Stenberg Cubasis Audio, az ős DAW

Cubasis_audio_insall_k.jpgA cég cuccai között pakolgatva akadtam rá erre a kis csodára. A Steinberg Cubasis Audio nevű rendszere volt az első, házi használatra is bevethető, hangfelvételre is alkalmas szekvencer program a piacon. 1995-ben ez valódi szenzáció volt, le is csaptunk rá azonnal. Hangfelvételt ugyan már a korai PC-k segítségével is lehetett készíteni, de még a legegyszerűbb stúdiómunkát is igen nyakatekerten tudta egy zenész a házi számítógépén kivitelezni. A munkamenet nagyjából a következőképpen nézett ki. Fogta az ember a szekvencer programját (többnyire Cakewalkot vagy Cubaset használt a nép), elkészítette rajta a zenei alapot. Hangforrásként az esetek többségében egy külső GM/GS szintetizátor vagy hangmodul szolgált. Ritkábban találtunk az akkori kis stúdiókban több midis szintiből, illetve "agyból" álló rendszert, a leggyakrabban egy vagy két hangszer volt csak. Az elkészített zenei alapot aztán le lehetett ugye játszani, és egy keverőpulton át egy mikrofon vagy akusztikus hangszer jelével összekeverve juthattunk a hangfelvételhez. Akkoriban a végtermék leggyakrabban kazettás magnóra került, de már voltak rafináltabb emberek, akik azt csinálták, hogy a számítógépen a szekvencerrel párhuzamosan elindítottak egy Cubasis_audio_doboz.jpgrögzítő programot is, és azonnal fájlba mentették a végterméket. Ami persze megint nyűgös dolog volt, hiszen egy sztereóban rögzített dal 40-60 MByte körül szokott lenni 16 biten és 44.1 kHz-en, így az akkoriban nagynak számító 500 megás vinyók is igen hamar megteltek, és muszáj volt mindent CD-re írni, ha tovább akartunk dolgozni a géppel. Igen sok drága írható CD elfogyott emiatt. A produkciók a hibákkal együtt rögzültek, az ember azokat hallgatta utána mindig. 
Ehhez képest jelentett óriási áttörést a Steinberg audióval kiegészített rendszere. Nem csak azért, mert egy szoftveren belül tette lehetővé a midi alapok szerkesztését és az audió sávok kezelését, hanem azért is, mert a hangsávok esetében is megjelentek olyan szerkesztési lehetőségek, amelyeket korábban csak a MIDI sávok szerkesztésével kapcsolatban ismertünk. A sávok vagdosása, tologatása, javítása, újrajátszása egyértelműen azt eredményezte, hogy precízebben kidolgozott hangfelvételt adhattunk ki a kezünkből. Emlékszem, milyen lázasan estünk neki a rendszernek, szerettük volna minél gyorsabban kiismerni. Mai szemmel nézve persze számos kezdetleges megoldást alkalmaztak, részben az akkori PC technikából fakadóan. Ne felejtsük el azt se, hogy a minimális rendszerkövetelmények pontban ez állt: "Windows 3.1 vagy újabb". Az akkor szokásos hangkártyák nagy része nem volt képes egyidejű felvételre és lejátszásra, ezért komoly beruházást kellett tenni annak érdekében, hogy legyen egy komolyabb, duplex módban is működő hangkártyánk. Ez volt a Gravis Ultrasound. 1995-ben még nem Cubasis_hatulja_k.jpglétezett az ASIO, így a latencyvel mindenki úgy bánt el, ahogyan tudott. A legjobb megoldás az volt, hogy a zenei alap MIDI sávokról jött, erre egyenként felénekeltek vagy feljátszották az akusztikus anyagokat, a végén pedig addig húzkodtuk a sávokat, amíg minden a helyére nem került. Persze bosszantó volt ez a dolog, de megértettük, hogy valósidejűség a hardverek korlátai miatt nem érhető el, és örültünk annak, hogy egyáltalán van többsávos digitális hangfelvételi és keverési lehetőség. Nagyon jó volt olyan szempontból is, hogy megismerkedhettünk a számítógépes DAW (Digital Audio Workstation) szoftverek általános munkamenetével, a monitorozással, szerkesztéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókkal. Nagy alkotásokat nem lehetett ezen a rendszeren rögzíteni, hiszen a hangsávok száma erősen korlátozott volt. Jópofa a manual. Azt mondja, hogy az audio sávok száma korlátlan, de egy akkor erősnek számító 486-os PC-n maximum 4 sztereó sávunk lehet. Ezt a rendszert később Pentium PC-n és Windows 95 alatt is használtuk, azon már lényegesen egyszerűbb volt vele az élet. Azonban akkoriban (1997 körül) jött már a Cubase VST, ami megalapozta a Steinberg ma futó ASIO rendszerű, VST pluginekre alapuló, sokkal profibb rendszerét, és persze gyorsan át is nyergeltünk ez utóbbira. 

