és a fő hangerő poti is hat rá. Amúgy praktikus megoldás, ráadásul a direkt monitor forrását is tudjuk kapcsolgatni az előlapon. Van még hátul egy ADAT vagy S/PDIF optikai csatlakozó pár és egy-egy RCA csatlakozó a koaxiális S/PDIF jelekhez. Így jön össze a 18 bemenet és 20 kimenet. Az ADAT csatlakozón keresztül a legegyszerűbb egy Behringer ADA8200-zal megtoldani a rendszert, ekkor megduplázzuk az analóg jelutakat kifelé és befelé egyaránt. Itt egy pillanatra azért meg kell állnunk, mert az ADAT jelutakon mindkét eszköz képes 48 kHz helyett 96 kHz-en is dolgozni, ez esetben persze nem 8, hanem csak 4 csatorna megy ide-oda. 
     Hab a tortán a MIDI IN és OUT. A mai USB-ben szűkölködő laptopok korszakában nagyon jó, hogy van ez az opció, meg persze pénzt is spórolunk, nem kell még külön MIDI interfészt is beruháznunk.
     Az előlapi kezelőszervek tárgyalása során ne felejtsük ki a "MONO MONITOR" lehetőségét, mert fontos. Van aztán még két különálló fejhallgató kimenetünk némileg ravasz szitázással az előlapon, de ha valaki elmerészkedik a User Manual megnézéséig, ezek a kódolások is megfejtődnek. 
behringer_umclatency.jpg   Egy USB hangkártya bevetése során természetesen mindig az egyik legnagyobb para a driver installációval van. Nos, az UMC1820 driver teljesen jól vette ezt az akadályt, mindenféle gond nélkül felugrott a Windows 10-es tesztgépre. Meg kell említeni, hogy Windows XP-től 10-ig van támogatottság, tehát a régebbi gépeken is tudjuk használni. MAC platformon már kicsit ködösebb a pálya, az OSX kompatibilitást célszerű gondosan ellenőrizni vásárlás előtt a gyár honlapjáról. A driver tesztelésének másik kritikus pontja az ASIO felületen előálló latency. Annál is inkább kíváncsiak voltunk erre a kérdésre, mert több netes fórumon áradoztak róla hogy nagyon alacsony késéssel is stabil. A hír igaz: öregecske i5-ös tesztgépünkön a latencyt nagyon alacsonyan hagyhattuk, és atom stabil maradt a rendszer, a CPU indikátor sem vette zokon a 64 byteos puffer beállítását. Amint a képen is látható, Nuendo alatt a 64 byteos puffer mérettel 2,45 ms IN és OUT latencyt mutat a rendszer. A jó öreg Centrance LTU-val mérve 7,5 ms roundtrip latencyt kaptunk, ami ezekkel a számokkal összhangban levő és nagyon barátságos érték.
     A vizsgálódás során persze legjobban a hangminőség érdekelt bennünket. Sokan folytatnak ádáz vitákat arról, hogy miként lehet mérni, illetve összehasonlítani a különféle hangkártyák hangminőségét. Objektív módon lehet mérni a zajt, a torzítást, intermodulációs torzítást és a frekvenciamenetet, és ezek a paraméterek illik, hogy megfelelően jellemezzék a hangminőséget. Vannak azonban a mérési eredményekkel nehezen összepárosítható szubjektív értékelési eredmények is, melyek a lényegükből fakadóan jó alapot adnak a vitákra. A magunk részéről méricskélések nélkül hajlandóak vagyunk elfogadni a gyár által kiadott specifikációkat. Ezek nem túlzó adatok, és úgy gondoljuk, hogy utánmérve ezek megállják a helyüket. A MIDAS tervezésű előfokok valóban csendesek és jól viselkednek, az egész készülék nagyon csendes, és a szimmetrikus jelutakkal a teljes rendszerünk zajmentes tud maradni. Az A/D és D/A konverterek korszerű fejlesztésű, profi kategóriába szánt Cirrus Logic chipek, valamennyi szimmetrikus bemeneteket és kimeneteket kezel. A felvett sávok hangminősége és a lejátszás is kiváló, valóban be lehet állítani a finnyás hangmérnökök eszköztárába is a készüléket.  
    Alapvetően tehát nagyon kedvező benyomásokat szereztünk az UMC1820 kipróbálása során. A fanyalgók persze találhatnak hiányosságokat. Például van, aki kifogásolja, hogy a készülék nem dolgozik 192 kHz-es mintavétellel. Mi azt mondjuk, hogy USB2 adatátvitel mellett nem is kéne ilyen csatornaszámok mellett ezt forszírozni, mert ugyan megvalósítható, de kompromisszumok árán. A másik panasz, hogy nincs rajta WordClock. A válaszunk erre az, hogy aki olyan projektben gondolkodik, hogy a szinkron miatt szükségessé válhat a WordClock bevetése, az ne ezt az interfészt válassza. A legtöbb házistúdiós munkára viszont kiválóan megfelel az UMC1820, és igen jól jöhet kitelepülős munkáknál, például koncertek rögzítésénél. 
     Nem esett eddig szó a készülékhez letölthető igen nagy mennyiségű szoftverről. Ezek egy része ASIO host program, a másik részük pedig VST effekt, illetve instrument plugin. Ezt a körítést bevallom, nem túlságosan tanulmányoztuk, lévén jórészt ismert freeware szoftverek Olyan szempontból érdekes a dolog, hogy aki zeneszerkesztéssel foglalkozik, ebbe na válogatásban azonnal találhat magának használható dolgokat, nem kell a weben bogarászni. A Behringer a honlapján azt ígéri, hogy az UMC1820 regisztrációját követően küld egy letöltő linket a Tracktion DAW-hoz. Hogy itt pontosan melyik verziót érjük el, azt nem tudom, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy rögtön egy jogtiszta stúdiószoftver birtokosai is lehetünk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr9412269562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kampokez 2017.02.26. 19:10:13

