Már jó ideje tervezem, hogy a blogban írok néhány bejegyzést a keverőkkel kapcsolatban. A téma látszólag végtelenül primitív, azonban akármelyik részterülettel kezdünk foglalkozni, azonnal kiderül, hogy kérdések tömkelegébe ütközünk. Mert maga a jelösszegzés - legyen szó akár analóg, akár digitális technikáról - elvileg meglehetősen egyszerű történet, a gyakorlati megvalósítás és a használat során mégis fura dolgokkal szembesülünk. Két részre bontom a kérdéseket. Az egyik az elektronikai furmányokkal, áramköri tervezéssel, a másik pedig a gyakorlati felhasználással összefüggő kérdések csoportja. Ez persze eléggé művi szétválasztás, mivel minden mindennel összefügg, de könnyebb megérteni a dolgokat, ha egyszerre csak egy kisebb területre fókuszálunk.

    Egy nagyon egyszerű, de okos kis keverő rendszerfelépítését szeretném indulásképpen bemutatni. A megértéshez szükségeltetik egy egészen picike kis elektronikai alapismeret, pusztán annyi, hogy az alapfogalmak (feszültség, impedancia, áram, Ohm-törvény, Kirchoff-törvény) magyarázatával ne kelljen itt foglalkoznom. De nem is lesz ezekre nagyon szükség. Azt szeretném inkább illusztrálni, hogy abból a blokkdiagramból, amit a keverők manualjának a végén találunk, mennyi fontos és hasznos információt tudhatunk meg, ha egy kicsi időt rászánunk az átbogarászására.

    Vizsgálódásunk tárgya a jó öreg Soundcraft Compact4.
    Ezt a kis keverőt a piacon található millió társától az különbözteti meg, hogy kifejezetten a kis számítógépes házi stúdiók igényeit szem előtt tartva fejlesztette ki a Soundcraft. Felmerülhet persze, hogy miért is kellene a kis stúdiókba speciális mixer, miért nem jó egy átlagos? Nos, ahhoz, hogy erre a kérdésre érdemben válaszoljunk, meg kell egy kicsit néznünk, hogy mi mindent csinál az ember a számítógépén zenei barkácsolások során?

    A felhasználók egy része pusztán szoftver hangszereket használ. Ők rákötnek egy midi billentyűzetet és egy kontrollert a gépre, a végeredményt pedig monitor hangfalon vagy fejhallgatón hallgatják. A sávok keverése tisztán a gépen történik, az ő számukra tehát szükségtelen keverő használata. Néhányan pusztán azért vetnek be valami kis mixert, hogy a hangszórókra jutó jel hangerejét kényelmesebben tudják szabályozni, meg hátha jó lesz még valamire...
     Alapvetően megváltozik a helyzet akkor, ha külső hangforrás jelét is akarjuk rögzíteni. Ha mikrofont, gitárt, szintit veszünk fel, akkor már nagyon jól jön egy mixer. Sokan azt mondják, hogy minek a keverő, amikor direktben be lehet dugdosni ezeket a dolgokat a hangkártya bemenetére? Nos, ha már házi stúdióról beszélünk, akkor valószínűleg valamiféle tisztességesebb ASIO-s hangkártyával dolgozunk. Ezek jelentős részén csak LINE IN / LINE OUT csatlakozók vannak. Mikrofont nem tudnak tehát fogadni, és a legtöbbjük gitárt sem. A gitár jelének illeszkedéséről már szó volt egy korábbi bejegyzésben. Némelyik külső hangkártyán vannak mikrofon és gitár csatlakozások, sőt monitorozási lehetőség is. Azonban én mindenkinek azt javaslom, hogy ha teheti, valamilyen jó minőségű kis keverőn keresztül kapcsolódjon a hangkártya bemenetére. Nézzünk néhány okot, ami indokolja ezt a gyakorlatot!