Cubasis_sysspec.jpgHa visszatekintünk a Cubasis Audiora, a legelső szembeötlő dolog az, hogy 1 darab floppy lemez tartalmazta a teljes install anyagot, a másik floppyyn demó fájlok voltak. Természetesen a 19 évvel ezelőtti Cubasis GUI-ja nem mérhető a mai Cubase-hez, és szolgáltatások tekintetében is sokkal szerényebb volt. De az mégis figyelemreméltó, hogy egy rendkívül sokat tudó, kifinomult programot össze tudtak hozni 1 MByte körül. Tudjuk, hogy ma a programozók nagyon szeretnek pancsolni, hatalmas forráskönyvtárakat meg mindenféle csingilngit belefordítanak a kódba, nem beszélve arról, hogy számos nagy Windows alapú szoftver még maga alá kér mindenféle .NET keretrendszereket és egyebeket. A grafikáról meg ne is beszéljünk. A szószátyár és sok felesleges elemet bevonó programtervezés és  kódolás gyakran a hatékonyság és az áttekinthetőség rovására megy. Persze ez már megint egy másik kérdés,  nem csak a zenei szoftvereket érinti. A mi esetünkben viszont ugye az időzítés, a stabilitás  és az alacsony latency bukhat el a hatalmasra burjánzott és kellően át nem gondolt kódolás miatt. Épp ezek miatt kell elismeréssel adózni azoknak a Stenbergnél dolgozó programozóknak, akik az 1995-ös lehetőségek birtokában képesek voltak megalkotni egy ilyen programot, és ezzel elindítani a homestudio rendszerek viharos terjedését.

Manapság a Cubasist iPad-re ültették át. Bizony, manapság egy ilyen ketyerében sokkal nagyobb teljesítményű processzor dolgozik, mint anno a 486-os és hasonló PC-kben, így aztán a táblagépeken is meglepően komoly stúdiómunkákat lehet már csinálni. Az egy másik kérdés, hogy van-e a táblagépekre és telefonokra fejlesztett stúdiószoftvereknek komoly gyakorlati jelentősége, de tény, hogy a piac ebbe az irányba megy.

A bejegyzés trackback címe:

https://bitzenede.blog.hu/api/trackback/id/tr645851826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Haasz Andras · http://www.reasonbanks.com 2014.03.18. 21:58:02

Ugyanebből az időből a Turtle Beach 4 sávos HD recorder programjára emlékszik még valaki?

Quad Studio volt a neve, csak Multisound vagy Tahiti kártyával ment, és négy mono sávon tudott latency mentesen keverni, kettőn meg felvenni, mindezt egy 386-os gépen, meglepően jó minőségben.
Tudott pár effektet is, de ez már nem volt realtime, egy reverb leszámolása fél óráig tartott ;-)

Haasz Andras · http://www.reasonbanks.com 2014.03.18. 22:03:55

Bocsánat, túloztam: 486-os kellett neki! :)

Viszont tudott pontos szinkronban futni a Cakewalk 3.1 midi szekvenszerrel.

www.turtlebeach.com/support/entry/620112343/

MidiTom · http://bitzenede.blog.hu 2014.03.18. 22:22:52

@Haasz Andras:
Igen, emlékszem erre. Az említett Turtle Beach kártyák is jó húzós áron futottak.

NPeter 2014.08.28. 00:03:32

Igen, én is találkoztam vele, de csak később, amikor 99 körül már Pro Tools-t használtam a stúdióban.Annak fényében agyon rossz szoftver volt, de a maga idejében egy csoda. És tényleg a mai Cubase 7.5 szemmel láthatóan ennek a szofvernek a leszármazottja, bár inkább a 2000 (?) körültől induló SX sorozatnak.
süti beállítások módosítása