Az ismert Moldova könyv címét kifacsarva azokra a szerencsés szerencsétlenekre gondolok (magamat is beleértve), akik az elektronikával közvetlen kapcsolatba kerültünk. Nem arra gondolok most, hogy hányszor rázott meg bennünket a villany, hanem arra, hogy az érdekes készülékek csodálatán túllépve beleástuk magunkat a működés alapos megismerésébe, ami lehetővé tette, hogy képesek legyünk javítani, sőt saját készülékeket építeni.
    Emberek, aki nem élte át azt, hogy milyen az, mikor sok átpuposkodott éjszaka után a saját készítésű készülékházban a saját tervezésű és maratású nyomtatott áramkörre beültetett áramköreink végre frankón azt csinálják, amit mi szeretnénk, annak fogalma sincs, miről beszélek. A többiek pedig buzgón bólogatnak :)
    Elméleti tanulmányaink teljesen más értelmet kapnak akkor, amikor a gyakorlati kérdések tükrében azonnal visszaüt, hogy valamit értünk, vagy csak gondoljuk, hogy értjük. Gyerekkoromban, meg még később is az elektronikai hobbi elég költséges kedvtelés volt, a lemezvásárlási igényeimmel együtt totálisan felemésztette a zsebpénzt. Azonban ezt elég szépen ki lehetett egészíteni rádiók, magnók, egyebek javításából befolyt adományokkal. A barkácsolás és a javítgatás során az ember olyan gyakorlati tapasztalatokra tesz szert, amilyeneket semmiféle tananyagból nem lenne képes elsajátítani. Ma már fillérekből (ha lenne még ilyen pénz) lehet vásárolni kiváló alkatrészeket, tehát egész csekély pénz szükséges ahhoz, hogy valaki beleássa magát a gyakorlati elektronikába. Ezért minden fiatalt arra bátorítok, hogy ha van kedve, alakítson ki magának egy kis műhelyt, vagy szerelősarkot, és kísérletezzen! Az egyetlen lényeges dolog, hogy pontosan értse, milyen veszélyek vannak a feszültség alatti munkának, és addig, amíg nem jut el megfelelő jártasságra, kizárólag kisfeszültségű (elemes, adapteres) cuccokkal kísérletezzen! Az érintésvédelmi és egyéb munkavégzési szabályokat persze mindig meg kell tartani, meg hát ha ész nélkül kötözgetünk, kapcsolgatunk, akkor a saját munkánk eredményét is tönkrevághatjuk.  
   Azok számára, akik kifejezetten zenei elektronikai barkácsolásra adták a fejüket, rendszeresen közzéteszek hasznos linkeket, remélve, hogy ötleteket, paneleket, kapcsolási rajzokat, félkész kiteket találtok, szóval tápanyagot a kísérletezéshez és az építéshez. Ezeket a cikkeket a "barkácsolás" rovatban lehet kigyűjtve megtalálni. Ha sikerül megfelelő szintre eljutnunk az elmélet megértésében és a gyakorlati munkában, akkor már hozzányúlhatunk gyári hangszerekhez, szóval óvatosan megpróbálkozhatunk olyan feladatokkal is, amelyektől a Mekk Elek... bejegyzésben mindenkit óva intettem.

A PAIA Electronics egy nagyon régi (1959-es) alapítású amerikai cég. A kínálatukban sok olyan készülék, kit szerepel, amelyek hasznosak lehetnek a barkácsolóknak. Az egyik legnépszerűbb termékük a Theremax theremin.
Tudjátok, a teremin az a hangszer, amihez nem kell hozzáérni, elég, ha az ember mutogat előtte :)

A cég különféle elkészültségi fokú készleteket kínál, aszerint választhatunk, hogy mennyire vagyunk profik a szerelési munkában. Az árak nem veszélyesek. A PAIA kínál moduláris analóg szintetizátor kitet is, meg még egy csomó bizgenytűt, panelt, modult, amikre szükségünk lehet. Érdemes hát alaposan körülnézni elektronikus katalógusukban. Nagyon szolgálatkészek is, ha valamilyen kérdés van, egyből segítenek.

    
 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr572095489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

djuice 2011.11.15. 20:56:59

Csak a füstje megcsapott rímel, de szemmel láthatólag a cuccot összehozó gyerek nem sokat hiányzott a barkács szakkörről... :)

auto.indavideo.hu/video/Intelligens_goztricikli
süti beállítások módosítása