Szintetizátor jókedvű billentyűsöknek
Címkék: szintetizátor korg workstation kronos krome
2012.09.10. 01:23
Korg Krome gyorsteszt
Mint az előző bejegyzésben is írtam, a Krome fejlesztését nagyon sikerült titokban tartani a Korg fejlesztőinek. Tudtuk, hogy valami fortyog a laborjukban, de főleg spekulációk jelentek meg a különféle korgos észosztó fórumokon, konkrétumokat nem lehetett tudni a bejelentésig. A legtöbben a Kronos kisöccsét várták, amiben persze volt is logika. Ha megnézzük a Korg fejlesztéseinek vonalát, akkor láthatjuk, hogy minden "zászlóshajó" modell mellett ott volt a lájtosabb verzió is. A Trinity mellett az "N" széria, a Triton mellett a Triton LE, az Oasys mellett az M3, illetve az M50. Álljunk meg itt egy percre. A fenti elv ugyanis nagyon lényeges. Tök jó dolog, hogy egy gyár képes szuperszintetizátorokat és munkaállomásokat kifejleszteni, azonban a zenészek jelentős része nem feltétlenül azokra fog bukni. Az Oasys és a Kronos azért a nálunk gazdagabb országok zenészei számára sem a "három pálcika tartja" árkategóriában vannak, bár nyilvánvalóan nagyságrendekkel könnyebben meg tudják maguknak finanszírozni, mint a hazai muzsikusok. De nem csak erről van szó. Míg a zenészek egy része még a Kronos képességeit is kevesli (ezért is jött létre például a bővített, Koronos X verzió), addig a nagy többség számára a sima Kronos is túl sokat tud, a paraméterdzsungelben elveszettnek érzik magukat. Hozzáteszem, hogy a rendkívül áttekinthető és jól kezelhető user interface ellenére. Kellenek tehát a kisebb tudású, könnyebben kezelhető hangszerek is. Aki ezek után azt hiszi, hogy a Krome valami lecsupaszított Kronos, az téved. Ez is egy nagy teljesítményű munkaállomás, de más módon kell megközelítenünk. Gyuri kollégám szerint egy erősen felturbózott M50-re emlékeztet a hangszer. Nem a kisujjából szopta ki ezt, mert maga is M50-en muzsikál, és olyan szinten ismeri a szintit, mint kevesen.
Nem rossz indulás tehát, ha az M50-hez viszonyítva kezdjük faggatni a cuccot. Azt azért még hozzátenném, hogy a Korg M50 is rendkívül népszerű hangszer. Külföldön rengeteg fogyott, és mi is szépen adogattunk el belőle. Csodálkozva hallottam, hogy más üzletekben idehaza nem volt ekkora sikere. Nem tudom ennek az okát, mivel egy igen jól eltalált zenekari szintetizátor munkaállomás, aminek az árfekvésében nem is nagyon volt vetélytársa. Emiatt is vártuk a Krome-ot kíváncsian. Ilyenkor az emberben sajnos már működnek a "remélem, nem rontottak el semmit a jól bevált dolgokból" és hasonló prekoncepciók, tehát kicsit azért rinyáltunk. Előre mondom a végeredményt: minden szempontból nagyon jól sikerült az új modell.
A külső is lényeges. Méretre a szinti az M50-et idézi. Vagyis könnyű, egyszerűen szállítható, de ugyanakkor nem zsúfolt a kezelőfelülete. A készülékház fedlapja fém, ez önmagában is eleganciát ad a hangszernek. Teljesen színpadképes a készülék. A kezelőfelület szintén nagyjából az M50-et idézi, bár bizonyos funkciókat máshol érünk el. Akinek volt már Korg szintije, az semmiképpen nem fog eltévedni rajta. Szembetűnő újdonság a nagyméretű színes LCD érintőképernyő. Nem csak az történt, hogy megnagyobbították a displayt, hanem ennek megfelelően egy tök új GUI-t (graphic user interface) is terveztek hozzá. Egyértelműen szépen és logikusan felépített rendszerről van szó. A kezelése szintén problémamentes azoknak, akik újabb Korg szintiket piszkálgattak mostanában. Úgy tűnik, a tervezők próbáltak új elemeket is bevinni a megszokott rendszerbe. Ezeket a táblagépek és érintőképernyős 
mobilok felhasználói ismerősként fogják üdvözölni. A grafikai kidolgozás aprólékos és ízléses, de legfőképpen szemléletes. Újdonság például a "ceruza" eszköz választhatósága, amivel akár eseménygörbéket is rajzolhatunk. Némileg szokatlan a stopper és az automata kikapcsoló rendszer. Ez utóbbit bizonyosan az energiatakarékosság jegyében tették bele a rendszerbe, végül is nem zavar senkit. A gombok és a potik illeszkednek az elegáns formatervezéshez. A dizájn tekintetében jobban hajaz a Koronosra, mint az M50-re. A fehér ledekkel megvilágított joystick is onnan ismerős. Ne keressünk azonban Karma kapcsolókat (mert nincs benne Karma), vektor josticket, slider potikat, ezek a Kronos specialitásai.
Csatlakozókból sem a Kronos választékát kapjuk. USB-ből csak a "B" aljzatot találjuk, hiszen a Krome USB perifériaként működik, pendrive vagy egyéb USB adathordozó fogadására nem készítették fel. Az USB-n midi kommunikáció zajlik, egyszerűen összeköthetjük majd az editort futtató számítógéppel is. Az adattárolás SD kártyán lehetséges. A feladatnak ez teljesen megfelel. Hátul helyezték el a sztereó hangkimeneti aljzatokat. Van 3 jack aljzat a pedáloknak, a Korg jó szokásai szerint ezekből kettő asszignálható. Midihez csak IN és OUT csatlakozót szereltek fel. A THRU hiányát egyes felhasználók nehezményezni fogják, magam is azt mondom, hogy valószínűleg az az 500 Ft plusz költség megérte volna. Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk a DIN midi csatlakozók fogyatkozásához. Némi morgolódás közepette vettem tudomásul, hogy a fejhallgató csatlakozó aljzat (ami elől van, bal kéz felől) egy kis 3,5-es aljzattá ment össze. Persze, ezt is kétféle nézőpontból lehet értékelni. Egyrészt jó, mert nem nyúlik ki annyira a hangszerből a dugó, és az arra rohangáló zenészek kisebb nyomatékkal hatnak rá, mikor beleakadnak. Meg ugye a legtöbb mai fejhallgatón 3,5"-os dugó csüng 6,3"-os átalakítóval. Ha nem kell használni az átalakítót, akkor eggyel kevesebb kontakthiba lehetőség nehezíti az életünket. Ugyanakkor pedig tudjuk azért, hogy a profi igénybevételnek a 6,3-as csatlakozó jobban megfelel. Mindegy, a fejhallgatót úgyis elsősorban otthon és a stúdióban használjuk, figyeljünk rá oda! Néhányan máris kifogásolták az elkülönített audió jelutak hiányát. Azonban ez nem egy Kronos, és példának okáért az M50-en sem volt a sztereó kimeneten kívül alternatív routolási lehetőség.
