Autotone gitárra

     A gitárosok örök nyavalyája az elhangolódás. A gyártók mindenféle furmányt bevetnek, hogy javítsanak a a helyzeten. Léteznek motoros automata hangoló rendszerek, és itt a Bitzenede blogon is beszámoltam már az EverTune-ról, ami mechanikus elven képes a hangolást hosszú ideig megőrizni. Tudjuk, hogy amit mechanikával meg elektronikával meg lehet oldani, azt valakik előbb-utóbb DSP-vel is meg fogják próbálni szimulálni. Ezt tette az Antares,  a híres-hírhedt Autotune hardveres és szoftveres megoldásait kiagyaló cég is. Az ATG-6 rendszert már tavaly nyáron bemutatták, azonban sok minden nem történt azóta. Most viszont a téli NAMM Shown bejelentették, hogy a Peavey és a Parker is piacra dob ilyen harceszközzel felszerelt gitárt, és így ismét megélénkült az érdeklődés. A képen látható áramkört be lehet építeni a gitárba, mindössze egy hex pickup kell hozzá, aztán csókolom. Természetesen ha a hex pickup meg a DSP benne van a gitárban, akkor más sok érdekességet meg lehet csinálni, nem pusztán a pontos hangolásra korlátozódik a rendszer működése. Az ANtares oldalán látható kis videók szemléltetik a lehetőségeket. A különféle funkciókat midin keresztül lehet vezérelni, akár pedálról, akár - mert hogy manapság már kötelező - iPhone, Ipad appokról.
     Azonban mint előre tudhatjuk, erről a megoldásról a gitárosok hajtépésig menő vitákat fognak folytatni, mert ez minden esetben bekövetkezik, amikor a gitár klasszikus felépítéséhez valaki bármilyen módon hozzápiszkál. Nekem speciel vannak szkeptikus gondolataim, de nyilvánvaló módon ki kéne alaposan próbálni, mielőtt az ember konkrétumokba bocsátkozik. Majd kiderül :)
      A rendszer és a vele szerelt gitárok előreláthatólag 2012 3. negyedévtől kerülnek forgalomba. 