  • A keverőben általában adott egy normális mikrofon előfok. Szintén megvan a 48V-os fantom tápfeszültség, tehát kényelmesen használhatunk kondi mikrofonokat is. Vannak persze ezekkel a lehetőségekkel felvértezett - elsősorban külső - hangkártyák is, de egyáltalán nem biztos, hogy jó minőségű előfokokat találunk az olcsóbb típusokban.
  • Nagyon lényeges, hogy van GAIN szabályzási lehetőség. A digitális hangfelvételnél sarkalatosan fontos a megfelelő szintek beállítása.
  • Szintén a megfelelő szintek belövéséhez szükséges segédeszköz a kivezérlésjelző műszer vagy LED-sor. Ne gyertek azzal, hogy de hiszen a szoftveren belül is van kivezérlés indikátor! Hogy miért és hogyan célszerű a kettőt összehangolni, majd utána a keverőn levőre hagyatkozva készíteni a felvételeket az egy külön műsor, talán majd arról is esik szó egy másik alkalommal.
  • Néha jól jön a keverőn található hangszínszabályzó is, bár ezzel nagyon óvatosan kell bánni.

  •      Eddig pusztán a bemenő jel szempontjából néztük a kérdést. Nagyon lényeges viszont az is, hogy miként tudunk monitorozni. Elkészültek a zenei alapok, jön az énekesnő. Teszünk a fejére egy fejhallgatót, amiben hallania kell a zenét, és természetesen a saját hangját is. A folyamat levezényléséhez persze nekünk is hallanunk kell az egészet, lehetőleg egy másik fejhallgatón. A kicsi stúdiókban ritkán van elkülönített felvevő és technikai helyiség. De ha van ilyen, a művész fejére akkor is kell fejhallgató.
         A komolyabb stúdiókban persze a felvételi és a visszahallgatási jelutak spécin ki vannak alakítva. Vannak olyan mixerek, amelyek dedikáltan a többsávos felvevő rendszerek kiszolgálására készültek, és a rendszerfelépítésük olyan, hogy könnyedén szétszeparálhatjuk a számítógépről jövő zenei alapokat és a felvenni kívánt jelutakat. Házi gyakorlatban ekkora pultokat ritkán érdemes bevetni. Ugyanakkor ha egy kis keverőn ezeket a routolásokat nem tudjuk megoldani, akkor kettő vagy több keverőt kéne használnunk,  nehogy a korábban felvett sávok jele visszacirkuláljon a rögzítendő anyagba, mert abból csúnya gubancok lesznek. A második keverő, vagy egy keverési lehetőséggel ellátott, több kimenetes fejhallgató erősítő a monitorozáshoz szükséges.

        Már a '90-es években javasoltam az egyik gyártó képviseletének, hogy érdemes lenne olyan kis keverőt tervezni, ami a házi stúdiók igényeit kiszolgálja. Nem drága, nem túldimenzionált, épp csak a fenti kérdésekre ad praktikus választ. Gondolom, rajtam kívül mások is szorgalmaztak egy ilyen konstrukciót. A Soundcraft Compact4 és Compact10 ezen szempontok alapján született. Akit érdekel a téma, annak javaslom, hogy töltse le a manualt a gyár oldaláról PDF-ben. Érdemes az egészet átolvasni, mert van benne egy csomó hasznos információ, mi azonban most csak a 42. oldalon található blokkdiagramot nézzük át kicsit tüzetesebben.

     

        Az eredeti user guide-ban természetesen jól lehet látni mindent a diagramon.