Nem beszéltem még a billentyűzetről. Számomra érzésre valamivel finomabbnak tűnik, mint az M50-é, de Gyuri kollégám szerint lehet, hogy ugyanazt építették bele. A lényeg, hogy egy jól játszható, a dinamikai árnyalatokat könnyen kiadó, stabil és megbízhatónak tűnő klaviatúra, bár természetesen nem az a minőség, mint a Kronosé. Aftertouch nincs benne, ez is az M50 rokonságra utal.
A dizájn kapcsán meg kell említenem egy öngólt, amit a Korg fura módon magának lőtt. A szinti hátfalán a KORG felirat "R" betűjébe tettek egy kék ledet, ami a bekapcsolt állapotot jelzi. Jó kérdés persze, hogy kinek, mert a zenész nem látja, így talán a technikus felé jelzi, hogy él a hangszer. A zenész számára egy csomó fény és a nagy kijelző úgyis egyértelművé teszi, hogy él a cucc. Azonban amikor egy koncerten a kamera rátéved a szintetizátorra, akkor ez kék LED szinte beleszúr a kamerák CCD-jébe, és pont a KORG feliratot nem látják majd a nézők, pedig ez ugye a gyárnak egy marha nagy ingyen reklám - volt eddig :)
A külsőségeket nagyjából letudva nézzük a lényeget, a hangot! Azt gondolom, hogy a hangkeltést a korábbi modellekhez képest még jobban megerősítették. Pont azért lehet indokolt 3-4 évente egy modellt megjelentetni, mert az elérhető árú technológia ennyi idő alatt bőven fejlődik egy nagy lépést, és lehetővé teszi nagyobb memóriák gyorsabb kezelését, magyarán könnyebbé válik a jól szóló hangszerek előállítása. A Krome impozáns méretű, 3,8 GByte méretű multisample könyvtárból építkezik. A multisample-k száma ugyanakkor hasonló nagyságrendű, mint az M50 esetében. Ebből ugyebár az következik, hogy az egyes minták mérete erősen megnőtt, és ennek hatását a tisztább, részletezőbb, energikusabb hangokban azonnal halljuk is. Gyuri szerint nem egységesen módosítottak a minta méreteken, hanem egyeseken drasztikusan, másokon szolidabban. Az egyértelmű, hogy az akusztikus zongora például hatalmasan szól. A Korg hangsúlyozza is, hogy célja volt a zenészek körében talán legfontosabbnak tartott, és egyben talán a legkritikusabban is tekintett hangszínt királyi professzionalizmussal megvalósítani ebben a szintetizátorban. A loop nélküli zongora hangok mellett a dobok és az elektromos zongorák mintái is azt a célt szolgálják, hogy a színpadi zenészek kellőképpen élvezkedjenek a legfontosabbnak tartott hangszínekkel. Vannak még más csemegék is a hangkeltésben. Mint tudjuk, az autentikus elektromos zongora hangszínek hallatán - bármennyire is egyszerűnek tűnik is szintetikus megvalósításuk - a zenészek szinte minden hangszernél fanyalogni szoktak. A Korg az utóbbi időben rendkívül ráerősített erre a vonalra. A Krome esetében 8 dinamikai réteg hivatott a pontos hangzás visszaadására. Így valóban lehetséges kijátszani azokat a hangzásokat, amiket eddig lehetetlenség volt kompromisszumok nélkül lebillentyűzni. A doboknál is van egy finomság: egy dobszerkón belül az egyes testek hangjánál függetlenül lehet szabályozni a zengető erősségét, így sokkal természetesebb összhatást lehet elérni, mint ha az összekevert sztereó jelet küldenénk rá az effekt procira.
Az effekt tekintetében sok különbséget nem fedeztem fel az M50 sémájához képest, nyilván itt is annyi történt, hogy a rendszert hozzáidomították az új engine-hez. A kiválasztható effektek számát is megnövelték valamennyivel.
A hangkeltés a Korg modelleknél megszokott "Program" és "Combi" felosztás szerint működik, plusz van ugye a szekvencernél használt multi mód. Az effektezés lehetőségei a választott üzemmódhoz kapcsolódnak, gazdag és jól használható választékot kínálva minden módban. Ne feledkezzünk meg a dupla arpeggiátorról sem, mert ez nagyon erős minden komoly Korg szintiben! A Krome nem tartalmaz KARMA funkciót, de ahogy Stephen Kayt ismerem, a szoftveres KARMA tutira meglesz hamar. Megmaradt viszont a jó kis Drumtrack funkció, tehát a meglevő arzenállal is nagyon komoly ritmikai megoldásokra vagyunk képesek.
Ha eddig nem derült volna ki: a Krome tisztán PCM szintézismódszerrel kelti a hangot. Ne keressük tehát a Kronosból ismert modellező funkciókat. Viszont ennek ellenére nagyon meggyőzőek az analóg jellegű vagy az orgona hangszínek is, a hangszer teljes palettát kínál a hangszínek köréből. Jól szuperálnak a valósidejű kontroll funkciók is. Kipróbáltam pár analóg jellegű, illetve vintage hangra a cutoff-resonance párost, PCM-hez képest nagyon jól teljesítenek. PCM ide vagy oda, van itt azért bőven a régi Korg cuccok, meg persze más gyártók kultikus régi kacatjainak a hangjából is. A DW8000 mintáival szórakozva például egész nosztalgikus hangulatba estem.
A szekvencerben nem mélyedtem el túlságosan, de úgy tűnik, hogy talán itt használták ki a legjobban a nagy képernyő által biztosított lehetőségeket. Tényleg kényelmesebb így a soksávos anyaggal a munka, és ahogy a többi üzemmódban, itt is logikus és jól felépített a menürendszer. Amikor már mindenki a számítógépes szoftverekhez van szokva, akkor talán nem tűnik fontosnak a beépített szekvencer okossága és kezelhetősége, de az ügyfelektől tudjuk, hogy sokszor mégis örülnek ennek, akár egy gyors ötlet kidolgozása, akár a zenekari alapok spéci előkészítése miatt. Ápolva az ősök örökségét, a GM kompatibilitás is megoldott, de most is elmondom, hogy meg ne próbálja valaki az innen-onnan összeszedett SMF repertoárjával tesztelni ezt a szintit, mert magam húzom ki a jack dugóit! Nyilván megvan GM szerinti hangszín kiosztás, az effektek is nagyjából beállnak. Ha a dal nem kapcsol GM-et, akkor a Globál menüből mi tehetjük meg ezt. Azonban a GM-re butított hangszín választék az árnyékába se ér a "rendes" hangszíneknek. Nem arról van tehát szó, hogy a meglevő, jól megírt SMF alapokat ne használjuk, hanem arról, hogy ildomos ezeket a Krome "rendes" hangszíneire áthangszerelni, és akkor a hallgatóság csodát hall majd. Ez persze minden profi hangszerre nézve így igaz, de sokan még mindig úgy tesztelnek egy hangszert, hogy hoznak 3-4 számot a repertoárjukból, benyomják, aztán fanyalogva elmennek, hogy hiszen nem is szól annyival jobban. Persze, a GM egy kötöttség. A profi hangszeren viszont csodákat lehet kihozni egy tisztességesen megszerkesztett, de amúgy csak átlagosan szóló dalból is.