     Előrebocsátom, hogy nem a parttalan Apple - PC vitában kívánok most egy újabb értelmetlen vitát megnyitni, sőt, egyáltalán nem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni. A cím a kis okostelefonokra meg a tabletgépekre akar utalni. Akik olvasgatják a blogot, láthatják, hogy bár időről időre előkerülnek ezek a ketyerék meg a rájuk fejlesztett alkalmazások, de nálam ezek nagyon alulreprezentáltak. Bevallom, "hagyományos" mobilt használok, és nem azért, mert nem tudnék a sokféle akciós kínálatból valamit választani, lenne is jelöltem. Arról van szó, hogy nálam a telefon "heavy duty" üzemmódban fut, vagyis mennie kell akkor is, ha hangfalcipelés közben kettőt pattan a betonon, véletlenül rálépek, vagy véletlenül rácsukom a kocsiajtót. Elég jól megy rajta a net, Google map, ez-az, de csak Java fut rajta. Reprezentációra viszont egyértelműen nem alkalmas, nem lehet ujjal huzigálni a képernyőt. Na és nem fut rajta sem iOS, sem Android, tehát a rájuk való alkalmazásokat sem tudom használni. Nagyon halkan jegyzem meg, hogy nincs is rájuk szükségem. Ha új telót veszek, akkor a szokásos standard dolgokon kívül egy GPS funkciót akarok benne, hogy el ne vesszek, aztán kábé ennyi. Mivelhogy ortodox telefon használó vagyok. A tabletekben már több fantáziát látok, azt jópár okosságra el tudom képzelni, biztos, hogy előbb-utóbb be is fogom vetni valamelyik típust.
     Az azonban nagyon valószínű, hogy akkor sem zenére. Az elmúlt pár évben borzasztó sok mobil alkalmazás született, melyekkel a zenészeket célozták meg. A mostani NAMM is hemzsegett az "i" kezdőbetűvel ellátott dolgoktól. Az emberben időnként az az érzés támadhat, mintha a profi hangtechnikai ipar már csak ebbe az irányba koncentrálna. Úgy kell az embernek az iPad dokkolós keverő, mint egy falat kenyér. Nem akarom persze ócsárolni az "i" irányú fejlesztéseket, mert megjelent egy csomó hasznos és praktikus segédprogram, oktató szoftver, egyebek, melyeket hasznosnak tartok, és ráadásul többnyire olcsón vagy esetleg ingyen hozzájuk lehet jutni. A különféle szoftverszintetizátorokat, gitárutánzatokat viszont már nagy fenntartásokkal fogadom, még akkor is, ha az általam igen nagyra becsült Jordan Rudess átlagosan két naponta mutat be közülük valami érdekességet. Valahogyan kontrollerként sem érzem annyira szerencsésnek őket. Ha már érintőfelületes kontroller, akkor a KORG KAOSS szériája sokkal szimpatikusabb nekem, ahol az érintőfelület betölti a maga okos funkcióját, a többi paraméter állítására pedig ott vannak a szokásos tekergetős és tologatós kezelőszervek. Ez a koncepció nekem nagyon bejön. Áttekinthető, gyors beavatkozásokat tesz lehetővé, minimalizálja a hibás érintéseket, tehát színpadképes. Szerintem az iPhone-ra és iPad-re készített zenei alkalmazások 90%-a otthoni szórakozásra, meg a haverok ámulatának elnyerésére való pusztán. Persze ez sem elhanyagolható szempont, de hát gondolkodjunk kicsit a hangszeres zenészek meg az igazi hangtechnikusok fejével. A fenti gondolatmenet persze egyáltalán nem zárja ki azt, hogy esetleg napokon belül kiáll egy színpadra egy öttagú zenekar, mindenki kezében iPad, és élvezhető zenét csinálnak.
    Miért idegenkedek én ettől a gyakorlattól? Valószínűleg azért, mert bármelyik hangszert is tekintjük, a megszólaltatáshoz háromdimenziós mozgások koordinált elvégzése szükséges. A tapicskolós képernyőn egy dimenziót elveszítünk, ezen az sem igazán segít, ha nyomásérzékeny a touchsensor. Nekem a hagyományos keverőpultok síkjából kiálló kezelőszervek is hiányoznak az érintőfelületekről, bár némi megszokás után azt gondolom, a keverésnél szokásos műveleteket az ember ezekkel is tökéletesen meg tudja oldani. Legfeljebb nem annyira kényelmesen, mint a hagyományos pultokon. 
    Az idei NAMM Show egyik meglepetése a Behringer volt. Uli Behringer kínába települt cége rengeteg újdonsággal rukkolt ki. Ezek egy része a meglevő dolgaik egyértelmű továbbfejlesztésének tűnnek, mások viszont (például a drótnélküli házi hifi) teljesen új piaci irányokba nyitnak. A Behringer szükségesnek tartotta, hogy vadiúj digitális keverőjén, az X32-n  legyen telefondokkoló. Ezek után már nem is meglepő, hogy az iX szériájú, amúgy analóg keverőkre egy iPad dokkoló került. Az okoskodók persze megkérdezhetik, hogy ha analóg pultról van szó, akkor mit keres rajta az iPad dokkoló? Nos, ha rosszmájú módon közelítjük meg a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy praktikus dolog ott az a fészek, mert nem esik le a technikus tabletje akkor sem, amikor nagyon pörög a buli. Tudjuk, hogy néha mindenféle szedettvedett állványpótlókra kell felrakni a keverőt, ahol már végleg nincs helye sem a korsó sörnek, sem az iPad-nek. A következő modellen lesz talán konfigurálható pohártartó is, presetből választható pohárméretekkel. A gyártó persze más filozófiával jön. Azt mondják, hogy a dokkoló azért jó, mert mindenféle appot lehet így futtatni, ami ott kellhet. Például egy EQ-t, kompresszort, Garage Band-et, vagy bármit. Na, hogy ezzel mennyire vagyunk előbbre, még nem látom teljesen tisztán, de az tény, hogy az iPad nagyon megnyerően mutat, úgy néz ki, mintha a keverő részét képezné.

