A zenei elktronikai tárgyú könyveim ismertetését a Synthesizers and Computers című kedvencemmel folytatom. Ezt a könyvet szintén Bécsben sikerült megvásárolnom 1989-ben, és szintén nagyon sok osztrák Schillinget ki kellett érte izzadnom. Viszont nagyon hasznos mű volt, és könnyebben is tudtam vele boldogulni, mint az említett  Aicher-könyvvel, mert angol nyelven sikerült beszereznem. Ez már a "revised edition". Akkoriban nagyon gyors léptekkel fejlődött a zenei elektronika, tehát a szerkesztők az 1985-ös első megjelenés után szükségesnek tartották '87-ben egy átdolgozott kiadás megjelentetését.

     Számomra ez a könyv azért is fontos, mert amikor a cégalapításon gondolkoztam, ott hevert előttem a könyv, és ránézve arra gondoltam, hogy nagyrészt benne is van a címben, hogy mit akarok csinálni a leendő vállalkozásban. Így meglett a cég nevének első öt betűje: "SYN" és "CO" :)

   A könyvet az amerikai Keyboard Magazine jelentette meg, Brent Hurtig szerkesztésében. A könyvben számos olyan témát jártak körbe, ami minket akkoriban nagyon érdekelt, és a fejezeteket elolvasva tényleg megvilágosodtak a dolgok. Ne felejtsük el, hogy a preinternetális korszakban az információszerzés nem egérkattintgatás útján történt, hanem kemény pénzekért újságokat és könyveket vásároltunk, nagy tudású emberek körül sündörögtünk, és rengeteget próbálkoztunk, kísérleteztünk. Azonban ezt a könyvet is érdemes most, több, mint 20 év elteltével is kézbe vennünk. Rá fogunk jönni, hogy egy csomó dolog azóta se változott. Ilyen például a hangszerek midi kommunikációja, aminek fizikai és logikai rendszeréről részletesen olvashatunk. Igazából nem értem ezt, hiszen a midi rendszer szűk keresztmetszeteit már a '80-as évek végén is jól láttuk. Azóta a digitális technológia és a processzorok sok nagyságrendet gyorsultak, a jó öreg midi pedig még mindig tartja magát lassú csoszogásával és illesztési problémáival együtt. Született egy csomó alternatív megoldás, javaslat, számtalanszor fel akarták frissíteni, vagy át akarták írni a specifikációkat, de aztán nagy áttörést egyik javaslat sem hozott.
     A könyv másik érdekes fejezete az, amiben szakemberek - köztük pl. Bob Moog, R.I.P. - magyarázzák el a digitális hangszintézis alapelveit. Akkoriban az analóg cuccok működésével azért nagyrészt tisztában voltunk, de nekem például a digitális szintézisről csak elég halvány fogalmaim voltak. Kísérleteztem a saját építésű Z80-as gépen mindenfélével, de ettől még igen messze volt a billentyűzetről jól megszólaló, rendesen transzponáló és szűrőző hangszer. Az én gépemben 4MHz-ről járt a CPU, és ha megnézitek a korabeli hangszereket, azokban is nagyjából 2 - 4 MHz-es órajellel dolgoztak a procik és mikrokontrollerek. A mérnökök számára tehát az volt a nagy kihívás, hogy ezekkel a nem túl gyors procikkal és a köréjük épített hardverrel csináljanak gyors világmegváltást, és szépen szóló hangszereket. Amit a saját gépemen kísérleteztem, az arra volt jó, hogy a gyakorlati problémákkal mind szembesülhettem. Ebből a könyvből viszont kiderült egy csomó elv arra vonatkozólag, hogy miként lehet a digitális hangkeltést a rendelkezésre álló kütyükből is jól megoldani. 
    Az akkori midis szoftverekkel foglalkozó fejezet ma már nem túl érdekes, inkább mosolyog az ember azokon a programokon, amikkel akkoriban dolgoztunk. Pedig ne felejtsük el, hogy nagyon komoly dolgok születtek akkoriban ezekkel a primitív eszközökkel! Érdekes viszont az a kerekasztal beszélgetés, amiben a korszak főmegfejtői a midis szoftverek jövőjéről értekeztek 1986-ban. Egy csomó akkori elképzelésről ma már nem is egészen értjük, hogy miért lehetett annyira fontos. Érdekes viszont, hogy már akkor is agyalogtak azon, hogy a Commodore és Atari mellett vajon a Mac, vagy a PC lesz-e befutó a zenei piacon?
    Úgy tűnik tehát, hogy néhány dolog nem nagyon változik :)

    A másik érdekes dolog, amit most, a könyv kapcsán tapasztaltam, az már korunk netes forrásaival kapcsolatos. Ha beütjük guglinkba azt, hogy "Synthesizers and Computers Book", akkor a Google előhozakodik könyvkereső szolgálatatásával, és mindjárt találunk pár sort a könyvről, néhány apró részletet is belőle. Aztán ha jobban megnézzük a találati listát, akkor lesz ott még jó néhány érdekes, a témához kapcsolódó könyv. Egy részüket ismerem, más részüket nem. Némelyiknek szinte a teljes tartalma elérhető. Ez a virtuális könyvtár katalógus természetesen nagyon jó szakmai támpontokat ad, ha az ember egy témában kutakodik. No, az ilyen dolgok miatt kedvelem az internetet!  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.