Említettem már az USB kapcsolatot, ami kényelmes számítógépes kapcsolatot biztosít. Szerettem volna kipróbálni az editort is, de ebben a pillanatban még valószínűleg nincs készen. A Kronos esetében is várni kellett rá kicsit, de lehet, hogy mire a Krome rendesen forgalomba kerül, arra már ez is meglesz.
Első tapasztalataink szerint a Krome egy nagyon jól eltalált, sokoldalú és nagyon szerethető workstation. Logikus folytatása a Korg hangszergyártási hagyományainak, de nagyon sok korszerű megoldást alkalmaz, minden bizonnyal a Kronos fejlesztéséből számos megoldást átvettek. A hangzás egyértelműen nagyon jó, a kezelés tekintetében pedig nem tartalmaz sok fejtörőt a Korg kedvelőknek. Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy megállapítsuk, a következő időszak "bestbuy" színpadi munkaállomását tesztelhettük. A konkurenciának igencsak feladták a leckét, mert ebben az árfekvésben (~300 ezer Ft alatti térségébe várható) ilyen kvalitásokkal rendelkező hangszert nem találunk. Az örökös fanyalgók persze számon kérhetik, hogy miért nem raktak bele még profibb, aftertouchos billentyűzetet, miért nincsenek individuális audió kijáratok, meg ilyesmiket, de hát ez definiáltan nem egy Kronos, és nem tartom kizártnak, hogy lesz majd egy ennél nagyobb tesó is ami közelít a Kronos felé. A legtöbb zenész viszont nagyon boldogan fogja birtokba venni a Krome-ot. Azért írtam a címben a jókedvű billentyűsről, mert garantált a vigyorgó szmájli ábrázat, amikor az ember ismerkedik vele :) Próbáljátok ki, amint tehetitek!
A részletes specifikációk megismerhetők a gyári oldalon. Valószínűleg a manual is hamarosan letölthetővé válik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
djuice 2012.09.11. 11:43:39
Azért is érdekes a dolog itt a Korgnál, mert anno még azok a hírek is járták, hogy a 01/W szériát (ahol már Kay is munkálkodott, lásd gyári demók!), de inkább azt megelőzően a Wavestationt, kooperációban az amerikai EMU mérnökeivel tervezték. Azután arról is beszéltek, hogy már vagy 10-15 éve a Korgot felvásárolta a Yamaha, csak meghagyta független részlegének, s amire sokan azt látták bizonyítékul, hogy a Trinity, majd talán a Triton szériát is Yamaha billentyűzettel szerelték, melyet a Tri.ben magam is ellenőriztem, ui. a billentyűk alatti panelra tényleg Yamaha felirat volt maratva. Ezek jó nagy kérdőjelek, biztosat senki nem tud szerintem csak maga a cég. :)
A Krome esetében viszont azt az M50-nel legszorosabb testvéri viszonyba hozni, felettébb érdekes dolgokra mutat rá!
Ugye csak azért elvetni "kis-Kronos" hasonmásként, mert nem kapta meg a + 8 engine valamelyikét még nem állja meg. Szerintem sokkal kozelebb áll a Kronoshoz küllemre, mint a kissé bugyuta formára tervezett M50-hez (LCD, kaszni, gombok stb.) Egyedül a bal oldalon nem találjuk ugyanazokat a vezérlő részeket, potikat, mint a Kronosál, de ez a fajta kialakítás a Tritonoknál jött eredetileg elő, tehát akár arra is hasonlíthat vagy az összes többi szintigyártóra, akik 4 körpotit nyomnak balra funkcióválasztó kapcsolóval.
A Krome óriás mintái további hasonlóságok a Kronos tekintetében, viszont roppant érdekes, hogy a gyártó oldalán a specifikációk alapján, adott szegmensben összevetve teljesen megegyezik az M3 és M50 típusokkal, mind a multisamplingek, mind a dob soundok száma szerint! (1077 + 1609!)
Ez feltételezhetné, hogy akkor néhány mintát kicseréltek újra, vagy csak űberelve más gyártókat, ugyanazon hangminták loopless formában kerültek beégetésre a ROM-ba (talán a sound list alapján ezek majd összevethetők némileg, meg ugye élőben fej-fej mellett), de talán inkább arról lehet szó, hogy a hangkészlet nagy részét teljesen átültették a régebbi modellekből, amihez dobtak még pár óriás prémium samplet, amit a gyár is megerősített amúgy, márhogy a minták méretét illetően.
A billentyűzet minősége az M50-ben talán a Korg legnagyobb katasztrófája, amit profi/félprofi szintibe épített, sokan ezért kerülték a modellt és ez sajnos sarkalatos pont lesz a Krome-nál is azt hiszem. Kár hogy erre a gyár nem figyel nagyobb hangsúllyal oda, hisz ez a fő lényeg egy zenésznél a hangszínek minősége mellett és nem helyett!, mindazonáltal a csúcsmodell alatti kategóriákra állandóan jellemző volt ez az "olcsósítás" az X3-tól a Triton Le-n át. Egyedül a kalapácsos verziók voltak minőségi klaviatúrával szereltek, ezt szintén rengetegen tudják megerősíteni, viszont nem mindenkinek kell másodbillentyűnek egy 88-as modell. Ami engem jobban zavar, hogy az M3 után, most itt is újra a 73 billentyűs verziót találjuk középen a 76-os helyett. Minek??? Ez a róka fogta csuka esete így, hogy vagy alul vagy felül kevés akkor a billentyű a játékra, még a 76-os cuccok esetén ez pont ideális. Jó, lehet mondani hogy a két joystick kapcsoló vagy pedál felprogramozásával ez megoldható, de az megint elveszi a teret a többi lehetséges funkció elől. Így ilyen ponton nem értem minek az örökös újítani akarás, hol ide - hol oda kapva. Ami bevált, minek elrontani?
A Midi Thru hiánya egy dolog, bár nyilván nem szerencsés ez sem, de szerintem örüljünk, hogy egyáltalán még találunk Midi csatlakozót is. Pár éven belül komoly gondok lesznek a csak USB-s gépekkel hogyan lehet majd régebbi cuccokat meghajtani, mondjuk egy jő öreg samplert vagy egy hangmodult. Nem mindenki PC-zik csak 1 szem szintivel, főleg nem a színpadon! Mondjuk erre a gyártók úgy is azt felelik, "persze vedd meg az újat!"
