Ma egy régi barátunk azzal keresett meg bennünket, hogy szeretne vásárolni pár drótnélküli mikrofont a közeljövőben, és ehhez kérne tanácsot. Jól tette, hogy eljött beszélgetni, mert sokan először vásárolnak, azután csodálkoznak. Néhány lényeges dolgot ugyanis tudni kell a vásárlás előtt. Tényleg csak a legfontosabbakat gyorsan összeszedem most egy csokorba azoknak, akiket érdekel a téma.

   Hány darab az annyi?

   Kezdjük a leggyakrabban felmerülő kérdéssel! Sokan azt hiszik, hogy vesznek egy darab vevőt, meg egy adót aztán majd igény szerint vásárolgatnak hozzá további adókat. Nos, ez sajnos nem így működik. Alapesetben egy vevő egy adót szolgál ki. Ha valaki olyan készülékkel találkozik, ami képes két adót is egyidejűleg venni, akkor biztos lehet abban, hogy a dobozban 2 db vevőt helyeztek el. Léteznek négyes vevő egységek is. De ne rajongjunk automatikusan az ilyenekért! Egyrészt sok esetben az egybeszerelt cucc drágább, mint 2 vagy 4 darab egyedi készülék. Másrészt vannak itt műszaki szempontok is, amikre hamarosan rátérünk.

    Hatótávolság

    Azt, hogy az adókészülékünkkel mennyire tudunk biztonságosan eltávolodni a vevőtől, alapvetően három tényező határozza meg:

1. Az adó teljesítménye
2. A vevő érzékenysége
3. A vevő kialakítása (diversity, vagy nondiversity rendszer)

    Az első két pont ugyebár nem szorul különösebb magyarázatra. Legfeljebb annyit tehetünk hozzá, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál jobban zabálja az elemet a készülék. Elméletileg az EU - ban 10 mW adóteljesítmény alatt nem kell külön frekvencia engedély a mikrofonokhoz. Léteznek nagyobb teljesítményű rendszerek is, ezek esetében egyedileg tudjuk megmondani, hogy mi a teendő. Ami pedig a vevő érzékenységét illeti, nagyjából az a lényeg, hogy az érzékeny vevő többnyire drága. Érdekesebb a diversity - ről beszélni egy kicsit. Mondhatjuk, hogy a diversity a kétantennás rendszert, a nondiversity pedig az egyantennás rendszert jelenti. Azonban használják még a "true diversity" kifejezést is, ami arra utal, hogy a dobozon belül a teljes vevőrészt megduplázták. Mire jó ez az egész hókuszpókusz? Ritkán fordul elő az a helyzet, hogy a vevő antennájához zavarmentesen érkezik a jel. Ha a közelben fém rudak, vezetékek, vasbeton szerkezetek vannak, ezek az adó által kisugárzott jeleket visszaverik, a vevőnél interferenciát okozva. Ez azt eredményezheti, hogy az antennához nagyon meggyöngült jel érkezik. Ha viszont van egy másik antennánk, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy mindkét antennához gyenge jel érkezzen. A diversity rendszerű vevő inetelligens módon kapcsolgat a két vevőrész között, mindig azt a jelet adva a kimenetre, amelyik erős és tiszta. Így elérhető, hogy jóval nagyobb távolságra mehetünk adott teljesítményű mikrofonunkkal anélkül, hogy megszűnne a jel. Továbbá ha olyan produkcióról van szó, ahol az előadó sokat mozog, táncol, ugrál, akkor is a diversity rendszert kell használni, ha nem távolodik nagyon el a vevőtől, mert szintén megnő a káros interferenciák kialakulásának veszélye.

    Itt kell visszatérnünk az egy házba épített több vevőhöz. A legtöbb olcsó, úgynevezett "dual" készülék ugyan két antennát tartalmaz, de ezek egyszerűen a kettő, de ugyanabba a házba rakott nondiversity vevőhöz tartoznak. Néhány gyártó készít ugyan diversity - s dual vevőket, ezek azonban nem olcsók, néha többe kerülnek, mint kettő szimpla vevő.

