Általános iskolás koromban, amikor talán ötödikes lehettem, azzal kábítottam a népet, hogy hatalmas szikrákat csiholtam a suliban levő székekből. Gondolom, sokan ismeritek ezeket az egyszerű, csővázas ülő alkalmatosságokat, amikből az iskolákban és közintézményben még ma is sok található. Ez idő tájt újonnan kapott a suli egy csomót. Az ülőlap frissen lakkozva, a csőlábak alját pedig műanyag kupak zárta le. Akkoriban szájtátva néztük Öveges professzor sorozatát a tévében, és tőle láttam, hogy egy ilyen széket némi dörzsölgetés után igen nagy feszültségre lehet feltölteni, ami látványos szikrákat idéz elő. Némelyik esetben a kísérlet annyira sikeres volt, hogy az illető lány, aki gyanútlanul hozzáért a támlát tartó fémszegecshez, hatalmasat ugrott, és sikított. Valamiért ezt a jelenséget elsősorban lányokon lehetett jól tesztelni :)
    Magyarországon közismert, hogy mindenki mindenhez ért. Házilag megoldunk minden szakipari munkát, elvégezzük a javításokat, legyen szó autóról, villanybojlerról, fűnyíróról vagy űrsiklóról. Az élet meg a "szoclista éra" tapasztalata úgy hozta, hogy aki nem akart horribilis pénzeket kiadni, annak sok mindent el kellett sajátítania. Magam is úgy vagyok vele, hogy amit lehet, azt megoldok házilag, de ami aránytalanul sok időt venne igénybe, vagy nem értek hozzá, azt szakemberrel csináltatom.
    Hogyan jön össze a szikrázó szék meg a Do It Yourself mozgalom? Pár éve, a Syncopa honlap szokásos szilveszteri baromság-oldalán tettem közzé ezt a képet:

  A szépen megkomponált csendélet azt illusztrálja, hogy néhányan miként képzelik el a szintetizátor javítást. Elmondhatjuk ugyanis, hogy nagyon sokan esnek neki házilag, megfelelő műszerezettség és alapvető ismeretek nélkül az elektronikus hangszerek javításának. Ha meg kellene határoznom, hogy melyek a leggyakoribb hiba okok a hozzánk javításra beadott hangszerekben, akkor nagy valószínűség szerint az első helyek valamelyikén szerepelne a szakszerűtlenül megkísérelt javítás. Ráadásul az így előidézett hibák általában nagyon nehezen behatárolhatók. Ugyanis minden hangszernél ismerjük a szokásos "gyenge pontokat" és lehetséges meghibásodási mechanizmusokat, a hibakeresést általában eszerint indítjuk. A fuserálással viszont olyan hibák szoktak keletkezni, amik természetes úton soha sem tudtak volna kialakulni, így gyakran rendkívül nehéz behatárolni őket, meg az ember akkor is hitetlenkedik, hogy vajon jó-e a diagnózis, amikor már teljesen egyértelmű a fura hiba. Ha az elkövető bevallotta, hogy ő, vagy a szomszéd matatott a hangszerben, akkor nem csak a lelkén könnyít, hanem tudjuk, hogy nem parajelenség, amit tapasztaltunk, hanem fuserálás következménye. Az ember teljesen másként megy végig ilyenkor a hibakeresésen, és gyorsabban megtalálja a baj okát.
    Naponta szembesülünk olyan esetekkel, amikor a tulaj már szétbontotta a hangszerét, keverőjét, bármilyen készülékét, és valahol elakadva a folyamatban tőlünk kér segítséget.  Azonban mi tényleg nem rendelkezünk para képességekkel, így a táv-hangszergyógyászat sem erős oldalunk. Órákat el lehet telefonálgatni, hogy most erre-arra miként reagál a készülék, mit húzz le, mit nézz meg, stb., de gyakran még egy multimétere sincs a kliensnek, hogy néhány fontos feszültségszintet meg tudna nézni, nem beszélve oszcilloszkópról, jelgenerátorról, meg ami kell. Nem tudjuk tehát távolról behatárolni a pontos hibákat, néhány triviális dolgon kívül nem tudunk érdemi segítséget adni az önkéntes szerviztevékenységhez.
    Tipikus dolog például a kontaktgumik kérdése. A szintetizátorokban ez ugye időnként meghibásodik, kiszakad, elkopik. A kedves ügyfél rendel egy-két csíkot. Aztán morog, mert nem javult meg a hangszer. Miért is? Mert például a lekezelő mátrix egyik IC-je elszállt. Miért szállt el? Mert benne matatott az érintkezők között, és olyan helyre nyúlt, ahova nem kellett volna. Egy egyszerű szennyeződés eltávolításnak indult a dolog, aztán elfajult. A bejegyzés kezdetén említett szék példáját azért hoztam fel, mert amikor a székünkön fészkelődünk, a padlón a cipőnkkel közlekedünk, óhatatlanul feltöltődünk sztatikus elektromossággal. Ha ilyenkor elővigyázatlanul belenyúlunk egy szétszedett elektromos készülékbe, akkor igen nagy valószínűséggel egy fém vezetőrétegen, fóliacsíkon, vagy alkatrész lábon keresztül fogjuk kisütni ezt a töltést. Nem biztos, hogy érzünk akár csekély hatást is az ujjunkon, mivel itt azért többnyire kisebb feszültségekről van szó, de azért arra bőven elég, hogy az áramkörökben maradandó kárt okozzunk.
A matrica, ami sok elektronikus alkatrész zacskóján díszeleg, erre a veszélyre hívja fel a figyelmet. A hangszerekre és az érzékeny elektronikus hangtechnikai berendezésekre persze ritkán raknak ilyent, egyszerűen beleírják a kezelési útmutatóba, néha a készülék hátuljára is, hogy "Don't open the cover! No user serviceable parts inside." Ezt komolyan is vehetjük. Ha csak nincs rengeteg kidobni való pénzünk, amit kísérletezésre szeretnénk fordítani. A sztatikus kisülések okozta problémák kiküszöbölésére a szervizekben csukló földelő pántot, meg egyéb technológiai megoldásokat alkalmazunk. Az elektronikai iparban mindezek nagyon alaposan szabályozott munkavégzési metódusok. A legfontosabb azonban mindig az, hogy pontosan tudjuk, MIT SZABAD és HOGYAN SZABAD megérinteni, mozgatni, letenni, stb. A kisülések okozta problémákon túl persze vannak itt egyéb dolgok is.

  • Érintésvédelem. Már csak ezért sem javasolhatjuk senkinek sem az otthoni barkácsmunkát, ha nincs tökéletesen tisztában az elővigyázatossági intézkedésekkel. A hálózati adapteres készülékeknél persze ez nem akkora gond, ott "csak" a hangszer élete a tét.
  • Sok esetben a készüléket csak meghatározott sorrendben lehet szétszerelni, illetve összerakni. Ha ezt nem ismerjük, akkor annak törés, repedés, szakadás lehet a következménye.
  • Nagyon fontos, hogy minden csavar, rögzítő elem, bilincs, árnyékoló fólia pontosan úgy és oda kerüljön a végén vissza, mint ahol gyárilag volt. Számtalanszor találkozunk olyan készülékkel, amiben összekeverték a csavarokat, lemezcsavart erőltettek menetes lyukba, vagy a túlhúzott csavar széttépte a  készülékdobozon a kutat. Gyakori, hogy valahova az eredetinél hosszabb csavart suszteroltak, ami aztán időszakos zárlatokat okoz. A nem megfelelően visszaszerelt árnyékolás vagy a nem jól kötegelt vezetékek zúgást, zajt hoztak a hangba.
  • Tipikus "home-bug" a különféle sprayk és tisztítószerek szakszerűtlen használata. Különösen a kicsit recsegő, de még apró trükkökkel megmenthető potmétereknek szokták így megadni a kegyelemdöfést.
  • Van úgy, hogy az illető egy leszakadt vezetéket akarna csak visszaforrasztani. Ha nem megfelelő hőmérsékletű pákával, nem alkalmas ónnal dolgozik, akkor könnyen szörnyű pusztítást végezhet a panelon.
  • Szintén gyakori, hogy a gyári mikrokapcsolók helyett nem pontosan ugyanolyan típust építenek be. Az eltérés rendszerint csak tized milliméteres, szemre nincs probléma. Azonban ilyenkor szoktak gyorsan kikopni a nyomósapkák, amit a zenész erőteljes nyomással próbál ellensúlyozni, aztán letörik a sapka, és ez már többnyire nehezebben pótolható alkatrész.
     

    Hosszasan lehetne még sorolni az elektronikus hangszerek és berendezések ellen elkövetett merényleteket. Arra szerettem volna csak felhívni a figyelmet, hogy mielőtt valaki elkezdi megbontani a saját, értékes berendezését, azért gondolja át a kockázatokat és mellékhatásokat! Még ha valaki jártas is az elektronikai szerelési dolgokban, akkor is rizikós egy ismeretlen készüléket szétszedni. Kapcsolási rajz, szerviz dokumentáció nélkül, a működési mechanizmust pontosan nem ismerve pedig jobb inkább szakszervizre bízni a cuccot! Aki pedig nem elektronikai szakember, azt nagyon szépen arra kérem, hogy saját érdekében ne próbálkozzon a javítással! Nekünk gyorsabb a munka, neki olcsóbb szerviz.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr192058529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása