KORG microSTATION gyorsteszt
Amikor nagyjából egy évvel ezelőtt először megláttam a microSTATIONt a KORG téli NAMM újdonságainak képei között, egy futó pillantás után azon gondolkoztam, hogy miért olyan furcsa rajta a kijelző? Vagyis, ha csak két soros, akkor miért ilyen nagyok rajta a karakterek? Vagy ez csak egy üzemmódja? Aztán rádöbbentem a specifikációk elolvasása közben, hogy ez egy minibillentyűs hangszer, és akkor a szokásos 2 sor X 16 karakteres LCD kijelző pontosan olyan, mint amilyen lenni szokott. Naná, hiszen ezért micro ez a STATION!
Ezek után persze azon spekuláltam, hogy akkor ez most mire is való tulajdonképpen? Aztán nemrég kicsit alaposabban is kipróbálgattam, meg átnézegettem a hozzá való tudományos közleményeket, és így már összeáll a kép.
Egészen pontosan persze nem tudom, hogy a KORG tervezői mire is gondoltak, amikor megalkották ezt a hangszert, de ismerjük a japánok kicsike kütyük iránt érzett elkötelezettségét, biztosan benne volt ez is tehát a motivációk között. Meg akarták mutatni, hogy ők képesek megalkotni egy 2,5 kilós, kisméretű, de ugyanakkor komplett, teljes funkcionalitású zenei workstationt, ami kiváló hangminőségre képes. Az igazi kérdés természetesen az, hogy ez a koncepció mennyire jön be, mire jó, és kinek jó?
Nézzük meg tehát alaposabban, mit is tartogat nekünk ez a hangszer?
Legelőször természetesen a billentyűzetet próbáltam ki. Van bennem valami rossz előítélet a minibillentyűzetekkel szemben, természetesen a korábbi élmények miatt. Pedig régebben nem csak gyerekeknek szánt hangszerekben alkalmaztak kicsi billentyűket, gondoljunk csak például a Casio CZ230-ra, vagy a Yamaha számos kísérőautómata keyboardjára! Viszont az én nagy méretű mancsommal kicsit mindig kényelmetlennek éreztem ezeket a szintiket. A microSTATION billentyűzete viszont egészen jól játszható, ha az ember megszokja. A lényeg pedig az, hogy ez egy dinamikus keyboard, szó nincs arról tehát, hogy fapados feljátszó billentyűzetet kapnánk a hangszerhez! Nagy ódákat persze nem zengenék erről a mini keyboardról, de ha más, hasonló szerkezetekhez viszonyítjuk, akkor tényleg korrekt. Azt gondolom, hogy némi gyakorlás és alkalmazkodás után egészen jól le lehet rajta játszani komplikáltabb dolgokat is. Ez azért is jó hír, mert én magamban úgy könyveltem el, hogy a microSTATION leginkább úgy értelmezhető, mint egy olyan hangmodul, amire a poén kedvéért rászereltek egy 5 oktávos minibillentyűzetet is. Így is felfoghatjuk persze, mivel ha van egy jó billentésű, ám kissé avíttas szintink vagy digitális zongoránk, akkor máris birtokába jutottunk egy EDSi hangforrással rendelkező, nagyon korszerű hangmodulnak, amit midizve sok mindenre rávehetünk. Akkor csak hab a tortán, hogy önállóan is használhatjuk.
Itt álljunk meg mindjárt egy pillanatra! Mi is ez az EDS? A rövidítés az "Enhanced Definition Synthesis" szavak rövidítése. Az EDSi pedig az "integrated" szóval kiegészített verzióra utal. Az EDS hangkeltési technológiát a KORG először az M3, majd az M50 munkaállomások esetében alkalmazta. Az EDS a "HI" szintézist váltotta fel, amely a Triton szériában dolgozott. Az új technológia és a HI hangkeltés közti különbségen számos helyen csemegéznek a szintis népek különféle netes fórumokon. A különbségek nagyjából az alábbiakban foglalhatók össze:
- Az EDS mintaméretei nagyobbak, ugyanakkor általában nincs olyan sok, mint a HI szintik esetében.
- Szebbek, kifinomultabbak a magas hangok, jobbak a dinamikai átmenetek.
- A fenti két sajátság miatt is van az, hogy tisztábbak, kifejezőbbek, természetesebbek az akusztikus hangszerek hangjai.
- Sokkal jobb a szűrőzés.
Tudjuk persze, hogy a HI szintézis is nagyon jól tudott ám szólni. Viszont, ha valaki nekem azzal jön, hogy az EDS hangszere nem szól jobban, vagy még annyira se, mint a korábbi HI, akkor azt javasolnám, hogy sürgősen vizsgáltassa át a hangrendszerét! Egy dolog ugyanis biztos. Ezeket a hangzásbeli finomságokat gyenge hangszórókon, vagy általában véve gagyi hangrendszeren soha nem fogjuk tudni értékelni. Mindig is értetlenül néztem, mikor egy nagyon jó minőségű hangszert vacak hangcuccon szólaltattak meg, ráadásul még kritizálva is a hangszer hangzását. Tudjátok, itt is a leggyengébb láncszem határozza meg, hogy mit érzékelünk.