    Frekvenciaválasztás

    Az egyik legfontosabb kérdés. A lényeg, hogy egy adott frekvencián egymás közelében csak egy adó - vevő páros dolgozhat. Amíg nincs is szükség többre, addig a frekvencia kiválasztásában különösebb más szempont nincs is, legfeljebb arra ügyeljünk, hogy ne használjunk olyan sávot, amit a környezetünkben valami erősen zavar. Bár a frekvenciaszabályzás törvényileg elvben biztosítaná a készülékek zavarmentes üzemeltetését mindenütt, néha mégis akadnak gondok. Tudunk olyan területekről, ahol valami erős zavart generál egy sávban, ezért oda bizonyos frekvencián üzelemelő berendezéseket nem fogunk ajánlani. Másrészt, ha valaki bombabiztos akar lenni atekintetben, hogy bárhová mehet fellépni úgy, hogy ne akadjon össze senkivel és semmivel (már rádiófrekvenciás értelemben), ne zavarja semmi a műsorban, akkor változtatható frekvenciájú rendszert vegyen! Harmadrészt azért tudjuk, hogy forgalomba kerültek idehaza is nem kis számban más területekre gyártott készülékek is. Önmagában nem okoz ez gondot, de előfordulhat, hogy a nem Európába szánt rendszer elkapja egy tévé adónak vagy mobilátjátszónak valamelyik "parazita" frekvenciáját, és ez gondot okoz.

    Amennyiben pedig több vezetéknélküli rendszert akarunk együtt használni, akkor már terveznünk kell! Akkor is, ha a bővítést időben nem azonnal csináljuk, hanem később szeretnénk meglépni. A téma túl bonyodalmas ahhoz, hogy itt és most részletesen kielemezzük, de a lényeg az, hogy minden komoly gyártó (AKG, Shure, Audiotechnika, Sennheiser, Beyerdynamic, dB, LD System, stb.) kidolgozta a saját készülékeire vonatkozó frekvencia összeférhetőségi szabályzatot. Többnyire szoftver segítségével lehet összehozni a megfelelő társítást, de néhány mikrofon esetében táblázatból is sikerülni szokott a dolog. Vigyázat, nem egyszerűen arról van szó, hogy kerüljük ki az azonos frekvenciákat, hanem a kvarcoszcillátorok felharmónikusai által okozott zavart is ki kell iktatni! A különféle gyártók rendszereinek összeházasítása szintén nem egyszerű. Minél több mikrofont használunk, annál nehezebbé válik a biztonságos sávkiosztás. A fix frekvenciás rendszereknél a sáv meghatározása a vásárláskor eldől, ezzel később már nem tudunk mit kezdeni.

    Squelch

    Ez a fura szó nagyon fontos dolgot takar. A kicsit is komolynak nevezhető vevőkön van egy ilyen névre hallgató potméter, néha elrejtve alul egy lyuk mögött. De lehet ez egy menüpont is a készülék kezelőfelületén. Magyarul zajzár küszöbszintnek fordíthatnánk. Képzeljünk egy vevőt enélkül! Kezdjünk az adóval távolodni a vevőtől! Bizonyos távolság után a vevőnél a térerő erősen lecsökken, és ekkor a hangszórókból éktelen sistergés tör fel, amitől garantáltan mindenki beparázik. Ez volt az a jelszint, amikor a vétel megszűnt. A sistergés ugyanaz a hang, mint amit a tévéből adásszünetben hallunk, vagy ha nincs behangolva az FM rádiónk. A squelch segítségével beállíthatunk egy küszöbszintet, aminél kisebb bemenő antennajel esetén a vevő kimenete egyszerűen elnémul. Ilyenkor ugyan semmi sem hallatszik a beszélő vagy az énekes előadó produkciójából, de legalább nem kap frászt a közönség. Mármost, ha ezt túl magas szintre állítjuk, akkor lehet, hogy akár 3 m távolságból is lenémít. Ha pedig túl alacsonyra, akkor igaz ugyan, hogy jó messze elmehetünk, de esetleg mégis bejön a nagy zaj. Az optimumot az adott helyszínen érdemes belőni. Ha nincs a készüléken semmiféle küszöbszint állítási lehetőség, vagy automatikus squelch, akkor gagyi berendezéssel állunk szemben. 

