QSC K sorozatú aktív hangfalak


     Néhány évtizeddel ezelőtt az volt a menő, ha egy kis zenekar cucca nem fért be a Barkasba, hanem kellett még több telepakolt személykocsi is utánfutókkal, vagy egy Robur. Az imidzshez hozzátartoztak a batár nagy hangfalak, a mai szemel egyszerű cucc pakolása sokaknál okozott sérvet vagy gerincproblémákat. Mert ugye a kis bandák zenészei maguk roadoltak, esetleg néhány lelkes helyi fiatal pár sörért besegített a cipekedésbe. Sokszor emlegettem már, hogy annak a korszaknak is megvoltak a maga szépségei, azonban ha valamit nem kívánok vissza, az a szekrény méretű hangfalak cipelése, javításkor ezek forgatása, a sörtől ragadó Vega ládákban való matatás. Korábban is voltak persze viszonylag szerényebb méretű és jól szóló hangfalak, de a feltornyozott hangrendszer sokszor arra is hivatott volt, hogy a hallgatóság felé emocionálisan kompenzálja a gyenge hangminőséget, vagy esetleg a szerény zenei produkciót. Amúgy visszagondolva ezekre az oldszkúl időkre, néha azért eszembe jutnak nagyon szépen szóló, majdnem teljesen házilag összedobott hangrendszerek is. Persze ezekkel rengeteg munka volt, és mire minden klappolt, rendszerint egy halom pénzt is felemésztettek.
    Vannak még ma is lelkes megszállottak, akik hangfalbarkácsolásra adják a fejüket. Azonban míg 25 évvel ezelőtt a zenekari hangrendszerek házi gyártása szükséges, majdnem hogy elkerülhetetlen tevékenység volt, mára már nem sok értelmét látom. A kereskedelemben kapható hatalmas mennyiségű hangfalnál adott árfekvésben jobbat csak igazán képzett szakemberek tudnak előállítani, tehát egyszerűen nem éri meg a kísérletezgetéssel az időt és a pénzt pazarolni. Nagyon felértékelődött a ráfordított idő, ma a zenészek inkább próbára loholnak, mintsem hangfalépítő szeánszra, ha össze lehet hozni.
     Megváltozott a hangfalakkal szemben támasztott igény is. Ma már mindenki a lehető legkisebb, de ugyanakkor a lehető legjobban megszólaló hangrendszert keresi. Legyenek persze könnyűek is a hangfalak, és a legfőbb szempont, hogy OLCSÓAK legyenek. Nos, említettem már korábban is, hogy a kicsi - könnyű - nagy teljesítményű - olcsó - jól szól kritériumrendszer együtt nem teljesülhet, egy vagy két szempontot be kell áldozni a fennmaradók teljesülésének érdekében.
   Körülbelül 12-15 éve itthon is a kisebb zenekarok, vendéglátós zenészek, klub hangosítók körében nagyon népszerűek lettek a kompakt aktív hangrendszerek. Pár éve pedig megjelentek ezekből a teljesen digitális változatok is. A kapcsolóüzemű tápegységgel és "D-osztályú" végfokkal szerelt ládák a dögnehéz trafók és hűtőbordák elhagyása miatt azonnal jóval könnyebbé váltak. A kezdeti konstrukciók azonban küzdöttek még bizonyos gyerekbetegségekkel, ám a félvezető technika fejlődésével ezeket mára szépen kinőtték, és a professzionális gyártók a korábban eladott modellek tapasztalati alapján mára már nagyon kifinomult rendszereket képesek alkotni. Eddig a blogban a JBL PRX 600, és a Grabowsky Caféban tartott szinti demónkon hallott Trevis Audio rendszerek kapcsán beszéltem a DSP-vezérelt speciális új hangfalakról.
      A QSC K-szériája is ebbe a vonalba tartozik. Meglepődve tapasztaltam, hogy néhány vevő, akinek az üzletben megmutatjuk a rendszert, bizalmatlankodik, mondván, hogy nem hallott még a QSC cégről. Ez számomra furcsa, hiszen ez a három betű nagyon régóta ott díszeleg számos atom profi hangcuccon, és már a régi motorosok is gyakran tértek haza Ausztriából QSC végfokokkal. Bizony, egy több, mint 40 éves, a szakma által nagyon elismert társaságról van szó, akik az elmúlt évtizedekben mindvégig az élvonalban voltak. Az tény, hogy valamiért itthon erősen alulreprezentált volt a jelenlétük.
      Ismerik tehát a hangrendszerek csínját-bínját, tudjuk, hogy képesek nagyon jó minőségű hangszórókat előállítani. Az igazi kérdés az, hogy ezeket képesek-e a DSP technológia által kínált lehetőségekkel okosan ötvözve megfelelni a zenészek által megfogalmazott, fentebb leírt kritériumrendszernek? Ezekben a DSP jelenti ugyanis a "lelket". A DSP vezérlésű aktív hangfalak esetében jó tudnunk azt, hogy már messze nem csak a crossover és a limiter funkciókat látja el a vezérlő chip. Vagyis hát ezeket is ellátja, ám intelligens módon beágyazva az egyéb DSP funkciók közé. Miről van itt szó? A nagy tapasztalattal rendelkező gyártóknál igen sok laboratóriumi mérési adat halmozódott fel az idők során. A hangfalak viselkedését leíró fizikai törvényeken túl tehát képesek modelleket is felállítani. Ezekkel a modellekkel igen jól megközelíthetik bizonyos hangszórók, hangfaltípusok, konstrukciós megoldások hatását a megszólalásra. Így képesek modellezni az irányszórást, a frekvenciamenet és a fázismenet viselkedését, a dinamikai hatások miatt bekövetkező változásokat, és sok minden mást. Ezeknél a cégeknél létezik valamiféle hangzási filozófia is. Nehéz lenne erről most sokat beszélni, de ha annyit mondok, hogy mondjuk JBL, RCF vagy ElectroVoice hangzás, akkor az emberek általában tudják, hogy miről van szó. A QSC embereinek is nyilván megvannak a sok évtizedes munkából leszűrt tapasztalatai, tudják, melyek azok a korábbi konstrukciók, melyekkel a legsikeresebben dolgoztak a színpadok szakemberei. Az ő DSP-jük tehát ezt a filozófiát tartalmazza belesűrítve a picike kontroller chipbe. Nézhetünk néhány konkrét példát is, hogy milyen tudományok laknak a chipben!