     A Mackie is kidobott némileg hasonló filozófia alapján egy keverőt, a DL1608-at. Ezen viszont a vezérlés nagyrészt tényleg az iPad-en történik. Azt még nem tudom, hogy ez a kütyü forradalmasítani fogja-e az élő keverést, de az bizonyos, hogy a hozzá készített reklámvideó megújította a keverőpult teaserek unalmas világát :)
 

Koncert részlet és beszélgetés Szabó Sándorral

     Miközben zajlanak a zeneipar harcai a gigabájtok és gigahertzek mezején, a világ a 2012-es NAMM show világrengető újdonságaira figyel, üdítő lesz ez a kis videó azoknak, akik szeretik a zenét. 

     A '80-as évek végén és a '90-es évek elején a Casio nem csak a kis küttyögő "nápolyiszeletek" miatt volt ismert a zenészek körében, hanem gyártott néhány, a maga korában igen kiváló szintetizátort is. A CZ, VZ és FZ széria készülékei ma is keresett darabok a régi szintetizátorok kedvelői között.  A szintetizátort itt a szó szoros értelmében értjük, vagyis a felhasználó képes saját hangzásokat beprogramozni rajta. A Casio gyár a '90-es évek vége óta elsősorban a lakossági hangkeltő eszközökre koncentrált, előállított kismillió CTK és WZ sorozatú kísérőautomata hangszert, melyek közül a zenészek nem túl sokat méltattak komolyabb színpadi használatra. Észre kellett azonban vennünk, hogy a tervezők komoly lépéseket tettek a minőség folyamatos fejlesztése érdekében, és egyre jobb keyboardokat dobtak piacra. A kísérőautomata hangszerek komolyabb verzióiban már lehetőség volt egyszerűbb hangszín paraméterek szerkesztésére is, tehát ha alapvetően nem is nevezném ezeket szintetizátornak, azért lehetőség volt némi testreszabásra. Évek óta lehetőség van hangszínek, minták és stílusok betöltésére is, a Casio ehhez internetes letöltőfelületet biztosít.
     Mindenképpen beszélni kell a digitális zongoráikról is, hiszen a fejlődés itt még kézzelfoghatóbb, mint a keyboardok esetében. Az utóbbi években nagyon belehúztak, és megalkottak néhány olyan modellt, melyeket méltán vásároltak nagyon sokan világszerte. Az új modellek között jó pár mechanikailag és hangzásilag is ott van a legjobbak között, ugyanakkor az árak még elfogadható kategóriában maradtak. Jöhetnek persze fanyalgók, akik találkoztak gyenge Casio zongorákkal, azonban ezek egyértelműen a legolcsóbb árfekvésben találhatók, és ha abban a kategóriában vetjük őket össze versenytársaikkal, akkor ismét csak azt mondhatjuk, hogy jól teljesítenek a saját mezőnyükben.
     Szóval a Casio háza táján az elmúlt évek során elég komoly fejlesztések zajlottak, ez egyértelmű. Évek óta hallhattuk azt is pletyka szinten, hogy a régi hagyományokat ismét feleleveníti a cég, és "rendes" szintetizátorral fog kirukkolni. A pletyka azonban megmaradt pletykának, ám most a közelgő téli NAMM show kapcsán több forrás is kiszivárogtatta egy új Casio szintetizátor hírét. A XW-P1 pontos paramétereit még senki sem nagyon ismeri, annyit lehet róla tudni, hogy groove szinti lesz elég komoly lead képességekkel, meg orgona jellegű hangokra is ki lesz hegyezve. Emlegetnek virtuál analóg szintézis technológiát is, de ez most még csak spekuláció. Az ára valahol a 200.000 Ft nagyságrendben várható állítólag. Mint tudjuk, majd a bejelentéskor nyilvánosságra hozott dokumentumokból fogjuk megismerni, hogy valójában mire is képes az új hangszer, és hamarosan ki fog derülni a tényleges ár is. Mindenesetre kíváncsian várjuk az új hangszert, a Casio oldalán már fut a nagyszabású bejelentést sejtető visszaszámlálás.
      A hír azért is nagyon érdekes, mert az elmúlt évek szoftverszinti eufóriája után egyértelműen érzékelhető a világban a valódi szintetizátorok utáni megnövekedett kereslet. Abban bizonyosak lehetünk, hogy a Casio csak akkor kezd bele egy hangszer gyártásába, ha abban üzletileg jó lehetőséget lát.    