        Kezdjük az elején! A két monó csatorna képes XLR csatlakozókon keresztül fogadni a mikrofonokat, és ha kondenzátor mikrofonnal akarunk dolgozni, akkor bekapcsolhatjuk a +48V fantom tápfeszt is. A keverőn található XLR aljzatok ún. kombi aljzatok, a közepük 6,3-as jack aljzat. Ezek vonal szintet fogadnak. A mikrofon bemenetek impedanciája 2 kohm, a vonalbemeneteké 11 kohm. Az első monó csatorna jelútjában találunk egy HPF (high pass filter) kapcsolót is. Ez egy nagyon praktikus dolog. Ha a sok mély hangtól, dübörgéstől problémáink vannak a mikrofon hangjával, akkor ezt a mélyvágó szűrőt beiktatva csökken a gond. A második csatornán ennek a kapcsolónak a helyén egy GITÁR nyomógombot találunk. Benyomva megteszi nekünk azt a szívességet, hogy a vonal bemenet impedanciáját megnöveli 300 kohm-ra, vagyis a legtöbb gitárt már nyugodtan rádughatjuk. Mindkét monó csatornán van GAIN szabályzó poti, amivel az előfok erősítését tudjuk optimálisan beállítani. Aztán jön a háromsávos EQ.
        A sztereó csatornák felépítése jóval egyszerűbb. A bemeneti illesztő fokozat után egyből jön az EQ, illetve itt van még egy olyan okosság, hogy egy gomb benyomásával RIAA korrektort kapcsolhatunk a jelútba, tehát képes ez a kis keverő akár két "bakelit" lemezjátszó mozgómágneses hangszedőjét is fogadni.
        Most következnek a MONITOR  kapcsolók. Ahol ezeket benyomjuk, azok a csatornák rákerülnek a keverő monitor gyűjtősínjeire. Fontos megjegyezni, hogy ennél a keverőnél a kivezérlésmérő nem a MIX kimenet jelét mutatja, hanem az említett monitor buszra csatlakozik. Tehát a szintek belövésénél a MONITOR gombokat PFL-ként használhatjuk. De mivel egy igen sokoldalú kis keverőről beszélünk, találunk a MIX ("hagyományos" kimenet) erősségét szabályzó poti alatt egy nyomógombaot, amivel a MIX utat is ráküldhetjük a monitor sínre, tehát nézegethetjük például a kivezérlést. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy kis hangosítási feladatot kell megoldanunk a keverővel, tehát éppen nem recordingra fogjuk be.
        Aztán ha továbbhaladunk a jelútban, akkor a hangerő és a panoráma potméterek következnek. A panoráma potik után jön a Barba-trükk: a REC gomb. Felengedett állapotban a csatorna jelét a MIX kimenetre engedi, ha benyomjuk, akkor pedig a REC buszra továbbítja. Nem nehéz kitalálni, hogy ezzel választhatjuk ki azokat a csatornákat, amelyeknek a jelét rögzíteni szeretnénk. A REC buszt egy erősítő fokozat összegzi, majd egy, a végleges kimenő szintet beállító potméter után mehet a jel a RECORD OUTPUT-ra, onnan pedig a hangkártyánk bemenetére. Természetesen, ha megoldották a hangkártya bemenetének táplálását, akkor csináltak a keverőn egy dedikált bemenetet, a  PLAYBACK INPUT-ot, ahová a hangkártyánk kimenete csatlakozik. Ez egy illesztő fokozaton és egy szintszabályzó potin keresztül a MIX sínre csatlakozik, de itt is van MONITOR gomb, tehát a jelet rányomhatjuk a monitor kimentre és a kivezérlésjelzőre is.
        Van itt még egy okosság. Látszólag felesleges redundancia, hogy a Playback Input és a Record Output is dupla csatlakozó garnitúrával van ellátva. Azonban mégsem. Az RCA cstalakozások aszimmetrikus, a jack csatlakozók pedig szimmetrikus illesztést biztosítanak. Sőt, ezek együttesen is használhatók. Mondok egy példát a saját gyakorlatomból. A zenei gépemben most egy EMU 1212m PCIe lakik. Ennek szimmetrikus ki- és bejáratai vannak, tehát ezeket rendes szimmetrikus jack kábelezéssel rá lehet kötni a Comact4-re. Az egy másik kérdés, hogy monó jack-es aszimmetrikus kábelezéssel is működhet az egész. A lényeg, hogy elvben a lehetőség szépen adott mindkét oldalról. De mivel az EMU kártyát csak a professzionális ASIO alkalmazásokhoz rendeltem hozzá, a fapados Windows rendszerhangokhoz és a multimédiához az alaplapi hangkártyát használom. Ezt pedig simán rá lehet kötni az RCA csatlakozókra, így nem kell az értékes sztereó csatornákat ilyesmire elpancsolni.
        Kis keverőnk rendelkezik még egy nagyon kellemes szolgáltatással. A dupla fejhallgató kimenettel, ami nem egyszerűen egy sima fejhallgató kimenet két jack aljzattal. Az Engineer Phones kimenet simán a monitor buszra csatlakozik, és a rádugott füles alatt általában a technikus mereszti okosan a füleit. Az Artist Phones pedig, amint a neve is mutatja, a művész fejére kerülő fejhallgató kimeneti csatlakozója. A művész pedig nem csak sima hangerőt tud szabályozni, hanem a saját hangját (vagy hangszermikrofonjának jelét) tudja tetszőlegesen a gépről jövő zenei alaphoz keverni. Ez ugyanaz a funkció, mint amit a stúdió célú keverős fejhallgató erősítőkön is megtalálunk. Aki még nem készített zenei alapra énekfelvételt, annak a számára ez fölösleges luxusnak tűnhet. Aki viszont már próbálkozott, az jól tudja, hogy mennyire fontos az a komfortérzet, amit ez a megoldás biztosít az énekes számára. Ráadásul a technikus bele is hallgathat a művész jelútjába, így elkerülhetők a hitviták, hogy ki mikor mit vél hallani vagy nem hallani a rendszerből.
        Van aztán még egy szuper jelentéktelennek tűnő, ám nagyon hasznos kis kapcsoló a monitor jelútban. A MonoCHK kapcsoló arra jó, hogy elkészültnek tűnő, sztereóba lekevert zenei anyagunkat monóban is ellenőrizni tudjuk. Fontos, hogy a zenénk monóban is élvezhető legyen, hiszen sokszor előfordulhat, hogy nem sztereó hangrendszeren szólal majd meg. Ha monósítva meghallgatjuk az anyagot monitor hangfalakon vagy fejhallgatóban, egyből kijön, ha esetleg fázishibák miatti cirkusz elrontja az általunk elképzelt hangképet. Ha monóban jól szól az anyag, akkor nyugodtak lehetünk, hogy tisztességes sztereó rendszeren lejátszva egységes lesz a térbeli megszólalás.