  • Directivity Matched Transition (DMT) technológia. A hangfalak iránysugárzásával valamennyire mindenki tisztában van. Tudjuk, hogy a teremben járkálva egyik helyen jól szól a zene, máshol nem. Néha meg kell buktatni a hangfalat, hogy a színpadról lefelé, ne pedig a terem hátsó falára sugározzon. (Ez utóbbi egyébként nagyon elegánsan van megoldva a K szériában.) A QSC a DMT technológia segítségével a tweeter és a mélysugárzó iránykarakterisztikáinak a hangváltó törésponti frekvenciája környékén bekövetkező összeveszését próbálja kisimítani. Az eredmény: sokkal egyenletesebb hangterítés.
  • Intrinsic Correction. A QSC a lineáris hangszóróviselkedés elérése céljából IIR és FIR szűrők segítségével avatkozik be.
  • A DEEP technológia lehetővé teszi a mély tartomány a hangsúlyozásáta nélkül, hogy a hangkép rossz irányba módosulna, és megvédi a mélyhangszórót is a károsodástól.
  • A Guardrail rendszer pedig kettős védelmet nyújt. Egyrészt "megfogja" a hangsugárzókra jutó, károsodást előidézni képes jeleket, másrészt a fülünket is megkíméli a nem neki való akusztikus hatásoktól.