Ahogy beszélik viszont, általában a csak Midi Out-os hangszereknél, menüből kiválasztható, hogy az viselkedhet Thru kimenetként is.
Az audio segédkimenetek hiánya már inkább fájó lehet, bár íly mód a Krome gondolom csúcsminőségű belső effektjeinél ebben a kategóriában kevesen használnak ütősebb plugineket PC-n, arról nem is beszélve, hogy külső rack jelprocesszorok alkalmazása is csak menőbb stúdiókban elképzelhető, ott meg úgyis Kronos lesz hadrendbe állítva inkább. Szóval ez egy talán elfogadhatóbb hiányosság, bár mondjuk a Triton Le sorozatról meg pont ezt nem hagyták le hasonló mód. :)
Véleményem szerint a jack dugók és aljzatok alkalmazása már önmagában is tévút sajnos a hangszereknél, mindegy hogy kicsi vagy nagy, a kontak biztosítása szempontjából ez mindig is hibaforrás lesz. Még ilyen módon a hifik világában elterjedt RCA csati is szerencsésebb, bár ezzel lehet csak én vagyok így.
Ami sajnos a nagyobb hiány az az aftertouch és ha kell ebben én is fanyalgó leszek. Ezt sokan hiányolják az olcsóbb szintikből, bár nem tudom ennek a műszaki megvalósítása (hogyan is működik) mennyivel drágítja meg az előállítást és a hangszereket. Régebben breath kontrollertől kezdve a ribbonon át minden volt, csak legyen mit macerálni, de ha esetleg elterjedne az a pár hónapja feltűnt midi kontroller megoldás, ahol magát a billentyűket kell masszírozni, mint valami érintős mobilt ilyen funkciókhoz, lehet hogy jobb, olcsóbb volna.
Nos persze, a Krome is ezek fejében nem egy makulátlan hangszer ha azt nézzük, de talán érdemesebb megbarátkozni a dolgokkal és örülni, hogy ma végre így szólhat egy szintiben egy zongora, ahogy valószínűleg sokan azt már évek óta várják és mégis megfizethető az ára. Meg aztán mindig lesz új a nap alatt...
Úgyhogy a Kromeot szemlélve azt mondom, bár 20 éve itt tartottak volna a szintetizátorok!
Bokrock 2012.09.11. 13:21:32
djuice 2012.09.11. 23:24:31
djuice 2012.09.11. 23:39:06
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.09.12. 00:06:34
azt hiszem, te egy kicsit messze laksz tőlünk. A ~150 km-nél közelebb lakók el szoktak jönni hozzánk, van aki beköltözik teljes napra, megkajál lent a boltban vagy beül a vendéglőbe, de addig nem megy el, amíg ki nem vesézi a "vágy titokzatos tárgyát". Jól tudjuk, hogy minden billentyűsben megfogalmazódnak hasonló kérdések meg aggályok, mint benned is. Ezek tisztázására a legjobb megoldás még mindig (youtube ide, facebook oda)a kipróbálás, meg a jó öreg hangszerbótos, aki jó esetben ismeri az áruját :)
Janca Ákos 2012.09.12. 00:56:43
djuice 2012.09.12. 12:37:39
Janca Ákos:
Ha már itt tartunk, mennyivel gyorsabban bootol a Krome mint a Kronos? M50-szerű vagy annál is gyengébb a billentyűzete?
Bokrock 2012.09.13. 10:27:51
Ha személyesen nem tudod őket kipróbálni, összehasonlítani, akkor csak másokra tudsz hagyatkozni, a véleményed lehet saját, de csak mások infóira építve.
Így agy elfogadod más tapasztalatát, ismeretét, vagy megpróbálsz saját teóriát kreálni, konkrét tapasztalatok nélkül.
Ha nem csak a saját kommentjeidet olvasnád, akkor már a válaszokkal is találkozhattál volna...
ui: bocs, ha esetleg sértő lettem volna
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.09.13. 11:16:57
Magam is teljes mértékeben a "próbáljuk ki, aztán elemezzük" szisztéma híve vagyok, ennek a jegyében írom ezt a blogot is. Szerintem önmagában nincs azzal baj, hogy djuice adott esetben teoretikus összehasonlításokat és értékeléseket végez. Elolvassa a speckókat, meg amit a neten lehet találni, és véleményt alkot. Ez is lehet egy vélemény, aztán lehet, hogy egy gyakorlati tesztelést követően ő maga is megváltoztatná azt. Néha provokatív következtetésekre jut, de az interneten ez megszokott dolog, ha van rá megalapozott ellenvéleményünk, akkor azt úgyis leírjuk válaszban. Ha éppen ráérünk.
Inkább abban látom a gondokat, hogy a neten számos helyen (akár a korgforums.com - on is) gyakran maradnak a vélekedések és feltételezések akkor is fent egy fórumban, blogkommentben, facebook hozzászólásban, ha azokat máshol kereken cáfolták. Bizonyos idő múlva pedig elkezdenek az emberek rákeresni témákra, és gyakran ezeket dobálja ki a google, és aki nem igazán szisztematikus, nem túr alaposan, az tényként fogja fel, mert hiszen "kidobta a kereső, beszéltek erről". A zenei szoftveres világban szinte napi szinten kezelgetünk olyan álproblémákat, melyeket valaki valahol egyszer tényként leírt, azóta is hivatkozik rá boldog-boldogtalan. Többnyire az ember tudja is, hogy mikor és hol hangzott el az illető dezinformáció, vissza szoktam kérdezni, hogy "ezt az 'X' fórumon találtad?", és a válasz rendszerint igen.
Ezért szorgalmazzuk mindenkinek, hogy először próbálja ki a cuccot, legyen az bármi is! Tipikus példa a ma terjedő "youtube alapján történő" gitárvásárlás. Bár nagyon jónak tartom, hogy az emberek széles körben tudnak tájékozódni, mielőtt megvesznek egy gityót, mindig csodálattal néztem azokat, akik képesek egy videó demó alapján a döntést meghozni. Ilyenkor szokott aztán lenni az, hogy kézbe véve már nem tetszik a nyak, a saját erősítőn nem szól olyan szépen, stb.