        Ez a kicsi keverő jó példa arra, hogy ha a gyártók odafigyelnek a piaci igényekre, akkor a mérnökeik nagyon praktikus szerkezeteket képesek alkotni. Bár ennek a modellnek a gyártásával a Soundcraft már leállt, még kapható egy darabig. Elképzelhető, hogy később továbbviszik majd még ezt a koncepciót.
        Arra szerettem volna még felhívni a figyelmet, hogy ha az ember az alapfogalmakkal tisztában van, akkor egy keverő blokkdiagramjából rengeteg információt ki lehet olvasni. Gyakorlatilag az adatlap és a blokkdiagram teljesen helyettesíti az X oldalas leírást.
        De hadd mutassak még valamit! A Saoundcraft publikálta a Compact4 szintezési diagramját is. Ez egy roppant tanulságos ábra. A mélyebb elemzésbe most nem megyek bele, de visszatérek még rá, mert segít sok mindennek a megértésében a keverők beállításával kapcsolatban.


     

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr692154645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DiliQtya 2010.07.17. 15:15:53

Nem rossz. Az én logikám rec és monitor gombok helyett mute és solo gombokat használna, ez utóbbival rögtön vizsgálni lehetne a jelszintet is a kivez-mérőn. Az EMU-1616m microdockja is hasonló megfontolások alapján készült, házi stúdiózáshoz szintén korrekt.
Egy dobszett felvétele több mikrofon csatornát igényel ugye. Az a kérdésem, hogy mennyi az annyi? Mondjuk átlag leosztásnál: lábdob, 2 felső, 1 oldal tam, pergő, lábcin-, gémes cin-, egyenes cin.

DiliQtya 2010.07.17. 16:53:40

Más szóval az a teoretikus kérdés, hogy egy 16 csatos(8 mono,4 stereo)keverőből hány csatornát foglalna le?

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2010.07.17. 18:17:17

@Mókár:
A nagy pultokon többnyire vannak útválasztó kapcsolók. Ott az ember kiválaszt egy utat, vagy utakat a felvételi sávokra, aztán tiszta sor. De az is megoldás lehet, hogy AUX-on, vagy direkt outon keresztül veszünk fel. A lényeg, hogy a gépre küldött sávokat el tudjuk különíteni a visszajövőktől. Hogy ez miként valósítható meg különféle leverő konstrukcióknál, azzal majd külön akarok foglalkozni. A Compact4-et azért hoztam fel, mert egy baromi olcsó, ám azért korrekt kis megfejtő cucc házi felvételekhez.
A 1616m a Patchmixerrel képes önállóan megoldani a routolás és monitorozás kérdését, bár arra pl. nem emlékszem, hogy ott is csak a main mixből lehet-e monitor utat leágaztatni, mint a 1212-nél?
Ismét egy külön téma lesz, hogy külső keverő nélkül melyik hangkártyával meddig tudunk elmenni routolás terén.