A QSC hivatalos csak közvetve tér ki a latencyre, vagyis a hang késésére, pedig a digitális rendszerekben ez egy nagyon fontos paraméter. A DSP-nek olyan gyorsan kell lennie, hogy az összes műveletet, a fent részletezett beavatkozásokat is tekintve hallható késés nélkül elvégezze. Ilyen szempontból is tökéletes a cucc, minimális késés sem lép fel, nem fognak tehát a dobosok és hasonszőrű zenészek panaszkodni. Persze, lehetne a DSP bármilyen nagy tudós, 1000W teljesítmény precíz lesugárzásához természetesen igen jó hangszórók is szükségesek, ezt a pontot nem lehet megkerülni.
      A K sorozat hangképe tehát rendkívül kellemes, az a fajta hangzás, amivel bármilyen zenei vagy prózai műsor esetén gyerekjáték a hangosítás. A sorozatba 8, 10 és 12 collos topládák tartoznak, és van 2X12"-os subunk is. A topládák önállóan is igen jól helytállnak, számos alkalmazásra bőven elég ezeket bevetni. Jelenleg nálunk 2 db 12"-os topláda és 2 sub van, ezeket most már elég alaposan kiveséztem ahhoz, hogy véleményt alkothassak róluk.
       Amikor pár éve a kis K-10 aktív hangfalat meg tudtam hallgatni, azonnal el tudtam dönteni, hogy nekem ez a filozófia tetszik. Finom, részletgazdag hangzás. Amolyan highend hifi, de ha kell, akkor nagy termekbe is. Intelligibility - ezt az egyébként nyelvészetben használt fogalmat időnként használják hangrendszerek esetében is. A K -széria tipikusan a jól érthető hangfalak közé tartozik. Ezt a szó szoros értelmében is tekinthetjük, vagyis nagyon jó a beszédérthetőség, illetve szépen "kijön" az ének, de a szólisztikus hangszerek és az összetett hangszerelések esetében is tisztán kihallunk mindent, amit kell. Ez a fajta tisztaság általában csak a hifi rendszerektől, illetve a felső kategóriás stúdió monitoroktól megszokott. Úgy mondhatnánk, hogy nem maszatol. A magyarázatot valószínűleg a lineárisra igazított frekvencia- és fázismenettel és a nagyon lineáris hangszórómembrán viselkedéssel magyarázhatjuk.
      A QSC K szériáját nagyon szeretik a vendéglátóhelyeken, bálokban fellépő zenészek. Amikor kicsi helyen kell muzsikálni, akkor sem szól "döglötten" a cucc, halkan is nagyon szép, teljes hangképet kapunk. Ugyanakkor ha nagy terembe vagy szabadtérre kell kipakolni, a kis rendszer akkor is nagyon tisztán, dinamikusan, hiba nélkül szól. Az elérhető maximális hangnyomás a ládaméretekhez képest nagyon nagy. Itt egy másodpercre meg is állnék. Amikor itt az üzletben megmutatunk egy ilyen, vagy hasonló hangrendszert, sokan
azt mondják, hogy "Á, nem is érződik, hogy 1000W szól!". Ez nem azt jelenti, hogy nem jön ki a 131 vagy 133 dB, hanem azt, hogy kristálytiszta ilyenkor is a hang, lehet mellette beszélgetni. Amikor a gyengébb hangrendszereket nagy hangnyomásra vesszük rá, gyakran annyi torz jel kijön a hangszórókon, hogy a fülünk amiatt tiltakozik és túl hangosnak minősíti a hangzást. Holott még nem dB-ből van sok, csak a jelben a torzítás mértéke és jellege miatt érezzük erősnek a hangot. Ez a fajta hangzás erősen fárasztó, engem a világból ki lehet üldözni vele. A minőségi hangrendszereknél arra kell vigyázni, hogy a túlzott hangnyomást nem érezzük bántónak, de közelről és tartósan azért ettől függetlenül károsíthatja a hallásunkat. Ezzel tehát megfelelően kell tudni élni, csak nagy terekben szabad elengedni a rendszert a maximális hangerővel.
      A múltkori bejegyzésben pont a nagy hanghűségről esett szó. Sokan mondják, hogy túllihegem ezt a dolgot, a népek döntő többsége az átlagos hangrendszereken nem hallja meg az MP3, a CD és tömörítetlen formátumok vagy a DSD közti különbségeket. Nos, a QSC K falakon szerintem élesen kijön a differencia, nem kell ahhoz vájtfülűnek lenni, hogy azonnal kiszúrjuk, mi szól!
      A K-szériát tehát nyugodt szívvel ajánlom azoknak a zenészeknek, akik kényesek arra, hogy a nagyérdemű közönség mit hall az előadásukból. A hangosító szakemberek is szeretik ezeket a ládákat, mert nagyon korrekt munkaeszközök, olyan tételek a rendszerben, melyek miatt nem kell idegeskedniük, simán tökéletesek és kész. A ládákra 6 év garanciát ad a gyár, ez is hűvös nyugalmat ad a felhasználónak. Más olvasatban a hangfalakat nem lehet tönkretenni, ezért ilyen nagyvonalú a gyár a garancia tekintetében. Sokoldalú is a cucc, a topládákból egy kapcsolással lábmonitort csinálhatunk, persze ott is a legkényesebb igényekre is bevethető. Keverési lehetőség van 2 jelforrás fogadására is, egyszerűbb hangosításokhoz tehát keverőt sem kell vinnünk. Az összbenyomás tehát rendkívül jó, de jön persze az árkérdés. Nos, az árak tekintetében ezek a hangfalak ugyanabban a kategóriában futnak, mint a többi professzionális cég hasonló kvalitású termékei. Ez ma már egyáltalán nem egy megfizethetetlen árfekvés, és aki beruház egy ilyen komolyabb rendszerre, az később áldani fogja az eszét. Aztán hogy kinek melyik gyártó filozófiája jön be, az már lehet egy másik kérdés, de az biztos, hogy a QSC K-szériáját nem véletlenül választják világszerte rendkívül sokan. 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr834098231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