Lehet persze engem is vádolni, hogy a Bitzenedében leírt gyorstesztek is elnagyoltak, felületesek. Igen, ezért hívom őket gyorstesztnek. Példának okáért egy Krome szintű hangszerről 50 oldalt simán le lehetne írni, ha valaki komolyan nekiül és kivesézi pro és kontra. A másik dolog, hogy néhány kivételtől eltekintve olyan cuccokról írtam eddig, amikben örömömet leltem, tetszettek, ezért úgy gondoltam, hogy másnak is jó szívvel tudom ajánlani őket. Ha valami az első tesztelések során nekem nem tetszik, akkor nem szoktam róluk valami lesújtó borzadályt írni, hanem inkább semmit. Egyszerűen nem rendelünk belőle, nem áruljuk, aztán kész. Emiatt némely nagyker nem érti, hogy a máshol egyébként oly sikeres hangszerből vagy hangtechnikai cuccból mi miért nem forgalmazunk. Ezt a szubjektivitást (ami azért súlyos teszteken alapul), fenntartjuk magunknak :)
Bokrock 2012.09.13. 11:29:22
djuice 2012.09.16. 18:34:42
Így a távolból nem ismerjük egymást ez okozhat félreértést.
Több Korg szintivel volt nekem is dolgom már felhasználás terén az évek során, tehát nem a csak prospektusokat nyálazó kibic vagyok, aki abból "belelát" a hangszerbe, holott nyilván az is egy szinten infromációforrás és emellett nem is gondolom, hogy bárki csak a szintiket szerelve képes megítélni azok dolgait. (sőt van aki évek múltán azt használva is nagyot csodálkozik, hogy jééé, ez is benne volt eddig a hangszerben és az mire is jó akkor?!) Abban egyetértek, ha valaki odaül elé többet lát, mint aki csak képről nézi, de vannak előzetes tapasztalatok is amik számíthatnak, mikre érdemes figyelni és összehasonlítani. Más kérdés ha valaki ezt másként gondolja és nem érdekli.
Nyilvánvalóan az M50/M3 vs. Krome rokonságai érdekessé váltak előttem, mikor a multisamplingek számát áttekintettem, hisz megadja a gyár és miért ne csipegesse előre az infókat az ember, hisz ez mindenkinél elsődleges, mi az amiben igazán új és több a dolog, még ha maguk a számok nem is "szólnak". Belátható hogy mindig örökölnek a hangszerek az előző modellekből is kisebb nagyobb mértékben, ebben sem érzem hogy hamis teóriákat fogalmaznék meg.
Biztos vagyok benne, hogy a Krome egy sikersztori lesz a Korgnál ettől független, akinek nem tetszenek a felsorolt hiányok vegye meg a Kronost és boldogabb lesz, ez még hasznos információ is lehet így! Én meg eldönthetem kell-e, élek-e vele, hisz a Kronos kapcsán, lehet jövőre kiadnak egy mégtutibb verziót, amin lesz Midi Thru és opcionális audio kimenet is vagy akár egy SPDIF, s ahogy volt pl Triton rack, Trinity TR rack, M3-M is (ezek tények, nem teória!) még az sem kizárt, hogy lesz egy Krome modul a végén, egyszerűbb kijelzővel vagy ugyanúgy iPad editor támogatással, ki tudja.
Egyenlőre mi felénk sajnos 2-3 hangszerbolt van, ahol csak régi cuccokat tartanak főként, vagy automata szintiket az olcsóbb kategóriában, de pl Pesten az Eldorádósoktól is hallottam, hogy M50 szintű dolgokat sem fognak már tartani, mert nincs rá vásárló azon az értéken sem, ui. nincs pénze az embereknek, a magyar zenészek nem váltogatják olyan sűrűn a hangszereiket mint nyugaton. Van ismerősöm aki remekül megvan az M1-ével is, meg minek váltson ha valaki elégedett. A boltosok meg veszteséggel tartanak évekig egy drága szintit, ami nekik sem jó és így marad a szlogen, hogy "megrendelésre bámit".
A "provokatív következtetésekre jutást" én sajnos magamon nem látom, hacsak nem az az, hogy Ti Korgot akartok eladni, én meg megfogalmazok néhány hiányosságot róluk amik fillérekbe kerülnének amúgy és Ti is megemlítitek, hogy igazán hasznosak volnának, ahogy 1000 más embernek is biztos feltűnik a világon majd.
Nincs különösebb gondom a Korg márkával, csak gondolom ha többen hallják, olvassák a véleményeket, talán a gyár felé is könnyebben eljut némi szösszenet adott csatornákon, nem mint ha ebben én marhára mérvadónak érezném magam egyébként. Úgyhogy félreérti aki azt hiszi ezek tükrében, hogy a Kromeot nem szabad megvenni!
A web korszakában ez a szólásszabadság annyira természetes dolog, hogy eddig nem gondoltam volna, s ez után sem hiszem, hogy "lesújtó borzadály" az amit leírok, s még inkább azt nem, hogy valaki majd pont az én kommentjeimet zászlóra tűzve fog tüntetni a gyárak, boltok előtt. Arról nem is beszélve, hogy sokszor olyanokat írok le, melyek velem együtt több zenésztársam véleménye is adott dologról, csak ők nem ismerik mondjuk a bitzenede oldalát vagy tudom is én, de erre ki is szoktam térni. Nem a hibát keressük minden áron természetesen, csak észrevétel van, hogy esetleg ez sem úgy van már mint eddig, meg az sem...
Maga dönt mindenki mondjuk, hogy minek ad hitelt, óriási dolog az információ manapság és annak bősége! Pl már a fotelben ülve egy mobillal is meghallgathatom a cuccok demóit, hangszíneit kiindulásnak persze, nem végkövetkeztetésnek, elolvashatom a specifikációt, megnézhetem a képeket stb. ami régen nem volt! (illetve anno még kazettákat küldöztünk postán a jobb boltokba, hogy nem-e lehetne átvenni valami hangzóanyagot a hőn áhított masinákól) :)
Van egy zenész ismerősöm, aki pl semmibe sem nézte régen sem a hangszer prosikat, amit másokkal anno lelkesen gyűjtöttünk, mert hogy "az csak lom és nem szól". Volt benne egy ponton igaza persze, kevés embernek adott a véleményére is amúgy, inkább a sajátjára, de akkor egy nyomtatott ismertető volt a legelérhetőbb és másnak egyenesen aranybányát jelentett, hogy tájékozódjon.
Sok lehetőség van ma már tehát, de kizártnak tartom, hogy aki értelmes ember, egyetlen információ alapján vakon vásároljon, döntsön ilyen anyagi tételekben mint egy hangszer ha nem túl járatos, csak mert itt meg ott, ezt meg azt olvasta és azt készpénznek is veszi. Persze vannak ebben is kivételek, ill van az a fajta "zenész", aki úgy megy be a boltba, hogy "csáúkolom! olyan megasztáros mikrofont szeretnénk mi venni, tudja azt a kék csíkkosat ne, amibű nem gyön ki a madzzag se!" :DDD (megtörtént eset!)
Janca Ákos 2012.09.18. 12:37:29
(Bocs, hogy csak most válaszolok, de nem volt időm idejönni.)