Visszatérve a hangkeltésre, a microSTATION EDSi-t tartalmaz, és ez az "i" betű némi egyszerűsítéseket is jelent. Az M50-ben például 256 MByte multisample lakik (1074 db), míg a kistesóba csak 49 Mega került (360 db), és kevesebb a dob minta is, valamint csökkentették a sztereó minták számát is. Ugyanakkor paraméterek tekintetében nagyon hasonlónak, vagy azonosnak tűnik a két rendszer. Első ránézésre az effektséma is nagyon hasonló. Érdekes még a microSTATION hangkeltő rendszerének paramétereit összevetni a PS60-nal. Utóbbi multisample tára is 49 MByte, de csak 136 darab mintát raktak bele, dobmintát pedig egyáltalán nem. Kirajzolódik tehát egy séma, hogy a KORG az EDS és EDSi engine felhasználásával hogyan skálázza a hangszereit teljesítmény szerint. Ez alapján nyilvánvaló, hogy a microSTATION a csökkentett mintatárhelyen azért elég átfogó mintakollekciót tartalmaz, és ebből következően nem lesz azért ugyanaz a hangminősége, mint a nagyobb daraboknak. Azonban ne vonjunk ebből le hibás következtetéseket, mert a kis munkaállomás így is nagyon dögösen tud szólni, a hangminőséggel nem lesz baj. Összességében erőteljes és tiszta a hang, akár a sima programokat, akár a (max. 16 timbre-ből álló) combikat, akár a komplett hangszereléseket tekintjük.
Eleinte kicsit idegenkedtem a kezelőszervektől is. Némi ismerkedés után azonban a kicsi, de határozott érintésű gombocskákkal nagyon gyorsan tud az ember navigálni, és könnyű kiismerni a menürendszert is. A programok és a combik, meg az effektek szerkesztése ugyan a panelről csak a legfontosabb paraméterek szintjéig érhető el, de a szintit lazán össze tudjuk kötni egy számítógéppel USB-n, és innentől kezdve szabad a vásár, azt csinálunk az editor programmal, amit akarunk. És itt el is érkeztünk egy nagyon fontos ponthoz. A microSTATION ugyanis elsősorban a számítógépes kis házi stúdiók okos darabja tud lenni. Nem szükséges nagyon erős gép, lehet egy olcsó laptop is, amin a microSTATION hangkészletét és effektjeit felhasználva teljesen komoly hangszereléseket alkothatunk. Egyszerűbb dolgokat a workstation saját szekvencerén is össze tudunk dobni, tehát próbahelyi, nyaralási vagy egyéb mobil szituációkban sem kell számítógépet hurcolászni magunkkal. De a microSTATION mégis szerintem elsősorban a házi stúdiók számítógépei mellé kívánkozik. Ráadásul igen sok esetben nagyon csekély hely jut a hangszerek elhelyezésére. Azt mindjárt leszögezhetjük, hogy ezzel hangszerrel mindenképpen sokkal előbbre járunk, mintha valami minibillentyűs kontrol keyboarddal támogatnánk meg a számítógépünket. A kiváló saját hangkeltés és effektezés mellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a microSTATIONt szépen felszerelték realtime kontrollerekkel, és ezeket ragyogóan felhasználhatjuk a szoftver hangszereink menedzselésére is. Olyan szinten támogtja ezt a funkciót, hogy presetként előhívhatjuk a legtöbb szekvencer program, illetve plugin használatához szükséges kontroller kiosztást. Csak a silabuszokat bogarászva derül ki, de a hangszer tudja a GM2-t is, amit sokan nem tartanak fontos dolognak, viszont a gyakorlatban számtalanszor igen praktikus dolognak bizonyul. SMF dalainkat egyből szépen meg tudja szólaltatni, és könnyen kezelhető hangszereléseket dobhatunk össze pillanatok alatt az összes létező szekvencer programmal.
Egy valamirevaló workstation persze nem lehet meg hatékony tárolóeszköz nélkül. A microSTATION SD kártyát tud fogadni. Ez ma teljesen jónak nevezhető, és elmondhatjuk, hogy újabb felhasználási területek nyílnak meg a playback, félplayback, zenekari alapok tárolása, bejátszása és a gyakorlás irányába.
Összességében tehát egy nagyon jól kihasználható, kicsi, könnyű, jó hangú, mobil, kezelhető és szerethető munkaállomást kapunk a microSTATION-ben. Fel lehet fogni úgyis, mint amolyan svájci bicska a zenészek számára. Egy kreatív dobos vagy gitáros számára például több, mint elég ahhoz, hogy a zenei ötleteit jó minőségben megalkossa. A kevés hellyel rendelkező zenészeknek megváltást jelenthet ez a kis hangszer. A billentyűsök másodhangszerként, hordozható munkaállomásként ezer módon tudják hasznosítani.
Az egyetlen problémám tulajdonképpen az vele, hogy szerintem a KORG kicsit magasra árazta ezt a készüléket. Csak ugyebár az a helyzet, hogy a szintetizátort nem térfogatra vagy hosszra mérik, jól tudjuk, hogy egy ilyen kis hangszer előállítása alig kerül kevesebbe, mint a nagyobb, ugyanilyen tudású társaié. Végül is egy teljesen kompakt, jól kidolgozott, igényes hangszert kapunk az árért. Ha a zenei koncepciónkhoz, zenekari- vagy stúdiógyakorlatunkhoz illeszkedik ez a kis okos munkaállomás, akkor nagyon meg fog dolgozni az áráért. Jól lehet használni az oktatásban is, hiszen kicsi mérete miatt optimális darab lehet olyan zeneiskolai rendszerekben, amelyek egyaránt alkalmasak a szolfézs gyakorlásra, komponálásra és kottagrafikai alkalmazásokra is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek