Stúdiómonitor hangfalak
Címkék: stúdió homestudio monitor hangfal acoustic foam pad házi stúdió
2010.03.28. 00:10
Amikor Zeneszerkesztő Kiscsávó elkezd Nagy Menő stúdiós nyakára járni, akkor sutyiban kifigyeli a technikáit, módszereit, szépen összegyűjt minden információt. Kifaggatja a mikrofonokról, keverőkről, kábelekről, outboard cuccokról, effektekről, szoftverekről és egyebekről. Szép lassan összeáll a fejében a kép a hangrögzítésről, a keverésről meg az utómunkákról. Mindent megért, de azt csak sokára meri megkérdezni, hogy miért van szükség a méregdrága stúdiómonitorokra. Ekkor Nagy Menő összeráncolja a homlokát, sóhajt egyet, hogy "ja, akkor mégsem igazán érted az egészet..."
Magam is eleinte szörnyülködtem az ötlettől, hogy a számítógépes zenei munkákhoz a megszokott, egyébként tisztességes hifi hangfalaimhoz képest miért is kellene valami tízszer annyiba kerülő monitor. Aztán lehetőséget kaptam egy hétre kipróbálni vagy négy pár monitort, és meghatározóan fontos tapasztalatokra tettem szert.
Bizony, a hanggal dolgozó ember legfontosabb eszköze (a fülén kívül) a hangfal, amin a nyersanyagokat, a közbülső stádiumban levő munkaanyagokat és a végterméket hallgatja, keveri, értékeli. Míg a zenehallgatásra szánt hangfalakkal szemben az a követelmény, hogy "szépen" szóljanak, a monitor hangfalakkal kapcsolatban a legfontosabb kritérium, hogy "igazat" szóljanak. A monitoron az összes apró részletet, hibát, zajt, torzítást ki kell hallanunk. A teljes hangfrekvenciás sávban egyenletesen kell sugároznia, vagyis nem lehetnek a frekvenciamenet görbében nagyobb hegyek és völgyek. Ráadásul, mivel alig 1 - 2 méterre helyezkednek el a fülünktől, úgy kell az akusztikai lesugárzást produkálniuk, hogy a hangmérnök fülénél legyen az optimális hallgatási pont (sweetpoint). Ezért közeltéri monitoroknak is nevezzük ezeket a hangfalakat. További követelmény, hogy maguk a dobozban levő hangszórók ne komprimálják a hangot, tehát egy, a munkához megfelelő hangossági szintig ne végezzenek járulékos dinamika kompressziót.
A fenti követelmények nagyon durvák. A házi hifire szánt falak gyártásakor gyakran alkalmazzák az "ápol és eltakar" elvet. Vagyis a beépített hangszórókat, hangváltókat, láda konstrukciókat úgy hozzák össze, hogy a végén egy kellemesen megszólaló hangfal álljon össze, nem baj, ha vannak benne frekvenciamenet ingadozások, sőt, tudatosan úgy hozzák össze a paramétereket, hogy a lehetőség szerint mindenféle zene jól szólaljon meg rajta. Na és természetesen ne kerüljön egy vagyonba.
A monitor hangfal egy műszer. Ha a műszer nem azt mutatja, mint amit mérnünk kellene, akkor eldobhatjuk. A monitor hangfallal szemben is precíz, részletező hangvisszaadás az alapkövetelmény. Ebbe beleértjük azt is, hogy a sztereó, vagy mostanában egyre gyakrabban a surround teret is pontosan le kell képezniük. Természetesen a stúdiómonitorok között is hatalmas különbségek vannak. Manapság rengeteg házistúdióba való kis hangfalat lehet kapni, de ezek egy része minőségileg elég gyatra. Vagyis nem is olyan biztos, hogy egy jó hifi hangfalhoz képest lényegesen jobb eredményt várhatunk tőlük? Ezekre a kérdésekre vissza fogunk térni, mert a témáról nagyon sokat lehet beszélni, meg érzékelem is, hogy számos ember vár tőlünk valamilyen tuti megfejtést a kérdésre.