     Marcie Joy az elektronikus zenei szcénában jól ismert énekesnő, akinek a neve gyakran előkerül a legismertebb DJ-k anyagaival kapcsolatban is. Azonban a bostoni illetőségű hölgy nem csak előadói pályafutása miatt vált ismertté, hanem onnan is, hogy Behind The Lyric címmel rendszeres rádióshowt vezet, melyben az elektronikus zene népszerű, vagy számára valamilyen okból érdekes arcait mutatja be a hallgatóság számára. A címválasztás érdekes, mert az elektronikus zenében gyakran nincs is szöveg, vagy ha van, akkor sem szokott túlzottan nagy jelentőséggel bírni. De a címadást átvitt értelemben is, vagyis Marcie szeretne egy kicsit a produkciók mélyére, az előadók gondolkodásmódjába is belelátni. Vagyis valami hasonlót csinál, mint a Bitzenede, amikor korábban helyi előadókkal készítettünk riportokat. (Közbevetőleg mondom, hogy ez a sorozat pusztán időhiány miatt szakadt meg, de bőven vannak még riportra kiszemelt embereink.) Marcie műsora mára rendkívül népszerű lett, mintegy 40 rádióállomás sugározza a showt, és természetesen a műsor neten is elérhető. Mármost felmerülhet a kérdés, hogy mi adja az aktualitását annak, hogy szóba kerül a Behind The Lyrics a Bitzenedén? Azt túlzás lenne állítani, hogy szoktam hallgatni Marcie műsorát, de most fogom. Ugyanis azért az amerikai rádióállomásokon nem túl gyakran szólalnak meg egerszegi zenekarok, most pedig, mint a következő adás bannerén is látható, a Goerge Smoog lesz az egyik szereplő. Az eseménnyel a Zalai Hírlap is foglalkozik. A műsor 2012 január 9-én kerül adásba, utána hallgatható lesz a neten is. Reméljük, sokan megismerik világszerte most a bandát, ők pedig további nagyszerű zenékkel kényeztetnek el bennünket! A történethez még hozzátartozik, hogy Marcie a bandára Endy Smyle, vagyis Gyöngyösi 'Tsipa' Attila révén figyelt fel, ugyanis Attila elküldte a dal remixét Marcie-nak, ő pedig rájött, hogy ez jó. Attilát onnan ismerem, hogy ő üzemelteti a "Music is for Rich People" oldalt, bár mostanában inkább a Facebookon publikálja a friss zenei infókat. A dicsőségben tehát ő is osztozik a srácokkal.

 

Ütköztessünk hadronokat otthon!

    Az Úr 2012-es esztendeje nem éppen finom fade-in effekttel úszott be a tizenkettedik ütem végén, hanem arcba kaptunk frankón minden jót, aztán egy darabig elhápoghatunk a hogyantovábbon. Sokat persze nem morfondírozhatunk, mert ha nem tekerjük a biciklit, akkor az szokás szerint megáll, és elborulunk. 
    Ennyi gazdaságpolitikai bevezető után csak azt szeretném mondani, hogy túléltük az év végi rohamot, és most már ezerrel az új évre koncentrálunk. Mint tudjuk, zenélni szükséges, és ezen a tényen a válság károgó vészmadarai sem változtathatnak. Amíg zenél az ember, legalább addig sem hülyeségeken túráztatja az agyát.
    Itt van mindjárt egy kreatív remix verseny. A blog olvasói talán emlékeznek rá, hogy egy korábbi bejegyzésben szóba hoztam a CERN-ben, pontosabban az LHC-ben összegyűlt zenész jellegű embereket. Mert miért pont ott ne lenne belőlük több, mint a kritikus tömeg. Most a SoftSynth.hu és az FLStudio.hu előszedték az egyik népszerű LHC rapet, és remixversenyt hirdetnek rá frankón. A verseny kiírást és a szükséges tudnivalókat itt találjátok meg.
    Mire végeztek, elégszer meg fogjátok hallgatni a szöveget ahhoz, hogy sikeres kísérleti fizikusokká váljatok!
    Jó munkát!
 