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2010.07.17. 18:24:26

@Mókár:
Dobfelvételnél az általános mikrofonozás:
- Lábdob: 1 db lábdob mikrofon, ami lehet dupla is adott esetben
- Pergő: 1 mikrofon + erősen ajánlott 1 db alulra, a sodrony környékére
- Tamok: 3 db
- Lábcin: 1 db kondi
- Overhead: 1 v. 2 db kondi

Ez alapesetben 7 mikrofon. A pergőre én nagyon jónak tartom a 2 miksit, az akkor ugye 8. De természetesen plusz tamok és perkák esetében könnyen elérhetünk 10-12 mikrofonig. Ha nincs nagy extra igény, akkor 8 bemenettel már egy alap dobot jól fel lehet venni.

Enki1989 2011.01.16. 13:54:09

Szia MidiTom!
A fent említett típuson kívül melyik keverőpultot ajánlod még számítógépre való rögzítéshez? (Olyan 20, 30 rugó körül.)

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.01.16. 14:21:04

@Enki1989:
Az a baj, hogy ennek a típusnak a kifutását követően nincs már a piacon ilyen tudású keverő. Amit 20-30 ezer között megkapsz (kicsi Behringer, Phonic, VoiceCraft, stb típusok) azok legfeljebb egy befelé, vagy kifelé történő jelillesztésre képesek, aztán ennyi. A semminél persze ez is több, de különösebb minőségi elvárásokat se támassz velük szemben. Számítógép mellé tervezett és jó minőségű kis keverő az Allen&Heath ZED10, amiről ebben a bejegyzésben írok:
bitzenede.blog.hu/2010/12/23/meghalt_a_kiraly_eljen_a_kiraly_12

Enki1989 2011.01.16. 15:48:34

Igen sajna ez már egy kifutott darab, eredetileg ilyet akartam pedig venni. Azért köszi a választ!

Enki1989 2011.01.17. 12:06:49

Szia Tom!
Elnézést, hogy megint zavarlak, de a yamaha mg 102c ről mit gondolsz, ha a fent említett célra szeretném használni?
usa.yamaha.com/products/music-production/mixers/mg_series_c_models/mg102c/?mode=model
Illetve az mg 10/2ről.

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2011.01.17. 14:04:43

@Enki1989:
Azon túl, hogy nem nagyon lelkesedek a Yamaha MG mixerekért, nincs rajtuk szétszeparált felvételi / lejátszási jelút lehetőség, mint a Compact4-en vagy az Allen&Heath ZED10-en. Tehát ugyanott vagy velük, mint a többi hangosítási célú kis keverővel.
Amúgy Compact 10-esből van még néhány darab.

Enki1989 2011.01.17. 15:13:57

Hát azért köszi szépen a választ! :)

Enki1989 2011.01.19. 17:57:20

Találtam egy compact 4 eset használtan :D
Amúgy tényleg faszányos kis cucc nagyon szépen szól, bár a felvételt még nem tudtam kipróbálni, mert nincs elég kábelem.

fogarasi bringás 2020.08.10. 20:45:04

Az INSERT bemenet kimaradt a leírásból, pedig az egy nagyon hasznos kis funkció, ha valaki efffektezni szeretné a hangját, vagy be akar szúrni egy kompresszort/limitert a jelútba.
Hamarosan tulajdonosa leszek egy megkimélt compact 4-esnek már nagyon várom, hogy használjam. Nálam egy pici szabadtéri hangosítás keverője lesz.

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2020.08.10. 20:53:42

@fogarasi bringás: Igen, ez valóban kimaradt, pedig sokszor igen jó lehetőségeket ad.
Sajnos, így 10 év távlatából már nem túl izgalmas a helyesbítés, ez a keverő már rég nem kapható.