Előzetesen csak annyit, hogy a megfejtés a "fülünk - lehallgató helyiség - monitorfal minőség - monitorfal elhelyezés" dimenziók által meghatározott rendszerben található. Ezeknél a ládáknál nagyon fontos az is, hogy hová és hogyan helyezzük el őket. Olvassuk el a gyártók ajánlását, és lehetőleg ragaszkodjunk is hozzá, mert a rosszul pozicionált monitor hangfal legfeljebb jól mutat a stúdió fényképén, de vajmi kevés hasznát vesszük a munkánk során. A házi célra szánt nearfield monitoroknál a gyártók arra számítanak, hogy a felvevő helyiség ablaka és a keverőpult között (jobb helyeken a meter bridge fölött) futó párkányra rakjuk a dobozokat. Kisebb házi projekteknél pedig a munkaasztalunk fölött futó konzolra, esetleg magára az asztal lapjára kerülnek. Igen ám, de hogyan? Arra mindenki gyorsan rájön, hogy az nem jó, ha csak simán rátesszük a bútorlapra. Ezért aztán mindenféle dolgokat alá szoktunk rakni. Néhány alátét: hullámkarton, préselt habszivacs (mint amilyent bizonyos számítógép alaplapok dobozában találhatunk), habszivacs tömb, gumilap, könyv, meg még mindenféle marhaság. Mivel ezáltal megváltozik a hangfal doboza és a bútorlap közti akusztikai csatolás módja, mindenféle alátét más hangot eredményez. Lehet kísérletezni!
A Dynaudio kitalált erre egy okos megoldást. Forgalomba hoztak egy egyszerű, de nagyszerű alátétet, aminek az "Acoustic Foam Pad" nevet adták. A fémlemez alján vastag, 4 cm-es akusztikai szivacs réteg van, nyilván abból a típusból, amit optimálisnak találtak a gyárban erre a célra. Ugyanis millióféle akusztikus csillapító hab létezik. A lemez felső részét gumiszerű réteg fedi, ami védi a falat a csúszástól és a karcolásoktól is, meg természetesen részét képezi az akusztikus csatolásnak is. Az alátétet elsősorban a BM5A monitorokhoz tervezték, de nem csak ehhez jó, mert szinte az összes házi célú monitorhoz eredményesen használhatjuk.
A képen épp egy jó öreg, békebeli (még amerikai) Alesis Monitor One látható rajta. A méret is stimmel, bár akkor sincs baj, ha kicsit nagyobb a rárakott fal, tehát akár a 8"-os hangszórókkal szerelt ládák alá is jó lesz ez a megoldás. Akit érdekel, nálunk megnézheti az alátéteket!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
DiliQtya 2010.04.27. 11:09:44
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2010.04.27. 11:49:21
A fenti bejegyzésben erősen egyszerűsítettem és sarkítottam. Valójában monitor hangfal is nagyon sokféle létezik. Akarok is majd ezekkel foglalkozni. Egy relatíve"occsó" nearfield monitor is nagyon hasznos tud lenni a felvételkészítés, sávolás, keverés munkáinál. A masteringhez pedig vagy erre alkalmas monitorra vált a legtöbb stúdiószakember, és/vagy jöhetnek a nagyon jó highend falak is. Az egyszerű közeltéri monitortól sokkal fontosabb elvárás a hangszerek és az énekek középtartományának és terének precíz feltárása, mint egy hifi fal esetében elvárható.
A másik dolog, hogy a monitorok általában egy eléggé szűk tartományban (sweetpoint) adják azt a konkrét akusztikai információt, amire a hangmérnöknek szüksége van. Ott viszont nagyon igaz minden. Tudunk ugyan erősen fókuszált highend ládákról, de a gyártók itt mégiscsak arra törekednek, hogy lehetőleg nagyobb térrészben, több emberhez is a lehető legjobb fázis- és futásidő paraméterekkel érjen el a hang. Ennek oltárán nyilván be kell áldozni valamit.
Amúgy nem szeretek ezekről általánosságban beszélni, mert minden láda konstrukció önálló világ. Vannak hifi-szerű monitorok meg monitor-szerű hifi falak, erősen feladatfüggő (na meg természetesen pénztárcafüggő), hogy az ember valamilyen stúdiókörnyezetbe, munkafolyamatra mit tud választani.
Utolsó kommentek