    Ha jól megnézitek a mellékelt képet, akkor láthatjátok, hogy az egyik Mikulás gitárnak látszó tárgyat emel a magasba, ami hivatott bizonyítani a tényt, mi szerint az év végét a csörömpölés jegyében kell tölteni. Megy is rendesen a zajkeltés mindenütt, csilingelnek a rádióban, a tévében, a netes reklámokban, liftekben és intézményi, vendéglői klotyókban. Nekem régebben a karácsony inkább a családról szólt, egy kis elcsendesedésről, olvasgatásról, zenehallgatásról, vagy éppen aktív zenélgetésről. Mostanság, hogy részese lettem a Nagy Marketingdarálónak, természetesen nyugalomról szó sincs, hiszen az év vége jelenti a legdurvább zúzdát az országban, ilyenkor aztán percnyi nyugalom sincs, pattogunk, rohangálunk, igyekszünk minden összekavarodott dolgot gyorsan megoldani, időnként hibázunk, néha kiakadunk, aztán összekapjuk magunkat, és nyomás tovább. Ilyenkor nem látszik annyira, hogy az év egészében mennyire óvatosan vásárolt a nép, most hirtelen nagyon sok mindenre van igény, néha még pénz is. Az intézmények is lázas számításokat végeznek, hogy mi fér bele még az idei költségvetésbe, meg aztán sokakat az ÁFA emelés előtti vásárlás lehetősége is motivál.
     Amit eddig elmondtam, az tulajdonképpen magyarázat is akar lenni arra, hogy jó ideje miért nem írtam a blogba. Szó sincs arról, hogy ne lennének témák, sőt, mostanában éppen hogy rengeteg új tök érdekes dolog vetődött fel, amikről szeretnék írni. Az apróbb ügyeket általában a Syncopa Facebook oldalára dobálom fel. Lehet szidni a Facebookot, mert vannak komoly bajai, de az aktuális infók, hírek, gyors posztolására bőven alkalmas, és aki követi az oldalt, az akciókról és egyéb üzletileg érdekes információkról is értesülhet. Ide a blogba pedig továbbra is a tematikusan inkább ide való, egymáshoz tartalmilag jobban kapcsolódó témákról szeretnék írni. A Facebookon az interaktivitás is gyorstüzelő fegyver módjára működik, gyakran csak röpködnek a kommentek. Itt a blogon a hozzászólások reményeim szerint értékes részét képezik a bejegyzéseknek, ilyen szempontból is szerencsés a két forma különválasztása. Van aztán ugye a weboldalunk, amire most egy újabb koncepció néz ki. Természetesen ha most nem lenne a nagy év végi kapkodás, azzal is előbbre tartanánk, de bizakodunk, hogy hamarosan teljes erővel rákoncentrálhatunk.
      Most így kutyafuttában ennyit, és amint lesz szusszanásnyi időm, folytatom a blogolást. 