    Funkció

    A drótnélküli rendszerekből nagyon sokféle létezik. Színpadra, előadások hangosítására legtöbbször a kéziadós és a zsebadós verziókat használjuk. A zsebadóra csíptethető mikrofont vagy fejpántos mikrofont kapcsolunk a leggyakrabban. A színészek többnyire arcukra vagy frizurájuk alá rejtve viselik a parányi kapszula mikrofont. Vigyázat! Ilyen célra az olcsó, kommersz kapszulák nem alkalmasak! Speciális igény a nedvességet, izzadságot tűrő mikrofon kapszula. A sport edzők, animátorok számára az úgynevezett aerobik mikrofonokat ajánljuk. A hangminőség itt másodlagos, az élettartam és a megbízhatóság viszont lényeges. A zsebadós rendszerekre gyakran gitárt, basszusgitárt is rá lehet kapcsolni.

    Hangminőség

    Ha már szóba került a minőség, akkor ejtsünk erről is néhány szót! A vezetéknélküli rendszerek által produkált hangminőséget a következők határozzák meg:

1. A használt mikrofonbetét, vagy kapszula minősége. A gyárak ezeket általában drótos mikrofonokban is használják, tehát tudhatjuk, hogy mire számíthatunk, ha ismerjük a vezetékes alapmodellt.
2. A nagyfrekvenciás átvitel minősége. Ide beleértjük az adóban a modulátort, és a vevőben a demodulátort is.
3. Az adó és a vevő analóg áramköreinek minősége. Speciális áramkörök ezek, illik őket nagyon gondosan megtervezni és kivitelezni.
4. A kompresszor / expander működése. Minden vezetéknélküli rendszerben dolgozik egy ilyen. A mikrofonban összenyomják a dinamikát, a vevőben visszaalakítják. A jelenség általában érzékelhető, de nem kellemetlen, sőt, néha jót is tesz az énekesnek. Ideális esetben persze úgy kellene átvinni a jelet, mint ahogyan egy jó minőségű kábel teszi, vagyis semmit sem befolyásolva a bemenő jelen.

    Sok mikrofon együtt

   Amikor együtt használ az ember egy csoport vezetéknélküli mikrofont, arra külön szabályok vonatkoznak. Először is a fent már tárgyalt frekvencia összeférhetőséget kell kialakítani. Másodszor pedig meg kell találni a készülékek elhelyezésének megfelelő módját. Elég nyomasztó dolog, amikor a hangtechnikus kipakol maga elé 7 - 8 vevőt, amik az egész keverő környékét ellepik, és hol az egyik, hol a másik esik le, dől fel, arról nem is beszélve, hogy a párhuzamos antennák erdeje egymás ellen hat. Profi körülmények között 3 - nál több készüléket már rackbe szerelünk, ellátjuk antenna elosztóval (splitter), antennaerősítővel, központi tápegységgel, és az ideális helyre felszerelt nagy antennákkal zavartalanul lemegy bármilyen műsor. Az így összeállított rendszer gyorsan le - és felszerelhető, kizárhatjuk a véletlen meghibásodásokat.

    Hangsúlyozom, hogy az elmondottakkal csak a felszínébe kapirgáltam bele a témának, remélve, hogy felhasználói szinten adhatok némi segítséget. Konkrét berendezésekről és felhasználói szempontokról lehet aztán mélyebb eszmecseréket is folytatni. 

Ma egy régi barátunk azzal keresett meg bennünket, hogy szeretne vásárolni pár drótnélküli mikrofont a közeljövőben, és ehhez kérne tanácsot. Jól tette, hogy eljött beszélgetni, mert sokan először vásárolnak, azután csodálkoznak. Néhány lényeges dolgot ugyanis tudni kell a vásárlás előtt. Tényleg csak a legfontosabbakat gyorsan összeszedem most egy csokorba azoknak, akiket érdekel a téma.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.