Nagyon jó a cikk, és teljesen meggyőző.
igen a régi behringer cuccok elég gyönguszkák voltak minőségben, ezért is voltak ilyen olcsóak. Az x-32-es keverő kiadásánál vettem észre, hogy a cég bekeményített minőség terén, aminek csak örülhetünk, mi felhasználók. Erre itt egy hangkari, ami a leírás alapján hozza a minőséget. Csak gratulálni tudok..
Viszont érdekelne egy scarlett 18i20 vs umc1820 abx teszt. Akár itt a blog keretein belül..

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2017.02.26. 20:39:01

@Kampokez: teljesen jogos a felvetés, hiszem a két eszköz nagyon hasonló pályán fut, ésszerű tehát az összevetésük.
Röviden össze is szedem az eltéréseket.
Az előfokok szerintem nagyon hasonló minőséget képviselnek, mindkettő profin kivitelezett cucc, nagyon jó műszerekkel lehetne csak kimérni különbségeket.
A latency tekintetében is mindkettő azt produkálja, amit ma egy korszerű interfésztől elvárhatunk. A Behringer talán kevésbé fogja meg a gépet, vagyis kevésbé terheli a CPU-t, de ezt is gondo összehasonlító mérésekkel lehetne csak igazolni.
A Scarlett legnagyobb előnye talán belső routing mátrix. Vannak, akiket ez a router felület egyáltalán nem fog érdekelni, nálunk azonban máris kiderült, hogy egy ügyfélnek pont ezért lenne kevés az UMC. Szinte biztos vagyok benne, hogy ezt utólag is meg lehetne hozzá írni, és Behringer fórumán feszegették is már a felhasználók ezt a kérdést, de nem nagyon akartak ebbe belemenni a cég részéről. A Focusriteon szintén jónak tartom az előlapi kivezérlésmérőket, bár ezek nélkül is el lehet boldogulni. Továbbá ott figyel a hátfalon a WordClock csatlakozó, igaz, hogy csak egy kimenet.
Aztán ugye a gen2 eszközök már tudják a 192 kHz-et is, bár ezt én pl. még nem teszteltem, hogy mi van, hogy ha minden lehetséges csatornát 192 kilón hajtunk.
Összefoglalva, én azt gondolom, hogy a 18i20 tulajdonososok most se fogják sírva a kukába kidobálni a meglevő készülékeiket, mert azok jók, stabilak és szeretjük őket.
Az UMC1820 viszont nagyon jó és olcsó alternatívát jelent sok embernek, akik néhány funkciót be tudnak áldozni, de hangminőségben nem szeretnének gagyi irányba elmenni.

Kampokez 2017.02.27. 11:56:58

@MidiTom: köszönöm a gyors választ..
süti beállítások módosítása