    A nemrég lezajlott szintetizátor workshopunkról készült videókat korábban már elkezdtem feltölteni a netre, de az ismert jutubságok miatt a Roland anyag egy részével már nem kívántam a Big Brothert kiakasztani. Hozzáteszem, hogy sajnos, mert Krajczár Peti Gaia és VP-770 bemutatóit is szívesen osztottam volna meg veletek. Most a Korg Kronos demóról készült anyag zanzásított változatát tettem fel két részletben, remélve, hogy a YouTube robotok nem fedeznek fel bennük valami borzalmat, ami miatt egyből tiltólistára helyezik őket. Igazából nagy kedvem lett volna az egész korgos anyagot egy az egyben feltolni a netre, mert így visszanézve is az jön le, hogy Vághy Tamás játéka és Hanuska Gábor  főmegfejtő magyarázatai egy óra alatt nagyon sok lényeges információt átadtak a hangszerről. Amit Gábor elmesélt a Kronos felépítéséről, sajátosságairól, azt Tamás azonnal hatásosan illusztrálta is hangilag. Terjedelmi okokból az anyagot muszáj volt erősen megvágni, és így most Gábor magyarázatai nélkül csak Tamás játékából mutatunk ízelítőt, remélve, hogy ez is segít kedvet csinálni azoknak, akik spekulálnak egy Kronos alapos kipróbálásán.  
    Amúgy a Kronos tanulmányozásnak aktualitást ad az a tény is, hogy a mai jeles napon elvileg végre publikus lesz a Kronos 1.5-ös operációs rendszere, amit mi itt a boltban suttyomban már tanulmányoztunk és béta teszteltünk pár hete, de még nem volt hozzáférhető a nagyközönség számára. Az október közepére meghirdetett határidőhöz képestez persze csúszás, de a Kronos tulajdonosok egyértelműen érzékelhetik, hogy a fejlesztés intenzíven zajlik, és az se baj, hogy a gyár nem kapkod az esetleg még nem teljesen hibátlan új szoftver piacra dobásával. Erősen kíváncsiak vagyunk persze az editorra is, de az még valószínűleg kicsit még később kerül ki a fejlesztők kezéből. Az én maszek kíváncsiságomat elsősorban az csigázza, hogy a Kronos kiváló érintős grafikus felületéhez képest mennyivel lesz "jobb" a számítógépen futó verzió? Majd meglátjuk!

     Aki azt gondolta, hogy a midi kontroller téma esetében már az összes csontot lerágták az elmúlt években a mindenféle tabletgépes, telefonos, infrás megfejtések kapcsán, az téved. Az új midi keyboardban alkalmazott elv tulajdonképpen nagyon is kézenfekvő: építsünk minden billentyű tetejére egyedi touch sensort, és használjuk ezt a szokásos kontrol funkciókra! Ezt a touch sensort ne keverjük össze az aftertouch fogalmával! A szokásos aftertouch esetében a billentyűzet teljes hossza alatt egy rugalmas nyomásérzékelő szalag fut végig, ami a billentyű(k) leütése utáni megnyomás erejével arányos jelet ad ki, és ezt használhatjuk különféle modulációk forrásaként. Létezik néhány hangszerben polifonikus aftertouch is. Ezekbe minden billentyű alá egyedileg építették be a szenzort, így dedikált módon tudjuk befolyásolni az adott hangra ható modulációt. Az EVO kontroller is ilyen szempontból hasonló hatású, ám mivel az érzékelőt a billentyű felső lapjába építették, nem kell teljesen lenyomni, hogy a hatása érződjön. Másrészt a ribbon kontrolokhoz hasonlóan itt hosszanti elmozdulásra reagál a szenzor, emiatt alapvetően más a használat módja, mint az aftertouch esetében. A Synthopia oldalon található bemutató videó azonnal érthetővé teszi a működést:

     Ha már ennél a témánál vagyunk, akkor azt vajon tudjátok-e, hogy mi az a Beforetouch?
A megfejtéseket a kommentekhez kérjük. Hangszerbolti dolgozók és szervizesek ne írjanak! :)

     Az utolsó blogbejegyzésben a YouTube tartalomelemző rendszerének működéséről, illetve annak furcsaságairól írtam. Nos, a furfangos finnek kitalálták, hogy miként lehet kicselezni a rendszert oly módon, hogy kiiktassák a szerzői jogi követeléseket. Fognak egy ismert dalt, eljátsszák frankó esztamosított változatban, finn szöveggel, harmonikával és néhol hamis gitárral, majd úgy töltik fel a YouTube-ra, hogy a szám eredeti címe után odaírják, hogy "humppa". Ez lehet a varázsszó. Az elkövető zenekar neve Eläkeläiset, van egy pompás weboldaluk is. Ízelítőnek iderakok nektek egy gyöngyszemet a repertoárjukból, de érdemes a többi produkciót is jól megnézni tőlük. Termékeny csapat, van néznivaló bőven. Kellemes szórakozást! :)