djuice 2012.02.14. 12:20:51

Köszi Tom! Nagyon jó és információ-gazdag kis leírás! Forwardoltam is QSC tulajdonos ismerősömnek a postot.
Amúgy az RCF-ekről milyen véleményed van a QSC tükrében? (egyesek fikázzák, mások szeretik ahogy ez szokott lenni, de ahogy én tudom, ők is rég a pályán vannak és pl. a 325A szériájuk elég tisztességes ahogy hallottam...)
A másik kérdés a K2 v. KVR audió dolgai? Itthon ők sem nagyon vannak favorizálva, bár tény hogy nem is olcsóak.

djuice 2012.02.14. 12:42:40

Még annyi hirtelen eszembe jutott, ami a cikkből ki is maradt, hogy adott esetben persze előzetesen feltételezve a hangzáskultúrai inteligenciát is találkozhatunk érdekességgel. Nevezetesen én mikor először hallottam egy sok milliós hazai privát stúdió, akusztikusan is profin tervezett és egyátalán nem olcsó és kis kategóriás Genelec lehallgatórendszerét, egyátalán nem ájultam el, mert kifejezetten zavart a mai amerikai divatnak megfelelően túl zoomolt tolakodó közép tartomány. Persze vannak akik ettől dobják le a gatyeszt mikor az énekes levegővételét a mikrofonban is kristály tisztán lehozza a rendszer, csak ugye minden hangszer és egyéb hangforrás ebbe a tartományba bontakozik ki leginkább, a basszusokat leszámítva és kissé szerintem ezt könnyen túl lehet fűszerezni.
Mit is akarok ezzel mondani? Azt hogy az ilyen fajta újszerű hangzással, vagy nevezhetjük a tökéletest közelítő linearitással adott esetben ugyanúgy meg kell barátkozni, mint egy új, de kezdetben kényelmetlen cipővel, azaz első blikre nem biztos hogy tetszik a dolog, de később meg lehet szokni. Nehéz azonban a két véglet közt megtalálni mindjárt az arany középutat, mondván "az első benyomás tartós" és mellette a "minden csak megszokás kérdése" igaz lehet. Talán a rendkívül sokféle hallott rendszer adta tapasztalatok és a már megfelelően kialakult konkrét ízlés tud dönteni, azonban hazai körülmények közt ez keveseknek adatik meg!

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.02.14. 15:33:17

@djuice:
1.: Az RCF is egyértelműen a profi gyártók közé tartozik. Ez már az a kör, amit említettem, hogy ízlés alapján dől el, ki melyiket szereti ilyen-olyan szempontok alapján. A KV2 Audio és a KVR szintén ez a kör. Mondjuk ezek azért kisebb cégek, specializáltabb profillal, de egyértelműen profik.

2.: Értem én, hogy mit mondasz, de az a meglátásom, hogy a zenészek és az énekesek is nagyon megörülnek annak, amikor mindenféle mágia nélkül odakint nagyon AZ a zene szól, amit akarnak. A legtöbb zenészt tehát nem kell győzködni a jó hangfalak előnyeiről, egyszerűen akkor érzik magukat jól, ha kifelé és a színpadon is tökéletes a hang. Hosszasan lehetne taglalni a gyenge hangrendszerek szokásos fogyatékosságait, ezekkel szemben a jókról meg csak annyit érdemes mondani, hogy az jön ki belőle, amit beleküldünk.

djuice 2012.02.14. 19:59:44

@MidiTom: Igen, vannak a tudatosak akik tudják mit szeretnének hallani és vannak akiknek megmondják mi a jó...
Az ilyen hangfalteszteknél sok múlik az akusztikán is, meg hogy mi is szól! Pl. QSC-t is demóztak már itthon menzai környezetben, ahol konkrétan a szedőkanalak csörgése volt a kisérőzaj a terem bongása és az étkezők zsongása mellett, de természetesen nem ez alapján fog választani az ember még ha a felhasználás környezete sokszor hasonló is. Tehát hogy adott helyen és időben mi szól profin az egy tágabb kérdéskör és ehhez jön még az hogy ki mit szokott meg.
süti beállítások módosítása