Nem emlékszem a Kronos boot idejére (talán 2 perc volt?). A Krome-nál 57 másodpercet mértem. A billentyűzetét, sajnos, nem tudom összehasonlítani az M50-nel, mert arról nincs még tapasztalatom.
Most, hogy próbálgatom, a Krome-ról egyre jobb a véleményem. Nagyon sokszínű, mindenféle létező billentyűs hangszer (amelyeknek eltérő billentyűzete van és különböző játékmódot igényelnek) és sok fajta nem billentyűs hangszer hangját is képes magas szinten imitálni. Nem is lehet olyan billentyűzetet tervezni, amely mindehhez tökéletesen megfelelne. A 61-es billentyűzetét elég jól játszhatónak tartom, de az én kezemnek nem ideális - viszont meg lehet tanulni alkalmazkodni hozzá. A hangszer használhatósága a számunkra persze attól is nagyban függ, mit akarunk rajta játszani. Nem mindegy, hogy szóló zongoradarabok előadására, rockzenekari billentyűzésre, elektronikus tánczenére vagy otthoni hangszerelésre akarjuk használni.
Az internetes demók, információs anyagok nagyon hasznosak, nem hiszem, hogy bárki kihagyná ezeket. De a személyes kipróbálást semmi sem tudja pótolni. Szerintem jó, ha több időt is el tudunk tölteni egy hangszerrel (kedves vendégek leszünk a boltban :-)), és ha van rá lehetőség, próbáljuk ki abban a konkrét helyzetben is, amiben használni akarjuk, mert van, ami csak ekkor derül ki. Mondjuk, olyan hangszerboltot még nem nagyon láttam, ahol egy kisebb zenekari cucc össze van rakva, és bárki bármikor odamehet a zenésztársaival, hogy együtt kipróbáljanak egy hangszert. (Lehet, hogy jó ötlet?)
Remélem, elárulhatom, hogy a most következő Hangfoglaláson meg is fogom szólaltani a Krome-ot.
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.09.18. 13:33:41
Mi például arra törekszünk, hogy lehetőséget adjunk a realitásokon belül a zenészeknek arra, hogy a lehető legéletszerűbb körülmények között próbálhassák ki a hangszereket. Azt persze mi sem tudjuk megoldani, hogy egy komplett zenekar becuccoljon, élődobbal meg több kilowattos hangrendszerrel, de az gyakori, hogy nagy hangcuccon próbálgatnak az emberek mikrofont, szintit, elektromos zongorát. Valóban a legtöbben internetes "előtanulmányok" után jönnek, de sokszor előfordul, hogy itt valami pozitív vagy negatív véleményváltozás történik. Bejönnek ugye a személyes benyomások, a tapogatás élménye. Azt is látom, hogy sokszor az itt, a boltban folytatott eszmecsere változtat alapvetően a szándékokon. A zenészek rengeteg egyedi igénnyel, elképzeléssel jönnek, abban próbálunk segíteni nekik, hogy megtalálják maguknak az IGAZIT! :)
Egyik zenész ismerősömet idézném: "Mások olyan sokan vannak, én meg csak egyedül!"
Kampokez 2012.09.21. 15:34:02
Viszont máris hiányolom róla az individual out-ot. Iszonyat hasznos pedig. (legalábbis számomra..)
djuice 2012.09.22. 00:23:23
Aquarius 2012.10.27. 19:19:50
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.10.27. 19:46:27
Ez egy nagyon relatív dolog. Szerintem az M50-nek teljesen jól játszható billentyűzete van. Hogy lehetne még jobb is? Persze, csak akkor nem ennyibe kerülne, hanem sokkal többe. Ez a gyár részéről egy kompromisszum. Ha megnézzük a többi gyártó hasonló árfekvésű szintetizátorait, azokban is hasonló vagy gyengébb klaviatúrát találunk.
Illetve felteszem a kérdést: tud valaki ebben az árfekvésben jobb billentyűzetet? (Ne gyertek az M-1 meg DX-7 sztorikkal, mai szintikről beszéljünk! :)
Aquarius 2012.10.27. 20:22:10
Aquarius 2012.10.27. 20:36:39
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.10.27. 21:12:12
A billentyűzetekről sem szeretek abszolut véleményeket megfogalmazni, mert nagyon szubjektív, hogy ki melyiket találja kényelmesnek, jól játszhatónak. Az biztos, hogy a Korg M1-ben vagy a Yamaha DX-7-ben alkalmazott lemezkontaktos billentyűzet egyrészt mechanikailag nagyon gondosan össze volt rakva, másrészt az elmúlt sok év alatt bebizonyosodott, hogy rendszeres használat mellett is sokáig megőrizte minőségét. Azonban a gyártók mind átálltak a különféle más mechanikákra, és azok között már kevesebb az ennyire strapabíró és jól játszható. A mechanikai dolgokon kívül persze mindig ott van az is, hogy milyen a dinamika visszaadás, ez pedig már a konkrét hangszerrel együtt értelmezhető csak. Vannak olyan hangszerek, melyekben egész jó billentyűzet van, de valahogy mégis fura rajta játszani. Ha megnézzük a midin kijövő jelet, akkor látjuk, hogy csak 8 vagy 12 lépésben képezi le a velocity tartományt, holott ugyebár az 0 és 127 között bármi is lehetne. Finomabb játéknál ez már zavaró, ugyanakkor nem a mechanika hibája.
A másik kérdésedre Bokrock kollégám tudna pontosabban válaszolni, neki épp M50-je van, meg szerintem az A30-ra is emlékszik még. (Ha máshonnan nem, akkor belülről :)
djuice 2012.10.27. 23:08:34
Egy zenésznél a fő dolog a hang után a billentyűzet minősége. Sajnos meg kellett érnünk hogy a Korg az M50-be a mai idők legpocsékabb mechanikáját építette. Sokkal gagyibb pl. az X50-énél is! (ez saját vélemény) Én is kipróbáltam, Angliában élő haverom meg pl. 3 hét után visszaküldte a Thommannak mert deformálódtak és kezdtek repedezni a billentyűi, holott nem egy kalapácskezű metálbillentyűs a gyerek. Ezen nincs mit szépíteni, gyakorlatilag a Korg ezzel a hangszerrel billentyűzetminőségben lesüllyedt a 90-es évek Casioinak színvonalára, viszont a 88-as modelljébe érdekesmód tudott minőségi kalapácsmechanikát tenni.
Az új Krome-ok állítólag jobb mechanikát kaptak, de abban igaza van Tomnak hogy mindenki olcsósít, anyagot spórol, már szinte kilógnak a billentyűk felfogatásai a készülékházból annyira rövidek a billentyűk, ami szintén játéktechnikailag sokat befolyásol pl. egy sok #-es vagy b-s hangnem megfogásánál, ui. az emelőszabálynak megfelelően már alig van erőkar, ami kellemes nyomatékot biztosítana a kéznek. Tény hogy pl. a Yamaha is nagyon fika billentyűket épít mai hangszereibe, pl. az új 500e. Ft-os PSR-S950 is ilyen annyi pénzért, viszont amit mondjuk a MOX6-ba raktak, már nagyságrenddel jobb mint a Korg M50-ese. Ebben nincs semmi szubjektivitás, aki éveket zenélt és használt minőségi hangszereket, egyből megérzi. Olyan mint mikor egy 5000Ft-os bor után megkóstolsz egy 200Ft-os Tesco gazdaságos tablettás lőrét, persze vannak akik azt is megisszák, tehát hasonló ez a szintiknél is.
A Roland A30 egy nagyon kiváló billentyűzet. Ismerőseim ilyet használnak vagy A33-at pl Hammond orgona helyettesítésére midi samplerrel, mert a legjobban ennek hasonlít a játékérzete az orgonához. Én ide sorolom még a szintén Roland EP75, 85 tip régi súlyozott billentyűs digi zongorák mechanikáját, ami ugyan nem kalapácsmechanika, viszont a legkellemesebb szintetizátor és orgona hangszínek, dobok stb. alkalmazásához és ezzel egyidejűleg zongorázni is jobb rajta mint akár egy DX7 tip. billentyűzeten. Ezeket tényleg azért írom, mert nem a Korgot akarom lehúzni általa, hanem tapasztalatot és sok zenész ismerős véleményét mondom el vele akik hasonlóan gondolkodnak és látják a dolgokat. Sajnálom hogy nem jutott még senki eszébe hogy olyan hangszereket gyártsanak, amibe cserélhető a billentyűzet a felhasználó által, így marad egy jól bevált masterkeyboard és akkor lehet felé rakni egy M50-et amin nem kell játszani vagy amit magam is szeretnék: venni egy EP85-öt és kioperálni a billentyűzetét az elektronikával, beletenni egy normális faházba és hozzáépíteni (belül meg egyszerűen midin összedugni) egy jobb hangú samplert, szintit. Én már arra is gondoltam, egy olcsó kis csíknyi X50-et beleműtök hozzá, amit nem sajnálnék akár így "kettévágni" sem és a hangzás végett billentyűzete kifilézésével vagy pl. egy Emu samplert ui. és ezzel egy 88-as, kiváló minőségű billentyűzetre lehetne szert tenni jó hangokkal, ha mára annyira divatjamúlt lett a szintiket modul változatban is kihozni. Persze ez utóbbi a saját agymenésem, de vannak modderek ilyen téren és elég szép, ízléses munkával méghozzá!
djuice 2012.10.27. 23:23:33
Bokrock 2012.10.28. 13:35:14
Játékérzet tekintetében senki sem állíthatja, hogy objektív, hisz mindenki a saját érzéseit, tapasztalatait tudja feleleveníteni.
Én nem vagyok zongorista, tehát nem is szándékozom ilyen szemszögből megítélni egyetlen billentyűzetet sem. (szerviz szempontból természetesen már több közöm van hozzájuk)
Használom már néhány éve az M50-et, hozzá MIDIzve egy M1-et, csak billentyűnek. Billentés érzetre hasonlóak, de az M50 billentyűit óvom a strapától, inkább az M1 billentyűire osztom ki az ütni-vágni, zongorázni való hangszíneket. (nekem bejön mind a kettő, annak ellenére, hogy ~10évig K2000 (FATAR) billentyűket nyúztam)
Az A30/33-ban FATAR (szerű) billentyűzet található, azokból is a használhatóbb, de még nem kalapácsos.
Egy adott hangszer játék érzetét nem csak a kezünk által működtetett (pengetett, leütött, huzigált, vagy akárhogy...) dolgok reakciója befolyásolja, hanem az ez(-ek) által keltett hangok is nagy szerepet kapnak. Az agyunk ezeket összekapcsolva értelmezi. (már ha bekapcsolt, működő hangszert tapogatunk)
Mindenképp azt javaslom, ha teheted, próbáld ki, akármelyikről is van szó.
ui.: sok esetben az egyforma klaviatúrákat is másnak ítéli meg az ember, mert más a környezet.
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.10.28. 13:55:23
valóban a billentyűzet + hangszer együttes viselkedése az, ami nagyon meghatározó tud lenni. Atom gagyi klaviatúrából persze senki sem tud csodát csinálni, de ha egy adott hangszerben a dinamika görbéket és a megszólaltatási paramétereket jól összehozzák, az nagyon sokat segít. Sajnos a másik esetre is sok példa van, amikor a gyenge billentyűzethez még egy játszhatatlan dinamika válasz is társul.
djuice 2012.10.28. 15:42:50
Azt tényleg én is elfeledtem, hogy Aquarius nézze meg ha teheti személyesen ezeket a kérdezett tipusokat, mert fontosabb hogy ő milyennek látja mint amit mi mondunk, ezek csak tapasztalatok és vélemények amik az érdeklődésére útmutatásul irányulnak, de nem kőbe vésett paragrafusok persze!
djuice 2012.10.28. 16:02:31
djuice 2012.12.27. 04:12:56
www.synthtopia.com/content/2012/12/25/the-king-korg-analog-synthesizer-namm-leak-or-photoshop/
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2012.12.29. 14:31:42
Óriási poén! Mindig csodáltam az ilyen ráérős embereket. Bár, sok évvel ezelőtt magam is fel szoktam tölteni az oldalunkra mindenféle borzalmas fake jószágokat szilveszter előtt vagy áorilis elsején, és mindig voltak, akik elhitték, bármilyen szörnyről is legyen szó.
De a trollkodással már rég felhagytam :)
djuice 2012.12.29. 16:35:21
Engem igazán az érdekelne, hogy kik azok akik veszik a bátorságot és ki merik szivárogtatni suttyomban az ilyen híreket, mert tuti belső alkalmazottak, miközben mindenki tudja de senki nem érti a miértjét, hogy milyen anyagi hátrányt okoz egy ilyen idő előtt felbukkanó hír a gyárnak. Persze olyan is előfordul, mint nemrég a Yamaha esetében a MOX sorozat megjelenése előtt, hogy az állítólag előre legyártott prospektusokból hullott el valahol 1-2 darab, ami aztán szárnyra és netre kellt iziben. :)
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.01.11. 19:46:40
Nos, lehet, hogy a végén igazad lesz? :D
djuice 2013.01.12. 17:07:14
Max Frankfurtra beérik valami ha most a NAMM-re még nem is.
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.01.24. 20:08:31
Igen, levehetjük már a szigszalagot a szánkról :)
djuice 2013.01.24. 22:36:20
Amúgy érdekes neve ellenére nagyon fickós hangja van a demókon, épp hallgattuk itt a haverokkal. Azt nem értem hogy a PCM rész minek kellett bele, vagy tudja valahogy azt is modulálni a VA résszel?
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.01.25. 10:20:24
A dolog úgy működik, hogy amikor egy kereskedő megállapodik egy gyártó képviseletével, akkor elfogadja azokat a játékszabályokat, melyeket a gyár a szerződött partnereitől kötelezően elvár. Ennek része az is, hogy mikor mennyit oszt meg velünk a fejlesztésekről, mit enged publikálni, stb. Ha az ember betartja ezeket a szabályokat, akkor számíthat rá, hogy jól informált lesz, ha nem, akkor kulloghat az események után :)
Természetesen ettől függetlenül előfordulhat, hogy egy gyár hirtelen alapvető startégiai változtatásokat eszközöl, amikre aztán senki sincs felkészülve.
Konkrétan a mostani bejelentések azért voltak kicsit furák, mert miután az első kiszivárgott képek megjelentek a neten, még mi se tudtuk, hogy mi a pálya, viszont az egyik fórumon egy, a "gyárhoz közel álló" megfejtőember több érvvel is cáfolta, hogy valódi hangszerekről lenne szó. Lehet, hogy ez is a kampány része volt :)
djuice 2013.01.25. 12:48:37
Egyszer a Roland G70 utódáról is beszéltek a Zenegalériában (lehet ez is tudatos félreinformálás volt ahogy fél füllel hallottam), tehát hogy állítólag már Frankfurtban a kereskedők zárt körében be is volt mutatva vitrinben az új masina, aztán a következő napokban hiába keresték a standon, nem volt semmi és végleg visszavonulót fújt a gyár e kategóriának különösebb indoklás nélkül, ahogy ma mindenki látja is, nincs felső kategóriás automatájuk. Ezek nagyon érdekes kérdések!
(mondjuk azóta az a kolléga sem dolgozik már a Zenegalériában, ha ezzel esetleg összefügghet...) :)))
Jó lenne egyszer valami publikusan vállalható információ is a nagyközönségnek, a cégek ilyen nemű dolgairól, mondjuk egy interjú keretnén belül. Kíváncsi leszek valaki valaha fel fogja-e fedni, bizonyos határokig persze, a fejlesztések és bejelentések ezen titkos bugyrait! :)
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.01.25. 12:57:29
Azt akarod mondani, hogy ha te mondjuk egy hangszergyárat vezetnél, akkor a belső fejlesztésekről, a bent zajló vitákról, esetleges melléfogásokról, stratégiai dolgokról folyamatosan tájékoztatnád a nagyközönséget, meg persze a konkurenciát?
A piaci versenyben a jól "bent tartott" információ létfontosságú lehet.
djuice 2013.01.26. 12:21:59
Vannak cégek akik még a gyártásról is csinálnak videókat, pl. ami igazán odafigyel a titkaira, a Coca-cola is meglépett már egy elég részletes ilyen bemutatást legnagyobb meglepetésemre. Úgyhogy nem arra gondoltam hogy pl. a Korg kitenné az új DSP fejlesztésük gyártási tervrajzait. :) Viszont azt továbbra sem lehet érteni, hogy egy ténylegesen nemsokára megjelenő terméket miért kell letagadni, ha kiszivárog? Egy kósza fénykép semmit nem árul el mi lehet belülről a cucc és a konkurencia már nem is konkurencia volna, ha 2 hét alatt 0-ról kifejlesztene piacra dobhatósági szintre egy ellenfél terméket, mikor évekig zajlanak normális esetben ezek a folyamatok.
De persze ez nem győzködés akar lenni, hogy mégiscsak áruljátok már el a titkokat, csak mint megjegyzés írtam. Nem hinném hogy bárhol olvasnák az itteni oldalakat a hangszergyártóknál, hisz még a direkt felmérésekből sem sok javaslat valósul meg, amit a felhasználók véleménykutatásaiból néha összegyűjtenek.
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.01.27. 23:37:20
Ennek a dolognak rengeteg vonatkozása van, és mint említettem, gyáranként nagyon eltérő a magatartás. Azonban minden gyár keményen játszik a bejelentések időpontjával, azok publikálásával, néha a kiszivárogtatás is ennek részét képezi. A marketingesek egymással és a piaccal vívott harcáról legfeljebb utólag, sok év múlva lehet nyilvánosságra hozni bármit is. Ha a vásárlók túl hamar megtudják az új termékek megjelenését, akkor esetleg a raktárakon (meg nálunk, az üzletekben) marad a korábbi modell. Ha későn jelentik be, akkor esetleg a konkurencia aratja le a babérokat, mert megszimatolt valamit, és elévág egy erős kampánnyal a cégnek. Az időzítés és a nyilvánosság mértéke tehát döntő.
A gyárak a fejlesztés irányainak meghatározásakor természetesen figyelembe veszik a kuncsaftok igényeit, a boltok és a szervizek visszajelzéseit. Mi csak azért nem mindig érezzük ezt, mert Magyarország jelenleg Európán belül roppant kicsike hányadot jelent a hangszerpiacon, Európa pedig eltörpül az amerikai és ázsiai eladások mellett. Tehát a számunkra néha furának tűnő fejlesztési irányok azoknak a piacoknak a kiszolgálására születnek, bennünket pedig jó esetben a "futottak még" kategóriába sorolnak.
djuice 2013.01.28. 14:03:33
Az meg hogy valaki kipörgesse gyorsan a megmaradt raktárkészletét, szintén harc a szél ellen pár hét alatt. Ide vonatkozólag el tudom képzelni, hogy egyes országokat, kis boltokat nagy ívben lesajnálnak hogy ott mennyi termék ragadt még bent, vagy azt mondják, oké, itt az új típus, a többire meg mehet -30% stb.
Egyébként az valóban jó kérdés, hogy tulajdonképp hová kerülnek azon termékek, amik végleg évek óta raktáron maradnak. Begyűjti az anyacég a regionális elosztó központjaiba és utána alkatrészekre bontja, felhasználja vagy esetleg trópusi országok "hulladék lerakataiban" végzik az ilyen masinák? Vagy még messzebb menve, a dinoszaurusz korú DX7, M1 stb vasak hol köthetnek ki? Vagy esetleg vannak már az autó zúzdákhoz hasonlóan ilyen telepek az zenei elektronikai "hulladékokra" is, mint a számítógép egységeknél? :)
MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2013.01.29. 22:18:07
Az utóbbi kérdésre több válasz is van. Példának okáért elég sok hangszer a Syncopában fejezte be földi pályafutását, szervdonorként mások javításához.
Egyik ismerősöm már jó sok évvel ezelőtt az USA-ban bement egy raktárba, ami színültig volt hibás szintetizátorokkal. Át is küldött akkor egy listát, tól-ig árakkal, hogy egyes darabokat mennyiért lehet elhozni. Mondhatni, fillérekért mérték a régi szinyókat, de látatlanban nem akartam rendelni belőlük, mert a szállítási költség + VÁM még így is megdrágította volna őket nagyon.
Utolsó kommentek